péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

kürtöt (duda, törökduda). Vö. Faragó 1946;KalTsz. – A cicamicát, a cirókát nem szabadbevinni a házba, mert nem lesz csirke (Tl).– Mikor a fűzfa virágzik, vetni lehet a lóherét(Szu). – „Zivatar alkalmával jó a virágvasárnapkorszentelt fűzfabarkát az asztalra tenni,mert a fűzfát a néphit szerint, kerüli a villám”(Jankó 1891. 188). – A picus díszítő motívumkéntszerepel szálánvarrott hímzéseken. Vö.Péntek 1979. – Gyakori helynévadó elem. Vö.Péntek–Szabó 1980. 139.S. alba L. ! fehér fűz; salcie albă. Eua-Med'Ms–Mg. Élősövényekben, vizek mentén gyakori.Nt. fehér fűzfa (Szászlóna: Györffy 1935),fejér fűzfa (Zs), fehír fűzfa (Kd) | fűzfa, fejíra levele (Nk) | kísőbbi vízifűzfa (Kk) | koraivízifűzfa (Kk) | vízi fűzfa (Kk) || Ro. răchítăálbă (Be, Dr) | răchítă d'e ród'ină (D) | sálcăálbă (B).S. aurita L.; füles fűz. Kz–Eu–Med, MsTőzeglapokban szórványos: Bl, Ct, Cţ (Fl.I, 308); f. rhomboidalis: uo. (E. Pop 382).*S. babylonica L. ! szomorú fűz; salcie plîngătoare.K-Ázsia, Mg. Falvakban szórványos,ültetett díszfa. Nt. szomoru fűz (Mb, Mf, Ml) |szomoru fűzfa (Bh, Gy, Gym, Gyv, It, K, Kf,Kk, Kp, Kszt–Zt, Mé, Mv, Nd, Nk, Ny, Sz,V, Va, Zs), szomoru fücfa (Kb) || Ro. răchítădomneáscă (Bi) | răchítă supărátă (A, Be) |răchítă jélńică (P) | răchítă moártă (Mi) | sălcieplîngătoáre (N).S. caprea L. ! kecskefűz; salcie căprească.Eua, Ms. Erdőkben erdőirtásokban közönséges.Nt. erdeji fűzfa (Sz) | rakottya (Mb) |rakottyafűzfa (K, Mf, Tl), rakotyafűzfa (Bh, Gy,It, Kd, Ml, Mv, Szu, Va), rakotyafücfa (Kb).Barkája; cicuska (Szu: Györffy 1935); lóza(Szászfenes: uo.); oláhpálma (Szászfenes: uo.);pálma (Kolozsmonostor: uo.) || Ro. lóză (Mi) |răchîtă (Cţ, St) | răchítă d'e pădúre (D, N) |sálcă (Bi, Dr, St). Barkája: mîţişor. Nr. Puhafája van, kapanyélnek használják (Bh). – Virágvasárnapviszik a templomba a barkáját(St). – A Rakottya, Rakottyás földrajzi névgyakori a terület minden részén. Vö. Péntek –Szabó 1980. 148.S. x capreola Kern. = S. aurita x S. caprea:Cţ (Fl. I, 320).S. cinerea L.; hamvas fűz; zălog. Eua–Med,Ms. Mocsaras helyeken, nedves réteken foltokbangyakori.S. fragilis L. ! törékeny fűz; răchită fragedă.Eua, Ms–Mg. Patakok mentén, élősövényekbengyakori. Nt. patakfűz (V) | ropogós fűzfa(Nk) | ződ fücfa (Kb) || Ro. răt'ítă (N) | răt'ítăcrúdă (Be).S. x hippophaefolia Thuill. = S. multiformisDöll. = S. triandra x S. viminalis: S –a Körös partján a szabályozás előtt (valószínűlegSzilágy megyéből, ahol gyakoribb).S. x multinervis Döll. = S. aurita x S. cinerea:Cţ (Fl. I, 320).S. pentandra L.; ötporzós fűz; salcie. Eua,Ms. Tőzegesekben, ritka: Cţ (Fl. I, 282).S. purpurea L. ! csigolyafűz; răchită roşie.Eua, Ms. Hordalékon gyakori, néhol tömeges:Ct, Cţ, Va. Nt. cigámfűzfa (Mf) | gerebjénekvaló fűzfa (Tl) | pataki fűzfa (Kp, Va) | pirosfűzfa (B, Kp, Va, Zs), piros fücfa (Kb) | rakotyafűzfa(B, F, Gym, Kk, Kp, Mé, Mó, Nd,Nk, Sz), rakottyafűzfa (Kf, Kszt–Zt, Ny, T);Ro. răt'ítă róşie (Be) | sálcă (Cţ) | sálcă róşie(B). Nr. Gátnak ültetik (Mf). – Kosaratkészítenek belőle (Kb).S. rosmarinifolia L.; kúszó fűz; salcie tîrîtoare.É–Eua, Ms, Hordalékon, tőzegesekben:Bl, Cţ (Fl. I, 311; l. még. E. Pop 382).S. silesiaca Willd.; sziléziai fűz; iovă. Karp –Balk, Ms.S. x subaurita Anderss. = S. aurita x S. silesiaca:Cţ (Fl, I, 320).S. triandra L. ! mandulalevelű fűz; salcie.Eua, Ms. Vizek mentén, élősövényekben. Nt.aranyfűzfa (Bh, Ny) | fűzes füzfa (Ml) | sárgafűzfa (B, K, Kp, Va, Zs) || Ro. răchítă d'e ápă(D) | sálcă (Cţ). Nr. Kosarat fonnak belőle(Ml). – Szőlő kötözésre használják (K, Kp). –Gereblyekávát, lapátnyelet, ásónyelet készítenekbelőle, szerszámfának használják (Kf).S. viminalis L. ! kosárfonó fűz; mlaje. Eua,Ms. Patakok mentén; termesztve is: Almásvölgye. Nt. csigojfűzfa (Nk) | kosárfűz (Szu) lsárga fűz (Mb) | sárga fűzfa (Gy, Kd), sárgafücfa (Kb). Nr. Szőlőkötözéshez használják,ezért ültetik a kertbe (Mb). – Kosarat fonnakbelőle, ezért ültetik (Gy, Kb).SALVIA L. (Lamiaceae)S. austriaca Jacq. ! osztrák zsálya; coadacalului. DK–Eu–Med, H. Gyepekben, legelőköngyakori (F, Kf, Zs). Nt. csohányvirág(V) | vadtátogó (It) | zsájafű (Nd) || Ro. urécheapórculu (St).S. x betonicifolia Etling = S. nemorosa xS. nutans: Zs–F; Gyv, Kb (Fl. VIII, 270).S. glutinosa L. ! enyves zsálya; cinsteţ. Eua,H. Erdőszéleken, a bükkösök övezetében gyakori.Nt. Ro. urzîcă (P).S. nemorosa L. ! berki zsálya; jaleş de cîmp.Pont–Eua, H. Mezsgyékben, utak mentén,irtásréteken, meleg, meszes talajon közönséges.Nt. vadzsája (Nk).S. nutans L.; kónyazsálya. D–Eu, H. Naposdomboldalakon, szénafüveken szórványos: F,Gyv–Mó közt a Gyerőfi-szöktetőnél, J, Kb,Zs; E (Fl. VIII, 260). Többnyire nem típusosalakban, hanem a S. nemorosaval és a S. pratensis-szelkialakult introgresszív hibridpopulációkban(vö. S. betonicicifolia, S. soói).*S. officinalis L. ! orvosi zsálya; jaleş degrădină. Eu–Med, H. Egykor általánosanelterjedt, ma már inkább csak az emléke él,284