péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-ig, B-ban,K-en napjainkig. A padláson szárították,dróttal takarították ki. Nr. A palackformájúttárolásra használták (főként olajtárolásra);díszítését nem figyeltük meg; bunkószerű termésétecetnek, bornak a hordóból való kiszívására(ez a lihó, liju – vö. KalTsz).LAMIASTRUM Heist. ex. Fabr. (Lamiaceae)L. montanum (Pers.) Ehrend. ! = L. galeobdolonagg. p.p. = Galeobdolon luteum Huds.et auct. = Lamium galeobdolon (L.) Nath.;sárga árvacsalán; gălbeniţă. Eua, H. Erdőkben,árnyas bokros helyeken, gyümölcsösökbenközönséges. Nt. Ro. urzîcă moártă (Dr,Fi) | urzîcúţă (Ct).LAMIUM L. (Lamiaceae) excl. LamiastrumL. album L. ! fehér árvacsalán; urzică moartă.Eua, H. Árnyékos helyeken (gyümölcsösök,élősövények, erdőszél stb.) közönséges.Nt. árvacsoján (Gy, J, Kk, T), árvacsojánt(B. Gym, Gyv, Nk, Va), árvacsajánt (Bh, Kf,Mb, Mv, Ny, Sz, Zs), árvacsojány (It, Mó,Szu), árvacsohán (Mf, Ml, V), árvacsohány (Mé,Mf, Tl) | fehír árvacsajánt (Jt), fehér árvacsojánt(Nd) || Ro. sugătoáre (Bl, D) | urzîcămoártă (A, B, Be, Bi, C, Ct, Dr, Fi, N). Nr.A herbájából főzött teát köhögés ellen használják.– Híg teáját rendszeresen isszák vízhelyett magas vérnyomás kezelésére. Vö. Kócziánet al. 1977. – A gyerekek forgót készítenekbelőle: ,,egy ízét levágják, a csomókonülő virágokkal egyetemben, s azon át »tüvist«szúrnak, két ujj közt lazán tartják, s fújják;pereg” (Györffy 1935. 161).L. amplexicaule L.; bársonyos árvacsalán;sugel. Eua, Th (áttelelő). Szántókon, kiskertekbenközönséges, néhol tömeges.L. maculatum L. ! foltos árvacsalán; urzicămoartă. Eua–Med, H. Erdőkben, irtásokban,ligetes helyeken közönséges. Nt. árvacsojány(It, Kk), árvacsajánt (Jt, Kszt–Zt, Mk) |csojámvirág (J, T), csohámvirdg (V) || Ro. urzîcămoártă (Be, Fi, Gym, Kk, Mi, P). Nr.Teáját köhögés ellen isszák (V).L. purpureum L. ! piros árvacsalán; sugelputuros. Eua–Med, Th (áttelelő). Művelt területekenközönséges. Nt. árvacsalán (Kvár:Györffy 1935), árvacsohány (Szászlóna: i.m.).LAPPULA Gilib. (Boraginaceae)L. squarrosa (Retz.) Dum. ! = L. myosotisMoench. = L. echinata Gilib.; bojtorjános mizsót;lipici, turiţă. Eua, Th. Közönséges egykétéves gyom, szántókon, utak mentén (Mb –Füld). Nt. poncso (Kk) || Ro. porcúţ (P). –A poncso alapjelentése itt: disznó. Olyanmocskos, ragadós – mondják Kk-on –, minta disznó.LAPSANA L. (Asteraceae)L. communis L.; bojtorjánsaláta; zgrăbunţică,salata cîmpului. Eua, Th. Árnyékos bokroshelyeken, élősövényekben közönséges.LARIX Mill. (Pinaceae)*L. decidua Mill. ! = L. europaea auct.;vörösfenyő; larice, zadă. Alp–Kárp, Ms. Aterületen csak ültetve (Gy, Gy–A között agerincen). Nt. vërësfenyő (Mv) || Ro. zádă(D). Ismert, név nélkül, a következő pontokon:Bi, Gy. Cţ határában is van.Laserpitium L. (Apiaceae)L. latifolium L.; széleslevelű bordamag;smeoaică. Eu, H. Hegylábi erdőkben: Bi,Gym, It, Mv; Gyv–P (Nyárády A. mts.1966).LATHRAEA L. (Scrophulariaceae)L. squamaria L. ! vicsorgó; muma pădurii.Eua, H. Erdei, élősködő. Rendzinatalajú vegyeserdőkbenszórványos (K – N, Ordományos).LATHYRUS L. (Fabaceae)L. aphaca L. ! levéltelen lednek: Eua–Med,Th. Gabonavetésekben közönséges, néhol tömeges(Be, Bh, Gym, It, J, Kf, P). Nt. csicsiriborsó(Szu), csicsiriborsó (Sz) | feketebòrsó(Va) | fényesbòrsó (Mé), finyesbòrsó (Mv) | vadbòrsó(J, Nk) || Ro. măzăríche (Mi) | óchiuporúmbulu (Be). Nr. Magját szemnek teszika tésztából sütött madárformának, perecre,kalácsra is teszik dísznek, mivel sütés utánis fényes marad. Az egyik r. terminus (ochiuporumbului = galambszem) is ezt a felhasználásttükrözi.L. hallersteinii Baumg.; erdélyi lednek. End(Kárp–Balk), H. Erdőkben, irtásokban szórványos:Gyv, Kk, Mf, Nk, Gorbó, Szászlóna;J (CLA. Nyárády A. 1967), Gyv–P (NyárádyA. mts. 1966). Nt. sárga vadborsóvirág (Szászlóna:Györffy 1935).L. hirsutus L. ! borzas lednek; piedica vîntului.Eua–Med, Th. Vetésekben, mezsgyékben;nem gyakori: B, Nk.L. laevigatus (W. et K.) Fritsch; kopaszlednek. Pont–Balk (Kz–Eu–Pont), H. Erdőkszélén, irtásréteken szórványos: Mó (CLA.Nyárády A. 1967), Gyv–P (Nyárády A. mts.1966); Kszt–Zt, Dl.Bogdana (Csűrös).L. lutifolius L. ! nagyvirágú lednek; mănereide pădure. Med, H. Cserjésekben, mezsgyékbenszórványos: Szászfenes, Hója; T (Fl.V, 435), de másutt is. Nt. vadbòrsó (Gy).L. niger (L.) Bernh. ! feketéllő lednek; orăştică.Eua–Med, H. Lombos erdőkben, száraztölgyesekben gyakori, Kszt–Zt határában (Dl.Bogdana) bükkösben (Dentario–Fagetum) is(vö. Csűrös).247