péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridaceae)= Lastrea, incl. PhegopterisTh. phegopteris (L.) Slossen = T. polypodioidesFée. Cp, H. Gyalui-havasok (Fl. I, 116).Th. palustris Schott. = Dryopteris thelypterisL.) A. Gray; mocsári pajzsika; ferigă debaltă. Cp–Med, H. Gyalui-havasok (Fl. I,98).THEOBROMA L. (Sterculiaceae)● Th. cacao L. ! kakaó; cacao. D-Am (Amazonasfelső folyása), Ms. Kakaóport üzletbőlvásároltak. Nt. kakaó || Ro. cacáo.THESIUM L. (Santalaceae)Th. linophyllon L.; lenleveiű zsellérke. Kz–Eu – Kont, H. Száraz gyepekben közönséges.THLASPI L. (Brassicaceae)Th. alliaceum L.; hagymaszagú tarsóka.D–Eu, Th. Ritka gyom: Bh (Fl. III, 396).Th. arvense L. ! mezei tarsóka; punguliţă.Eua, Th. Közönséges szántóföldi gyom. Nt.vadkáposzfa (Kk).Th. kovatsii Heuf. ! Kovács-féle tarsóka;buruiana viermelui. Balk–Dac, H. Szárazabbgyepekben, sziklás, köves helyeken szórványos:Mó, Sz, T; Magyarnádas, Dl. StrajaMare (Fl. III, 403). Nt. kásavirág (Sz).Th. perfoliatum L.; galléros tarsóka; punguliţă.Eua–Med, Th. Ruderális gyomnövény,szórványos: E, It.THUJA L. (Cupressaceae)Th. occidentalis L. ! nyugati tuja; tuie.É-Am, Ms. Gyakori díszfa, jóformán mindenfaluban, temetőben van legalább egy-két példány.– A népi növényismeret nem vagy aligtesz különbséget az életfa és a tuja közt, ígya Biota orientalisnál szereplő nevek erre afajra is vonatkoznak !THYMELAEA Mill. (Thymelaeaceae)Th. passerina (L.) Coss. et Germ. ! = Lygiapasserina (L.) Fasano; cicó; limba vrăbiei.Eua, Th. Sovány talajú, napos termőhelyeken,vetésekben szórványos. Enyhén mérgező (F,Gy, Gyv, It, J, Kf, Kk, Nk).THYMUS L. (Lamiaceae)Nt. bojtvirág (Mé) | mezei csombor (Kajántó:Györffy 1935) | mezei majorána (Szászlóna:Györffy 1935) | vadcsombord (B, It, J, K,Kszt–Zt, Mó, Nd, Tl, V), vadcsombor (B,Gy, V) || Ro. cimbríşóru (Dr, Kk) | cimbrude cîmp (Ct, Gyv, St) | cimbru sălbatic (Dr,N) sopońél (Bl), soporńél (Fi) | sorpońél (P).Nr. Teának főzik (Tl). – Tokányba teszikízesítőnek (Bl). – Jó illata van, ezért fűszerkénthasználják (Fi). – A r. lányok Szentgyörgy-napkormosták vele a hajikat, hogynőjön (Gy). – Magas vérnyomás elleni teátfőznek belőle.Th. comosus Heuff.; díszes kakukkfű; soponel.End, Ch. Méssziklákon, gipszkibúvásokonszórványos: Gyv, N, Zs; E (var. transsilvanicus(Schur) Borb. – Nyárády A. 1961) .Th. dacicus Borb. = Th. pulegoides x Thpannonicus. Kárp–Balk, Ch. Köves helyekenszórványos: Kb (Fl. VIII, 323).Th. glabrescens Willd ! incl. Th. austriacusBernh. in Rehb. – Th. pannonicus agg.; kopaszodókakukkfű. K– és Kz–Eu, Ch. Legelőkön,réteken közönséges, néhol tömeges:Kb, Gorbó–Sárd, Ct, Bh (ssp. glabrescens).Th. pannonicus All. sec. Ronn = Th. marschallianusWilld. et auct. incl. Th. kostelekyanusOpiz et Th. serpyllum ssp. dif.; nagykakukkfű; cimbrişor. K- és Kz–Eu, Ch. Szárazgyepekben, napos lejtőkön gyakori: Gorbóés Sárd között (ssp. pannonicus = Th. pannonicusAll. sensu Fl. R.S.R. – Fl. VIII, 313).TILIA L. (Tiliaceae)T. cordata Mill. ! = T. parviflora Ehrh. exHoffm.; kislevelű hársfa; tei pucios. Eu (Kaukázusig).Ms–Mg. Gyakori., helyenként (pl.Sz–Kf, Ríszeg) társulásalkotó fa, másutt tölgyesek,gyertyános-tölgyesek kísérője. Díszfánakis ültetik házak mellé, temetőkbe. Gyv –P, Dl. Leşului (Nyárády A. mts. 1966),Kszt, Mt. Horaiţa (Cs. Káptalan 1971). Nt.hársfa || Ro. tej. A helynévanyagból kikövetkeztethetőena száldob elnevezés is ismertlehetett. Vö. Péntek–Szabó 1980. 141. –Be-en megkülönböztetnek nyárit (korán virágzót)és télit (későn virágzót). Bent a falvakbelterületén nincs, csak kint az erdőben:Kk-on, V-n (vegyes erdő), It-n a Magyaróstetőn,Mi-n Köblös felé van erdő, Zsuk felé.Nr. Hársfából készülnek a létra szárai, kaszanyélnekis használják. – Kérgéből köteletsodortak, dísznek kötötték a tehenek szarvára.– A kérgével kötözték a nyírfaseprűt, ecsetetis készítettek belőle. – Ágait zöldágnak: dísznekés teszik a lányos ház kapujára. – Virágját(Tiliae flos) magában vagy keverékekben(kukoricával és mézzel keverve) főzikteának: izzasztó, köhögés elleni. – A népmesébenszent fának tekintik. Vö. Kovács1943. II, 19.TITHONIA Desf. (Asteraceae)*T. rotundifolia (Mill.) Blake = T. speciosaHook. = Tagetes rotundifolia Mill. Kz–Am(Mexikó), Th. Díszvirág, a területen ritka. Nt.feléjcs? (Kk).TORILIS Adans. (Apiaceae)T. arvensis (Huds.) Lk.; parlagi tüskemag.Eua–Med, Th. Utak mentén, gabonaföldeken:Kk (ssp. arvensis – ssp. divavicata Thell. –Nyárády 1967). Nt. kódustetü (Bh) | zsidótetü(Bh).T. japonica (Houtt.) DC. = T. rubela (Mnch.= T. anthriscus (L.) Gmel.; bojtorjános tüske-295