péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa (Bh, Mb, Mó, V) | berkenye(Sz). Bh-on volt az iskolaudvaron, van K ésMb között. Nr. „Visszás fa, mind a barkócafa”– szokták mondani. Botot faragnak belőlea pásztorok. – Mb-on rúdfű készült belőle,maga az adatközlő faragta. – Helynévadóelem, bizonyára az S. torminalis, esetleg azS. domestica (+) neveként. Vö. Péntek–Szabó1980. 138.S. aucuparia L. ! madárberkenye; scoruş demunte. Eua, Ms (Mg). Erdőszéleken, irtásosbokroshelyeken szórványosan: Tl (CLA. Pázmány1961), Kszt–Zt, Mt. Bogdana (Abieto-Fagetum; Csűrös); Gym (Chirca–Coldea 1967).Nt. kutyacseresnye (Kk), kutyacsërësnye (Gym,Jt, Kd, Kszt–Zt, Mk, Mv, Ny) | vadkőris(Ml). Termése: bolonditò (?) (Kk) || Ro. boábelecîńelu (Gym) | călín (A, Be, Bi, Cţ, Gym,? | lémnu cîńelu (Bi) | scorúş (Cţ, P). Termése:ciucuri (Bi).S. torminalis (L.) Cr. ! barkócaberkenye;sorb. Eua–Med, Mg –Ms. Napsütötte domboldalakon,hagyásfaként és erdőkben nem ritka:Gyv (incl. f. obtusata Nyár.), Nk, Zs. Nt. barkócafa(It, Kf, Nd), barkócafa (Ny) || Roscorúş (Fi) | sorb (N). It-n van a határban.SORGHUM Mnch. (Poaceae)* + S. bicolor (L.) Mnch.! közönséges cirok;sorg. Afr, Th. A területen egykor a convar.technicum (Körn.) Snowder: seprűcirok; sorgde mături – volt háztáji termesztésben, de1970–1980 között növényt már nem láttunk.Nt. cirok || Ro. măturíci (Fi) | sorg (St). Nr.Bt-n a tanító kertjében volt régen. – Seprűnektermesztették (Kk, Mi, Mó, Nk).S. halepense (L.) Pers.; fenyércirok; costrei.Afr, másodlagosan Kozm, H, nálunk Th. Aterületen terjedőben lehet, eddig csak véletlenszerűenbukkant fel (Gy).SPARGANIUM L. (Sparganiaceae)S. erectum | ! = S. ramosum Huds. incl.ssp. microcarpum (Neuman) Domin, ssp. neglectum(Beeby) Sch. et T., ssp. erectum = S.ramosum ssp. polyedrum Asch. et Gr.; ágasbékabuzogány; capul ariciului. Eua (Eua –Med ssp. dif.), HH. Mocsarakban: Gy, E,Gyv–P (Nyárády A. mts. 1966), másutt is.S. minimum Hill.; lápi békabuzogány;buzdugan plutitor. Cp, HH. Tőzeglápokbanritka: Fi, Bl és Cţ között (Fl. XI, 101).SPERGULA L. (Caryopyllaceae)(* + )S. arvensis L.; mezei csibehúr; hranavacii. Kozm, Th. Hegyvidéken gyakori (D,Dr, Ct, Cţ, Almás völgye, Forgácstelke), egykortalán termesztették is.SPERGULARIA (Pers.) J. et C. Presl (Caryophyllaceae)S. rubra (L.) J. et C. Presl; piros budavirág.Cp, Th. Szórvánvos, hegyvidéken gyakori:Be, Bi, Ct, Cţ, D, Dr, Fi, P.SPINACEA L. (Chenopodiaceae)*S. oleracea L. ! spenót; spanac. Kz-Ázsia(afganisztáni), Th–TH (áttelelő). Termesztett,gyakori, inkább a provar. spinosa (Moench):Mf !; ritkábban a provar. glabra (Hill.); nyárispenót. Nt. spenót (Bh, Bt, It, J, Kk, Mó, Sz, T, V)spënót (Kd, Kf, Mb, Ml, Mv, Ny), spënót(K) || Ro. spanác.SPIRAEA L. (Rosaceae)S. ulmifolia Scop. = S. chamaedryfolia L.em. Jacq.; szíllevelű gyöngyvessző; cununiţă.Pont–Balk, Ms. Erdőszéleken, patakok menténszórványosan (élősövényekben is spontán):BI, Gyv, Kk, Mk, Nk, Pányiki-szoros, Ş (ittdísznövényként is!); Cţ, Kszt–Zt – Dl. Bogdana(Csűrös). Nt. Ro. catrifó (Bl).*S. Vanhouttei Zabel. ! gyöngyvessző. Hibrideredetű díszcserje. Kiskertekben szórványos:Nk, T. Nt. kenyérmorzsa (Va).STACHYS L. incl. Betonica (Lamiaceae)S. alpina L.; hegyi tisztesfű. Eu, H. Bükkösökben:Kszt–Zt, Dl. Bogdana (Abieto-Fagetum – Csűrös), Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan1971).S. annua L. ! tarlóvirág; cinsteţ. Eua–Med,Th. Meszes talajú szántókon közönséges vagytömeges. Nt. tarlóvirág (Kf, Mó, Mv, Sz).*S. byzantina K. Koch non Cr. = S. lanataJacq. = S. olympica Poiret (vö. Bailey 1975);gyapjas nyúlfüle; urechea iepurelui. Krím,Kaukázus (Törökország, É-Iránig), H. Virágoskertekben,temetőkben: Bh; nem ritka.S. germanica L. ! fehér tisztesfű; jaleş. Eu–Med, H–Th. Felhagyott szántókon, leromlottszáraz legelőkön, utak mentén közönséges,néhol tömeges, a hegyvidéken is (Dr!). Nt.méhfű (Szászlóna: Györffy 1935).S. lanata l. S. byzantinaS. officinalis Trev. = Betonica officinalis L. !orvosi tisztesfű; creţişor. Eu–Med, H. Kaszálókon,nedves réteken közönséges.S. palustris L., mocsári tisztesfű; bălbisă.Cp, H–G. Nedves réteken, ártéri szántókongyakori.S. recta L. ! hasznos tisztesfű; jaleş de cîmp.Eu–Med, H. Napos oldalakon, száraz gyepekbenközönséges.S. sylvatica L. ! erdei tisztesfű; bălbisă.Eua, H. Árnyas erdőkben, tisztásokon, irtásokbangyakori (Querco-Carpinetum, Dentario-Fagetum).291