péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

hagymával; fokhagymás beöntést adnak (keddenés pénteken); éjjelire ülve fokhagymásgőzölést végeznek. Gyomrot tisztít: jónaktartják hasmenésre is; gyomorgörcs eseténnyersen eszik (Eh). – Magas vérnyomás, érelmeszesedésellen: nyersen eszik v. összetörikés szesszel állni hagyják. – Fülfájás ellen:5–6 cikket megpucoltak, majd ezekkel egyenkénta beteg fül körül óvatosan addig dörzsöltéka bőrt, míg a kezükben a hagyma szétnem ment, majd a fokhagymatörmeléket aszoba sarkába dobták. Ha a fülfájást huzattólkapta a beteg, akkor egy cikket megpucoltak,egy cérnát húztak bele, hogy ezzel kihúzhassák,majd jó mélyen bedugták a fülbe; egyidő után kihúzták, a fültől a kar irányábahúzó mozdulatokkal többször végighúzták,hogy ezzel együtt a huzatot is elhúzzák abeteg füléből (It). – Fogfájáskor a lyukasfogba is fokhagymát tettek. Ha a fogfájásthuzat okozta, a beteg fülébe a megfelelő oldalonfokhagymacikket tettek, hegy az ugyanotthúzza ki a betegséget (It). – A pokolvaratúgy gyógyítják, hogy egy cikk fokhagymávalháromszer három ujjal végighúzzák a pokolvarat.Így gyógyítják a vakfájást is (vö. Jankó1691. 200). Kék pokolvar elhúzása: a daganathelyétől a nyakon és vállon, majd a karonkeresztül sokszor megismételve húzták lefeléa fokhagymát, jól rányomva a bőrre. Egészena kézfejig haladtak így, ahová a kis daganatotgyolccsal és kék cérnával lekötötték (Ny).Három cikk fokhagymával, kovásszal és háromimádsággal húzták el a pokolvart (V). – Törtfokhagymával kenték a kutyamarást (Ny).Állatok gyógyítására: Avas csonttal és ecettelmegfőzik, moslékba teszik – étvágyhozó asertésnek. Fokhagymás ecetes lével lemossákaz étvágytalan disznót. – Muzsdéjt öntöttekecettel, vízzel a felfúvódott állatba (Nk). –Szentelt tömjénnel füstölik, fokhagymával megkenika tehén hátát, utána megfelelően takarmányozzák,hogy „visszajöjjön” a teje (Gym.)A tehenet csizma szárába húgyoztatják, felforraljáka vizeletet, fokhagymát tesznek bele,itatnak belőle az állattal. Azt tartják, a boszorkányvisszahozza a tejet (Mv). – A hasmenésesjuhot ,,a románok mosgyéval gyógyítják,mely összetört és ecetbe áztatott fokhagyma,hagyma és só” (Ifj. Kós 1947. 20).– Pünkösd előtti estén a küszöbre jó sóthinteni, valamint fokhagymával bekenni, hogya ,,boszorkányok Isten áldását el ne vegyék”(Wlislockiné 1893. 366). Ártó szellemek távoltartására:bekenték fokhagymával az ajtót,ablakot, hogy ne jöjjön be a rossz (Tl). Vö.Kovács 1976; Kóczián et al. 1977.A. scorodoprasum L.; kígyóhagyma; aiulşarpelui. Eu, G. Gyepekben, erdőszélen, bokroshelyeken, gyümölcsösökben gyakori (Kf). Nt.Ro. a ciorăsc (Mi). A hagyma bunkója: bociulíe(Mi).A. vineale L. ! bajuszos hagyma; ceapa ciorii(DEB). Eu, G Száraz gyepekben, bokroshelyeken nem ritka (Gyv, It, Kf, Zs). Nt. kígyóhagyma(Kk, Kp).ALNUS L. (Betulaceae)A. glutinosa Gaertn.! mézgás éger; arinnegru. Eua, M–MM. A területen egykor közönséges,patak menti erdőalkotó fa, állományaitjórészt kiirtották. Nt. csèrfa (Kk, Mf, Ml, Nk,Tl, Szászlóna) | egerfa (Gy, Gyv, It, J, Kb,Kk, Kp, Ml, Mó, Nd, Nk, Sz, Szu, T, V, Va,Szászfenes), ëgerfa (Zs), égerfa (Mé) | egérfa(B, Fsz, K) || Ro. arín | árńici (Dr). Nr.Festésre: általánosan használatos volt, különősena háború után távolabbi patakvölgyekbenis megkeresték. Gyapjút, ruhát festettekfeketére a kéreg (cserfahaj, égerfahaj) főzetével,gálickövet tettek bele. – Meszeléskora mészbe is betették (Ct). – A kút aljábakeresztet készítettek a fájából, nem rothadel (Tl). – Épületfának is felhasználták, néhatüzelésre, a vastagabb törzsből teknőt csináltak.Szerszámfaként is számon tartották:kasza- és fejszenyélnek jó (V). – A népigyógyászatban: a kérgéből készült főzetetadják az állatnak hasmenésre, vérhasra (Kszt–Zt). Vö. Kóczián et al. 1977. – Úgy tartották,a leve jó égésre (Sz).A. incana (L.) Mnch.; hamvas éger; arinalb. Eua, M – MM. Bükkös és kevert erdőkbennem ritka patakparti fa (Gy. f. glabrescensSimk., Kalota völgye: f. macrocarpa Prod.)Nt. mint előbb.ALOE L. (Liliaceae)* A. arborescens Mill ! fásodó aloe; doftor(DEB). Fél-afrikai eredetű évelő cserepes dísznövény.Nt. aranyoslevelü fűrészvirág (Gyv) lfűrészkaktusz (T) | gyógykaktusz (M, Szu) |kaktusz (E, V) | kaptusz (Kb) || Ro. alóia (Cţ,E), alóie (C, Dr). Nr. Gennyes sebre, ütésre,viszketegségre, szökedíkre használatos: kettévágvabedörzsölik vele a bőrt. Gyógyítottákvele a trombózis utáni sebet. – 1 kg mézet40 dkg kaktuszszlével egy hétig tartanak árnyékban,ezt eszik kanállal gyomor- és más betegségekellen. Rákos beteg is ezzel gyógyítottamagát (Gyv, V). – Mézzel, borral kevervemájbetegség ellen (St).ALOPECURUS L. (Poaceae).A. aequalis Sobol. (= A. fulvus Sm.); mocsáriecsetpázsit (Nyárády 1941); poponete(DEB). Eua, Th. Nedves réteken (Kf).A. pratensis L.; réti ecsetfű; coada vulpii.Eua, H. Öntésterületeken gyakori társulásképzőfű (Bh, S).ALTHAEA L. (Malvaceae) l. még AlceaA. cannabina L.; kenderziliz; camileac. Med.(Adv.), H. Száraz domboldalakon, ritka (Gyv),201