péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

szalonnával összevágva, megtörve teszik sebre,kelevényre. Vö. Kóczián et al. 1977. – Tojásramintát festenek vele (B).*A. ptarmica L., f. ligulosa Vilmor. ! kenyérbélcickafark; rotoţele albe. Eua, H. Kiskertekhelyenként gyakori dísznövénye. Nt.boglár (Kb) | engem nefelèjcs (Kp) | fehér boglár(Mé), fehír boglár (Mv), fejír boglár (Gyv,V) | kenyérmorzsa (E), kënyérmòrzsa (Kszt–Zt),kënyírmòrzsa (Ny) – apró sziromleveleiről neveztékel így | madárkenyír (Jt) | madármorzsa(J) || Ro. leuşor (Cţ). Máshol is van, névnélkül (Mi, N).ACINOS Mill. (Lamiaceae) (= Calaminthap.p., Satureja p.p.)A. arvensis (Lam.) Dandy (= Calaminthaacinos (L.) Clairv.); csombor pereszlény; ismuşoarăde cîmp. Eua–Med, Th–TH. Ruderálisgyom, kőfalakon, omlásos helyeken közönséges(Gyv, KK).A. alpinus (E.) Moench (= Calaminthaalpina (L.) Lam.); havasi pereszlény; cimbrumare de munte. Eu, H. Az Egerbegyi- és aPányiki-szoros szikláin (ssp. hungarica (Simk.)Hay.)ACONITUM L. (Ranunculaceae)A vad fajokra vonatkozó elnevezések a nemzetségrejellemző virágformára utalnak, tehátnemzetségnevek. Ide tartoznak: A. anthoraL. !; méregölő sisakvirág; omag galben. Ec,H. Vegyes lomberdőkben, ligetes területen, irtásokbannem ritka (Va: Fl. II. 464). –A. variegatum L.; ligeti sisakvirág, ssp. variegatumincl. A. gracile Rchb.; karcsú sisakvirág.Alp.–Kárp.–Balk. H. Nyirkos erdős, ligetesirtásos helyeken nem ritka (Bl). – A. vulpariaagg.; farkasölő sisakvirágok; ide tartoznak:A. moldavicum Hacq.; moldvai sisakvirág;omag. Kárp. H. Nyirkos erdőkbennéhol tömegesen fordul elő (Gyv, Kk; Mb,Kszt, Bogdana, Dentario-Fagetum, Abieto-Fagetum– Csűrös). – A. vulparia Rchb. (= A.lycoctonum auct.). Ec H. Erdőkben elég gyakori(Mf, Fl. II. 503). A területen a két kisfajhibridje is előfordul (Aconitum x triste (Fisch.)Gay. = moldavicum X vulparia, vö. Fl. II.510). Nt. bárkavirág (Kk) | kisasszonypapucs(It, Ny) | sarkantyuvirág (Sz) || Ro. porumbéld'in bárcă (Kk). (A Kk-i m. és r. adat ugyanattóla r. adatközlőtől való.)*A. cammarum L. ! kerti sisakvirág; treicumnate supărate, cocoşei. Nt. kerti kisasszonypapucs(Gyv) | kisasszonypapucs (B, Gy, Gym,Gyv, It, Ny) | lakatvirág (Kf) | Nójé bárkája(Ny) | szarkaláb? (E). Megj.: A növény lt.nevezéktana sem tiszta, mivel a kerti dísznövénya feltevések szerint hibrid eredetű, Herbáriumipéldányok: Gyv, V.ACORUS L. (Araceae)+ *A. calamus L.; (orvosi) kálmos, DK-Ázsia,HH. Egykor elterjedt gyógynövény, a Szamosmentén vadon is. A területről bizonyára eltűnt.ACTAEA L. (Ranunculaceae)A. spicata L.; békabogyó; orbalţ. Eua, HNedves erdőkben nem ritka: Gyv, Kk, NkSz (Fl. II, 438). Mérgező.ADENOPHORA Fisch. (Campanulaceae)A. liliifolia (L.) Bess. Eu, H. Cserjés helyeken,erdőszéleken fordul elő (Sp, f. decipiensNyár., f. alpini (L.) Nyár., f. liliifolia, Fl.IX, 127–8).ADONIS L. (Ranunculaceae)A. aestivalis L. (= A .phoenicea (L.) Fritsch.) !nyári hérics; cocoşei de cîmp. Eua, Th. Kalászosokközött, útszéleken közönséges, helyenkénttömeges (C, V – Csűrös). Nt. kutyakapor(Kszt–Zt, Mv) | vadborsó (Szu: Györffy 1935) |vadpillangòvirág (T) || Ro. a d'e floáre rósie(Be) | mărár (Gym). Nr. Azt hiszik, hogyjégeső után büdös tőle a határ (Szu; Györffy1935).A. vernalis E. ! tavaszi hérics; ruscuţă primăvăratică.Eua–Kont., H. Napos, meszestalajú domboldalakon gyakori, néhol tömeges(Kb–CLA: Prodan 1930), Nyárády 1942; C,E, I, J, Sz:!; (Kf, S: Csűrös). Nt. banka(It) |büdözsbanka (Nd) | cigánypicsa (Szu) | hérics(T) | kakukvirág (J) | kotlòvirág (Szu) | kökörcsiny(Mó, Nk), kökércse (Gy) | kutyarózsa(Gyv, Nk, V) | nagykökörcsin (Va) | petrezselyemvirág(Kolozsvár: Györffy 1935) | tyúkvirág(Kp, Zs) || Ro. bulbúci (N) | bulbúci gálben(Gyv) | flórile páştilor (Sz) | óchiu bóului(St). Sok van It és Nd közt a Csutkós-ódalon,Mákón a Nagyhegy-ódalon, Galaji-cserén, Tl-na Lengyelben, Va-on a Kormoságán túli oldalon,Zs-on a Kishegy-ódalon, Kp-ben a Gáboródalgödriben. Nr. A következő hiedelmekélnek: a kotlóvirágot nem szabad leszedni,mert nem lesz kotló (Szu) | Ne vigyük be,me megláttya a tyúk, nem tojik (Sz, Zs) | Atyúkok közé dobták, hogy tojjanak (Kp.).AEGOPODIUM L. (Apiaceae)A. podagraria L.; podagrafű; piciorul caprei.Eua H. Gyümölcsösökben, élősövényekben, üderéteken közönséges (Kp, Mó).AETHUSA L. (Apiaceae)A. cynapium L.; mérges ádáz; pătrunjelulcîinelui. Eua, Th. Szórványosan előfordulóerősen mérgező gyom (Kb, Hója – CLA: Prodan1937).AGAPANTHUS L’Herit (Liliaceae)*A. africanus (L.) Hoffm.; szerelemvirág;crin albastru (DEB). Afrs, G. Dél-Afrikábólszármazó cserepes dísznövény (Mb).AGAVE L. (Amaryllidaceae)*A. americana L.; amerikai agavé. Kz-Am,H. Parasztkertekben nem találtuk, botanikus198