péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

éteken szórványos, helyenként gyakori vagytömeges: Ct, Gyv, N, Ş, a területen máshol is.FESTUCA L. (Poaceae). Nt. fű || Ro. árbă.F. arundinacea Schreb. ssp. et var. arundinacea;nádképű csenkesz. Eua–Med, H. Nedvesréteken közönséges.F. cinerea Vill. = F. pallens Host. = F. glaucaLam. = F. ovina agg.; deres csenkesz;păiuş. Eua–Med, H. A területen csak azssp. pallens (Host) Stohr., gipszsziklákon, helyenként,ritka: Gyv, E–J, Zs.F. gigantea (L.) Vill.; óriás csenkesz. Eua,H. Tápanyagdús erdei és öntéstalajokon. Nemritka.F. heterophylla Lam.; felemáslevelű csenkesz.Eu, H. Gyertyános tölgyesekben gyakori,fáciesalkotó: Gyv, C, T.F. pratensis Huds. ! réti csenkesz; păiuşde livadă. Eua, H. Közönséges és tömeges rétifű. Társulásalkotó.F. pseudovina (Hackel ex Wiesb. Nym.) ! =F. valesiaca ssp. pseudovina (Hackel) Simk.;sovány csenkesz; păiuşcă. Kont-Eua, H. Napos,füves oldalakon elterjedt és közönséges.Nyárády E. Gyula (1941) értelmezése szerint,melyet mi is követünk, jórészt ebbe a fajbasorolhatók a száraz juhlegelőknek használtterületek csenkeszpopulációi. – Var. pseudovinaf. hirtiflora (Borb.) Nyár.: P (Fl. XII, 545).F. rubra L.; vörös csenkesz; păiuş roşu.Cp, H. A soványtippannal együtt a leggyakoribbfűfaj a területen (zonális, szubklimax társulások,Agrostis tenuisszal és F. rubrával: Festucorubra – Agrostetum tenuis, Festucetum rubraemontanum); – ssp. rubra var. juncea (Hack.)K. Richt., közönséges: Cţ, Gorbó, Mi, Ş (lazabokrú, rizómás); – ssp. commutata Gaud =F. fallax auct., sűrű bokrú: Be, Bl, Cţ, D; –ssp. multiflora (Hoffm.) Jirasek = F. diffusaDum., erdőszéleken, irtásréteken, szórványos:Kb, Hója.F. rupicola Heuff. = F. stricta ssp. sulcata(Hackel) Patz = F. sulcata (Hackel) Nym.;barázdás csenkesz; păiuş brăzdat. Eua – Kont,H. Napos lejtőkön, mezsgyékben közönséges,típusos alakban és átmenetek a F. valesiacafelé. Társulásalkotó (Festucetum rupicolae (sulcatae)),a szárazgyepek jellemző faja (Festucetalia).F. valesiaca Schleich.; valliszi csenkesz.Kont–Eua, H. Napégette, füves lejtőkön típusosalakok és átmenetek a F. pseudovina felé.FICAMA l. RanunculusFICUS L. (Moraceae)*F. carica L. ! fügefa; smochin. Med-Ázsiai,Ms. Dísznövény, szórványos. Nt. fügefa (Mf,Ml). Termése: füge (B, P, It, J, Mó, Sz, T,V) || Ro. smochín, smochínă. Ml-n 1910 előttvolt, két cseberbe ültetve. Mf-re Kvárrólkerült. Sd-on van, nem tudják a nevét.*F. elastica Roxb. ! szobafikusz, „gumifa”:ficus. K-India és Maláj-szigetek, Ms. Cseberbennevelt dísznövény. Nt. fikusz (Jt, Kb,Szu).FILAGO L. (Asteraceae)F. arvensis L. ! gyapjas penészvirág; flocoşele.Eu–Med, Th. Sovány legelőkön, szórványos:C, Sp.F. montana L.; hegyi penészvirág. Eua, Th.Sovány legelőkön, szórványos: Gy (Fl. IX,244).F. vulgaris Lam. ! = F. germanica L.; németpenészvirág; firicică. Eu–Med, Th. Soványlegelőkön, szórványos: Kb (Fl. IX, 240).FILIPENDULA L. (Rosaceae)F. ulmaria (L.) ! közönséges legyezőfű; creţuşcă.Eua, H. Hegylábi nedves réteken, patakokmentén gyakori: Kf–S, Gyv–P (NyárádyA. mts. 1966); – ssp. dundata (J. K.Presl.) Hayek (var. ulmaria f. glaberrimaBeck.): D; – ssp. ulmaria = ssp. nivea(Wallr.) Hayek = var. discolor Koch p.p.:Gyv – Vizes-völgy. Nt. Ro. buruiană vîntòásă(Bl).F. vulgaris Mnch. ! = F. hexapetala Gilib.;koloncos legyezőfű; aglică. Eua, H. Gyepesterületen közönséges, néhol tömeges. Nt. bárányvirág(Va) || Ro. coada mńelului (St) |mericeáa (Be) | mericíca (Be). Nr. Ették agyökerének a levét (Be).FOENICULUM*F. vulgare Mill. ! édeskömény; molură. Med,TH. Nt. fënák (Kf). A mezőgazdasági szövetkezetekfoglalkoztak a termesztésével (Kf);innen kiskertekbe is bekerült.FORSYTHIA Vahl. (Oleaceae)*F. intermedia Zabel. = F. suspensa x F. viridissima.Kína, Ms. Kerti díszbokor, koratavaszivirágaiért kedvelik, de nem gyakori.Nt. aranyeső (T, V) | májusfa (Mé) | márcijus(Sz) | sárgaborostyán (J).FRAGARIANt. eper (B, Gy, It, J, Kb, Tl, V), epër (Bh,Gym, Jt, Mb, Mk, Mv, Szu) | fődieper (Mé,Ml, Sz, Szu, V, Zs), fődiepër (K, Kd, Kf, Kk,Kszt–Zt) || Ro. frag, fragi (Bi) | pomńíţă (Mi,N, Sd). Nr. Az eper gyökeréből készült főzettelmosakodnak szeplő ellen (It). Vö. Kovács1976. – Az epër, eprës kötények darázsolásánelőforduló újabb motívum. Vö. Péntek1979. – Gyakori helynévadó elem. Vö. Péntek–Szabó1980. 146.*F. ananassa Duchesne! = F. grandifloraEhrh. = F. chiloensis x F. virginiana; földieper;căpşuni. Ny–Eu (Nyugat-Európábankeletkezett hibrid eredetű, ma kozmopolitatermesztett gyümölcs), H. Kiskertekben közönséges.Nt. epër (Bh, Mó, Nk, Ny) | házi234