SANICULA L. (Apiaceae)S. europaea L.; gombernyő; sînişoară. Eua–Med, H. Bükkösökben, árnyékos gyertyánostölgyesekbengyakori (Gyv, It, Kf, Kszt–Zt,P és másutt is).SANSEVIERIA Thunb. (Liliaceae)*S. trifasciata Prain! = S. zeylanica var.laurentii auct.; fácánlevél. Kz–Afr (Kongó),G. Cserepes szobanövény. – Bailey 1949/1975,240 szerint a nálunk termesztett faj nem azonosaz indiai-ceyloni S. zeylanica Wield. nevűfajjal. A növénynemzetség besorolása is vitatott:Bailey az Agavaceae, Soó 1973 és Zahariadi1966 (Fl. IX, 362) a Liliaceae, Jávorka –Csapody 1962 az Amaryllidaceae családba sorolják.Nt. ökörnyelv (Kb). Ml-n is van, a nevenem ismeretes.SANTOLINA L. (Asteraceae)*S. virens Mill. = S. viridis Willd.; zöldcipruska. Med, Ch – N (örökzöld). Termesztettdísznövény, ritka: Mv ! – Ezt a növényt sema Fl. IX, 324, sem a DicEtnob. nem jelzi Romániából;Mv-n cserépben nevelik régóta. Nt.cifrus (Mv) | citrus (T, V). – A gyakoribbnakjelzett S. chamaecyparissus L.; szürke cipruska;lemnul Măicii Domnului példánya nem kerültelő.SAPONARIA L. (Caryophyllaceae)*S. officinalis L. ! szappanvirág; săpunăriţăEua, H. Ártereken, élősövényekben, szórványos:Bh, Cţ. – A *f. pleniflora (Schur) termesztett,kiskertekben, temetőben gyakori:Gym, Gyv, Kk, Mb, Mi, Ny, Zs, de másuttis. Nt. méjvirág (Mó) | szappanvirág (Bh, Gyv,It, J, Jt, Kf, Kp, Mb, Mv, Ny, Sz, Zs; Szászfenes,Szászlóna), szappanyvirág (B, Gy, Gym,K, Kk, Mf, Nk, Va) || Ro. flóri d'e sopońéle(Kk) | săponăríţă (Mi) | săpuńéle (Bi, Gym) |sopońéle (B, C, Fi, P, St) | sópо̨nroja (Dr) |sóppо̨ńvirag (Gyv). – A kertből viszi el a víza magját (Mf). Nr. A gyerekek szappanoznakvele.SAROTHAMNUS l. CytisusSATUREJA L. (Lamiaceae) excl. Acinos,Calamintha, Clinopodium*S. hortensis L. ! = Clinopodium hortenseO. Ktze; csombord; cimbru. Med, Th. Kiskertekbenmindenütt közönséges, többnyire elszóródómagról kel, ritkítják – gyomlálják (félvadnövény!). Nt. csombord || Ro. címbru. Nr.A herbájából főzött teát használják köhögés,asztma ellen. Ugyanezt használják magas vérnyomásesetén; fokhagymával, fagyönggyel ésszilvapálinkával együtt is használatos. Vö. Kócziánet al. 1977.SAXIFRAGA L. (Saxifragaceae)*S. sarmentosa L. ! indás kőtörőfű. KínaJapán, H. Cserepes dísznövény: Bt, Gym, Mfstb. Nt. futó (Kszt–Zt) | fülvirág (Mf) | kőrózsa(Kb) | kőszirtirózsa (Nd) | kövirózsa (Kk, Kszt–Zt, Mk) || Ro. préscură (Bl) | urechiúşă (BE, St). Nr. A fájós fülbe csepegtetik a levétSCABIOSA L. (Dipsacaceae)*S. atropurpurea L. ! bíboros ördögszem.D–Eu, Th–TH. Újabban bekerült ritka díszvirág.Nt. gyászvirág (Gyv, K).S. columbaria L.; galambszínű ördögszem;muşcatul dracului. Eua, H, Sziklás területen:A, D (f. pseudobanatica Schur), Kk, P; Kf–Csipkés-oldal, Kszt (Csűrös).S. ochroleuca L.; vajszínű ördögszem; sipică.Eua, H. Száraz gyepekben közönséges.Mészpadokon gyakori a törpe alak is (f. oec.nana: Nk, Magyarnádas, V; f. terat. oliganthaNyár.: P).SCHEUCHZERIA L. (Juncaginaceae)Sch. palustris L.; álszittyó. Cp, H (HH).Mocsarakban, Cţ-ről (Molhos) jelezték (Fl. XI,51), 1978-ban nem találtuk.SCHOENOPLECTUS L. (Cyperaceae)Sch. tabernaemontani (Gmel.) Palla; szíkikáka. Eua, HH. Mocsarakban, ritka: E, Kk.SCILLA L. (Liliaceae)S. bifolia L. ! kétlevelű csillagvirág; viorele.Eu (Eu–Med, de Kis-Ázsiában és Transzkaukázusbanis), G. Lomberdőkben kora tavasszalfeltűnő kék virág; közönséges. Nt. csillagvirág(B, Gym, Mf, Mv, V, Zs) | erdejijácint (Mf),Tl) | erdei-kíkjácintus (Kp) | erdeji-vadjácintus(Gyv) | jácintus (Gyv, Nk, Zs) | kásavirág(Szu: Györffy 1935) | kíkgyöngyvirág (Ml) | kéknefelèjcs(J, T), kiknefelèjcs (B,Va), kíknëfelejcs(Kszt–Zt, Ny) | kékjácintus (Kp), kíkjácintus(It, Jt, K, Kk, Mó, Sz) | vadjácint (Kvár:Györffy 1935) vadjácintus (Mk, Sz) || Ro. albăstréle(Dr) | furcuţéle (B, N, Sd) | límbapăsării (Kk) | óchiu găínii (?) (Mi).SCIRPUS L. (Cyperaceae)S. sylvaticus L.; erdeikáka; pipirig. Eua,H. Patakok mentén, ártereken közönséges vagytömeges (társulásalkotó): Bh, Cţ, E – LaculDomnesc, Gym (Fl. XI, 623) Nt. sás (Gyv)SCLERANTHUS L. (Caryophyllaceae)S. annuus L.; egyéves szikárka; buruianasurpăturii. Eua–Med, Th. Gyakori gyomnövényhegyi szántókon, vízmosta helyeken;podzolosodást jelez; társulásalkotó; Gyv–P:var. comosus (Dum.) Beck. (Nyárády A. mts.1966). Nt. Ro. bîţá (Mi). Nr. A mellükhöz tettéka lányok, és a következő mondókát mondták,286
hogy találkozzanak a legénnyel: ,,Bîţai, bîţăieşte-mă,| cu badea întîlneşte-mă !”S. dichotomus Schur.; villás szikárka. Alp–Karp–Balk (Dac), H. A terület nyugati peremérőljelezték: Kszt–Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan1971).S. perennis L.; évelő szikárka; sincerică.Eua, Th–H. Szórványos: Bh, Ct, Kb (Fl.II, 119), Kk (Pázmány 1962); f. perennis(f. typicus Beck): Cţ – la Chicera (Fl. II, 120)SCORZONERA L. (Ciclioriaceae, Asteraceae)excl. PodospermumS. austriaca Willd.; osztrák pozdor; lăptiucă.Eua, H. Mészsziklákon, száraz gyepekbenszórványosan: E, It, Zs (f. austriaca); Kf –Sz – Ríszeg-tető (CLA. Szabó 1961); | (NyárádyA. 1971); Kf (Csűrös; Fl. X, 94); Gy –Csigadomb, Sz.S. hispanica L.; spanyol pozdor; salsifi.Ec–Med, H. Napos domboldalakon, ritka:Sz – Ríszeg-tető (Fl. X, 93).S. humilis L.; alacsony pozdor. Eu. H. Havasigyepekben, ritka: Cţ, T. (Fl. X. 97 .S. purpurea L.; piros pozdor. Kont – Eua,H. Hegyi kaszálókon, szórványosan: Gyv,Sz – Ríszeg, Mé, Ct, Cţ, Kb; Kf (Csűrös).SCROPHULARIA L. (Scrophulariaceae)S. nodosa L. ! görcsös görvélyfű; buberic.Eua–Cp, H. Tápanyagdús, üde talajon, árnyékoshelyeken, erdőkben, utak mentén gyakori.Nt. matreguna (Szu: Györffy 1935) Ro.ciucurátă (Bl).S. scopuli Hoppe in Pers. = S. glandulosaW. et K.; bársonyos görvélyfű; brinca porcului.Eua–Med, H. Árnyékos, nedves, tápanyagdúshelyeken, kerítések, falak mentén, élősövényekbenminden faluban gyakori. Nt. Ro.frúnză d'e zgábă (Dr). Nr. Kelésre, szemölcsretették a levelét (a r. név szó szerinti jelentése:rossz kelésre, szemölcsre való levél).SCUTELLARIA L. (Lamiaceae)S. hastifolia L.; dárdalevelű csukóka; busuiocde baltă. Eu, H. Szántóföldi gyom, aterületen ritka: Bh – Pinczér kútja (Czuczaap. Csűrös).SECALE L. (Poaceae)*S. cereale L. ! rozs; secară. Kz–Ázsia, Th.A termelőszövetkezetek és a magántermelőknagyban termesztik; változatos tájfajták. Államilaga hetvenes években a ,,Danae” és a ,,Dankovszkijezlote” fajtákat szaporították. Nt.rozs. Secale cornutum: anyarozs || Ro. secáră(Be, Cţ, D, Dr, Mi, P), săcáră (A, Ct, N, St),socáră (D). Secale cornutum: bábă (D); bábasecării (Bl),bába secării (Bi); máma săcării (Mi).Nr. Van tavaszi és őszi (Be). – Elsősorban takarmánynaktermesztették, 3200 kg körül termettha-nként (Bh). Pálinkát is főztek belőle(Kk). – A gyógyszer alapanyagként használatosanyarozs miatt is vetették (Bh, Mó). – A rozsszalmátfedésre használták vagy alomnak. – Inkábba búza között volt; vetették az ún. kéccerest(fele búza – fele rozs), két évig ment, aztáneluralkodott a rozs. – Helynévadó elem Mó-n,Nd-on és Sz-n. Vö. Péntek–Szabó 1980. 158.SEDUM L. (Crassulaceae)S. acre L. ! borsos varjúháj; iarba de şoaldină.Eua–Med, Th. Köves helyeken, kőfalakonszórványos (Kf – Csipkésoldal: Csűrös).S. album L.; fehér varjúháj; iarba faptului.Eu, Ch. Sziklás, köves talajon: Kszt – Zt –Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan 1971).S. hispanicum L.; deres varjúháj: şoaldinesurie. Med, Th. Sziklás helveken, szórványos:A – D, Kszt–Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan –f. hispanicum); P (f. glanduloso-pubescens Feicht)– vö. Fl. IV, 71.S. maximum (L.) Hoffm. ! bablevelű varjúháj;iarba urechii. Eu (Med), H (G). Erdőshelyeken, de gyomként is szórványosan: KsztZt; Bl (f. erufescens (Schur) Răv.). – Ellenőrzendőaz S.telephium agg. tagjainak elterjedésea területen: S. maximum (L.) Hoffm.; S.telephium (= S. purpurascens Koch); S. vulgaris(Haw.) Lk. (= S. telephium ssp. fabaria(Koch) Kirsch). Nt. kövérfű (Szu) || Ro. buruánanoróculu (B) | liliór (Bl).S. sexangulare L. em. Grim = S. bolonienseLois. = S. mite Gilib.; olasz varjúháj. Eu, Th.Köves, homokos helyeken, ártereken szórványosvagy gyakori: Bh (temető), Gy, Kszt,Mb (a szőlőben kodomináns gyom), Va; vö.még Cs. Káptalan 1971.*S. sieboldii Sweet. ! japán varjúháj; gheţişoare.Japán, H. Cserepes dísznövény, nemritka: Be, Bh, C, E, Mf, Ml, Nd, V. Nt. jégmajoránna(E, V) || Ro. floáre de gheáţă (Be).*S. spectabile Bor. ! pompás varjúháj; gheaţă.Kína, H. Díszvirág, új típusú kertekben,szórványosan: Mf, Ml, Mk, V. Nt. jégvirág(Ml) || Ro. pánă grásă (Mk). – C-n, Mf-en,V-n van, név nélkül.*S. spurium M.B. ! kúszó varjuháj; floaregrasă. Kaukázus, Eua, adventív; termesztettés elvadul. A területen közönséges, néhol tömeges:C, D, Gym, Kf, Mb, Mk, Mó, V ! Nt.futó (Kb, J, V); futòka (Szu, V) | jégvirág(Kp, Zs) | kèrti futó (Kszt–Zt) || Ro. flórid'e zid (Dr) | árbă grásă (C, St). – A kerítésenvan, hogy ne ázzék be (V). – Sírokra isültetik (Szu).*S. „verticillatum” ? H. Gyakori cserepes ésszabadföldi dísznövény: Bh (temető), E, Gym,Mb (temető), Ny, Sz stb., nem sikerült pontosanmeghatározni.SELlNUM L. (Apiaceae)S. carvifolia L.; derezle; ingerea. Eua, H.Réteken szórványosan.287
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,