péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Talajvíztől függő erdei társulásokAz éghajlattól függő (zonális) erdők mellett a területen jelentősekvoltak, és ma is sokfelé fellelhetők a talajvíztől függő (intrazonális) erdőfoltok:az égerligetek és a fűz-nyár ligeterdők. Ezek az erdők sínylettékmeg legjobban a völgyek benépesülését, a mezőgazdasági művelésterjedését. Fáit használták tűzifának, építkeztek, használati eszközöketfaragtak belőle, a lehántolt kéreggel festettek stb. Az állományok atalajvízszint fokozatos csökkenését is megszenvedték.ÉgeresekAz égeresek helyzete már csak azért is figyelmet érdemel, mertez a társulás adott nevet egy központi helyzetű nagyközségnek (mamár kisvárosnak), Egeresnek. Egeres környékén azonban ma inkább csakaz egykori égeresek kísérőnövényei, mindenekelőtt a közönséges acsalapu(Petasites hybridus), árulkodnak az égeresek egykori meglétéről.A podagrafüves égeresek (Aegopodio-Alnetum) maradványaként isfelfoghatók a Bogártelke és Egeres között vagy Inaktelke felé felbukkanópodagrafüves-acsalapusok (Aegopodio-Petasitetum). Podagrafüveségeresek viszont csak a mellékvölgyekben, így pl. a jegenyei fürdő környékénmaradtak fenn. A Szamos völgyében is szép podagrafüves égeresláperdők lehettek egykor, maradványaik utolsó emléke a kolozsvári sportparkégerese.A mézgás égeres-hamvas égeres társulások (Alnetum glutinosaeincanae)jellegzetes patakkísérői a hegylábi területnek. A Kapus, Nádas,Almás és Szamos völgyében többnyire a mézgás éger az uralkodó, dea hamvas éger is leereszkedik Kolozsvárig. Ez a faj azonban inkábba hegyvidék lakója: a Kalota patak és mellékvizei mentén társuralkodóvagy éppen uralkodó.Az égeres-hamvas füzes cserjések (Alno-Salicetum cinereae) az egykorjóval elterjedtebb lápos füzesek maradványtársulása. Foltjai a Körösvölgyében Bánffyhunyadtól nyugatra bukkannak fel, előkerültek a Bedecs―Dongó―Incselháromszögből, de a Nádas völgyéből is.Az égeresek kipusztulását jelentősen gyorsította a mederszabályozásés földfoglalás mellett az, hogy a faanyag vízben is tartós épületfa, akérget pedig rendszeresen hántolták posztó festéséhez. Az egyszer körbehántoltfa lábon „aszalódott“, kiszáradt, végül többnyire tűzre került.Az égeresek társulástani besorolása ellentmondásos: egyes állományokata kísérőfajok alapján a bükkerdőkhöz tartozónak tekintenek (Alno-Padion, Fagetalia), másokat viszont önálló intrazonális társuláscsoportba(Alnion, Alnetalia) sorolnak.A hagyományos népi fakitermelés területünkön az Alno-Padion csoportbatartozó bükkösökkel kapcsolt égereseket használta fel, a hamvasfüzes égereseket és a tiszta mézgás égereseket inkább a területrendezés,lecsapolás, mederszabályozás és a földfoglalást és szántást megelőző irtásérintette.56