Kk); provar. foliosum (Alef.) f. crispum (Mill.)Fiori et Paol.: fodros petrezsejem (Szu). A fajravonatkozó Nt. petrezsejem (B, Bt, F, It, J, Mé,Mó, Szu, T, V, Va), petrëzsejëm (Fsz). Tájfajta:cukorpetrëzsejëm (K) || Ro. pătrunjél (A, D,Dr, Fi, P, St), petrinjél (Mi, N). Nr. A gyökerébőlés magjából főzött teát húgyhajtóként,vizeletfertőtlenítőként használják. – Vérnyomásellen szilvapálinkába áztattak petrezselyemlevelet(T). – Hasfájás, gyomorgörcs esetén amegmelegített herbát a hasra teszik. – A zöldlevéllel dörzsölik be a rnéhcsípés helyét (T). –Abortív szerként: egy kg petrezselyemgyökérbőlteát főznek, és azt forrón egyszerre megiszszák.– Magját fél liter pálinkában betöltiklónak vizelethajtónak. Vö. Kovács 1976; Kócziánet al. 1977. – Díszítőmotívum keresztszemeshímzéseken. Vö. Péntek 1979.PETUNIA A.L. Juss. (Solanaceae)*P. x atkinisana hort. ! = P. x hybrida hort.ex Vilm.; petúnia; bună dimineaţa. D–Ameredetű, Európában nemesített dísznövény,Th. A területen gyakori: E (provar. grandiflorafl. lilacina crispa), Gyv (provar. grandiflorafl. crispa – plena, coerulae). Nt. pëtúnija(K), petùnija (Szu), betúnija (E, Kb, Kp, Sz,T), betónija (J, Ml) || Ro. betónie (Gyv).PEUCEDANUM L. (Apiaceae)Nt. vadpetrezsejem (J, Mó, Sz, T, Tl, Va),vadpetrëzsejëm (Gyv, Kk, Mb, Nk, Zs) || Ro.ţélăr sălbát'ic (Bl, Gym). – Ezek a terminusoka kocsordfajok, ill. ernyősök általános jelölői.Nr. A skarlátos beteget vadpetrezselyem levébenfürdették. – Gyökerét abortív szerkénthasználták, a méhbe dugták föl. Vö. Kovács1979. – Vizelethajtó állatnak: a juhnak isezt adják megfőzve. Vö. Ifj. Kós 1947. 21. –Piros kukoricával, avas zsírral főzik meg, úgyöntik a beteg marhába (J).P. carvifolia Vill. = P.chabraei(Jacq.) Rchb.;köménylevelű kocsord; chimin porcesc. Eu –Med, H. Napos erdőszéleken, bokrosokbanszórványos: Gyv, Kb.P. cervaria (L.) Cuss. ex Lapeyr. ! szarvaskocsord;somnoroasă. Eua–Med, H. Bokros,napsütötte domboldalakon, tisztásokon közönséges.Nt. Ro. pătrunjél sălbát'ic (Be, N). Nr.Vesebetegségek ellen használják (pt. rărunchi– N).P. officinale L.; orvosi kocsord; chiminulporcului. Eu, H. Nedves réteken, ritka: Mi(Fl. VI, 580).P. oreoselinum (L.) Mnch. ! citrornkocsord;chiminul porcului. Eu, H. Szénafüveken, erdőszélekengyakori. Nt. vadpetrëzsejëm (Mb) ||Ro. patrînjélu cîmpului (Bl, D) | patrînjél d'ecîmp (Gyv). Nr. A magot főzik meg teánakgyomorgörcs esetén (Mb). – Gyökerét abortívszerként használják (Bl). – A herbából főzötttea húgyhajtó, vizeletfertőtlenítő (Mv). – Ugyanezta teát használják kérődzők emésztési zavaraiban.Vö. Kóczián et al. 1977.PHALARIS L. (Poaceae)Ph. arundinucea L. ! = Typhoides arundinacea(L.) Mnch. = Phalaroides arundinacea(L.) Rauschert = Baldingera arundinacea Dumort;pántlikafű; ierbăluţă. Cp, H. Patakokmentén szórványos, helyenként társulásalkotó:Nm, Kb és Mi között, Nk (a vaskitermelésülepítőmedencéinél); *convar. picta (L.) em.hoc loco: kiskertekben, utak mentén gyakoridíszfű; változatos klónok: Mó, Mk, Nk! Nt.csíkosfű (Asz, Fsz, Km; E, J, Kb, Mé, Mf, Nd,Szu, V) | pántlikafű (It), pándlikafű (Ml) |tàrkasás (Nk) || Ro. iárbă álbă (C, E, St) |árbă cícoşe (B) | árbă domneáscă (Cţ, Ş) |árba Dómnulu (D) | rogóz alb (Mi). Nr. Bokrétába,It-n koszorúba kötik.PHARBITIS l. Ipomoea*Phaseolus L. (Fabaceae)Nt. fuszùjka (Kb, Mé, Mó, Nd, T, V) | paszùj(Asz, Fsz; E, It, J, Mf, Ml) | paszújka(Kk) || Ro. [fasóle] (Bi, Mi) | păsúlă (A, B,Be, Bi, D, Fi, P, St, Va). – D-n nem érik be,A-ról hozzák a száraz magot. Nr. Általábanköztesként termesztették, a kukorica között,ill. a burgonya- és a kukoricaföld szélén. –Tapasztalatból ismerik azt a korrelációt, hogy,,ha vastag a hüvelyfal, vastag a maghéj is”(Szu). – A táplálkozásban nagy szerepe volt,napjainkban ez a szerep némileg csökkent:zöldpaszujként, félkemény lágyszemü paszujként,szemes paszujként egyaránt főzték. Afuszujkalé táplálkozásbeli fontosságát a múltszázadvégéről Jankó is jelzi (Jankó 1891. 79). –A népi gyógyászatban a sótalan, vízben főttbabot használják gilisztahajtásra. – Magas vérnyomásellen a fehér bab hajából (Phaseolilegumen) csomborddal teát főznek, vagy ababszemeket lisztté őrlik, 1–2 szemnyit vagyegy evőkanálnyit fogyasztanak naponta. Vö.Kóczián et al. 1977. – Népmesébe is bekerültaz ,,égig érő paszuj” motívuma. Vö. Kovács1943. II, 74. – A terminológia behatóbb elemzésérel. Péntek 1978, változatosságra l. Szabóés Dankanits 1978, Szabó 1985.*Ph. coccineus L. ! = Ph. multiflorus Willd.;tűzbab (bivalypaszuly); fasole mare. D–Am,Th (őshazájában gumós évelő!). Gyakori kiskertidísz- és élelmiszernövény, különösen amagasabb fekvésű, fagyoknak jobban kitettfalvakban. Nt. böndőpaszùj (J) | bihajfuszujka(Kb, Mé, Mó, Nd, T, V) | bihajpaszuj (Asz,Fsz; Bt, E, Gyv, It, Mf, Ml, Szu) | bihàjpuszújka(Kk) || Ro. bihoácă (P) | fasóle ghibolă(Mi) | fasóle ghíboliţă (Ş) | păsúlă bihoácă(Dr) | păsúlă ghiboleáscă (B, Be, C, Cţ,D, Fi, N) | păsúlă ghíbolă (St) | păsúlă ghíboliţă(Bi). – A továbbiakban és a következő264
fajnál a változatos tájfajtákat egy-egy kódszámjelöli. Az egyes számok jelentése a következő:I. hely: a mag nagysága1 = kis magvú (microspermus)2 = közepes magvú (mesospermus)3 = nagy magvú (macrospermus)II. hely: a mag formája1 = gömb alakú (sphaericus)2 = gömbölyded, tojás alakú (ellipticus)3 = hosszúkás (oblongus)4= lapos, lapított (compressus)III. hely: a mag színe01 = fehér (albus)02 = sárga (luteus)03 = piros (roseus, ruber)04 = hússzínű (carneus)05 = barna (fuscus)06 = kék, liláskék (violaceus)07 = fekete (niger)08 = pontozott (punctatus)09 = félig sárga foltos (dimidiatus maculatus,luteus)10 = félig piros foltos (dimidiatus maculatus,ruber)11 = félig barna foltos (dimidiatus maculatus,fuscus)12 = félig kék foltos (dimidiatus maculatus,violaceus)13 = félig fekete foltos (dimidiatus maculatus,niger)14 = csíkos (virgatus)15 = háromszínű (trimidiatus)16 = váltakozó csíkú (variegatus virgatus)17 = márványos, erezett (marmoratus, virgatus)18 = rovátkás, csíkos (striatus, virgatus)32.01: fehír bihajpaszuj (B, Kszt–Zt, Mv,Ny, Zs) | üvegpuszújka (Kk) || Ro. biboáncă(A) | bihoácă álbă (P) | păsúlă domneáscă(A) | păsúlă ghiboleáscă (B, Be, Mi).32.07: bagojszëm-puszújka (Kk).32.11: szürke bihajpaszuj (Nk).32.14: magyaros bihajpaszuj (Ny) | pirosvirágúbihajfuszujka (Nd) | pirosvirágú bihajpaszuj(B).32.16: Ro. bihoácă gránă (P) ( pásúlă gránăghiboleáscă (Be).32.18: tarka bihajpaszuj (F, Nk) | tarkaszëmübihajpaszuj (K) | Ro. păsúlă de bívoliţă(Ş).Nem azonosított tájfajták: fehír bihajfuszujka(Mé, Mó, Nd, T) || Ro. bihoácă cu par(P).Phaseolus vulgaris L. ! veteménybab, paszuly.D–Am, Th. Kiskertekben, köztesnövénykéntkapáskultúrákban közönséges és nagyon formagazdag.– Ph. vulgaris convar.vulgaris:Nt. karós fuszùjka (Kb, Mé, Mó, Nd, T, V) |karós paszúj (Az, Fsz; E, It, J, Mf, Ml) | karóspuszújka (Kk) || Ro. păsúlă cu par. Tájfajták:11.01: borsófuszujka (Szu, V) | borsópaszuj(E, Kszt–Zt, Np) | fehír kövér paszuj (Va) |fehír borsópuszújka (Kk) | gránátfuszujka (Nd) |kollektívpaszuj (Gyv) | vajfuszujka (Szu) || Ro.păsúlă álbă (Be) | pásúlă álbă rotúndă (A, Be)11.02: büdösköves (Gyv) | büdöskűpaszuj (It) |árga puszujka (Kk).11.03: Bíróbonyáé fajta (Zs) | piros gránátfuszujka(Kk) | sárgás ződszemü (Mk) || Ro.păsúlă roşcátă (A) | păsúlă vişinie (A).11.04: Ro. păsúlă mălá (St).11.05: vajpaszuj (Nk) || Ro. păsúlă de grădínă(Gyv).11.12: kiskődökü fuszujka (Nd).11.16: futós csíkos gránát (Mó) | csíkos gránát(Mó) | gránátfuszujka (Nd, Szu) | gránátpaszuj(B, It, Kszt–Zt, Np, Va) | gránátpuszujka(Kk) | kerek madártojás (V) | kicsimadártojás (Nd) | korai madártojás (Mv) | madártojás(J, Mé, Nd, Nk, Sz, Zs) | madártojásuT) | porcolánypaszuj (F, K) | tarkaszëmü toáspuszújka(Kk) || Ro. ouţe (C) | păsúlă gránăA, Mi, St) | păsúlă gránă devreme (A) | păúlăgránă róşie (A) | păsúlă pestríţă (Gyv) |ăsúlă róşie (A).12.01: borsópaszuj (Zs) | fehír paszuj (Kf,Va) | kísői fehír (Np) | kollektivpaszuj (Zs) |orcolánpaszuj (Mv) || Ro. păsúlă álbă (A, P,St) | păsúlă álbă măzărnícă (Gorbó) | păsúlămăzărnícă (Gyv).12.04: kávéfuszujka (V) | kávépaszuj (Nk) |libamáj-paszuj (Nk).12.16: sárga puszujka (Kk).12.18: Ro. păsulă de a li Miha (A).14.06: lúgzós karós puszujka (Kk) | koraipaszuj (Nk).14.17: négerpuszujka (Kk).21.01: borsópaszuj (Ny) | fehír puszújka (Kk).21.02.: Arankapuszújka (Kk) | büdösköves(Nk) | büdöskűfuszujka (Mé, Mó, Szu) | büdöskűpaszuj(Mv, Nk) | büdöskűpaszújka (Kk) |kávé-gránátpaszuj (Nk) | vajpaszujka (Kk) ||Ro. bambéle (A) | păsúlă círligăţeá cu pástălvérde (A) | păsúlă de unt (Gyv); păsúlă măzărnícăgálbenă (Gyv).21.03: gránátpuszujka (Kk).21.04: büdöskűfuszujka (Nd) | macskaszëmüpuszujka (Kk) | májpaszuj (B, Va) | vajpaszuj(Sz) || Ro. păsúlă gálbenă (A).21.05: rózsapaszújka (Kk) | Sándorpaszuj(Ny) || Ro. păsúlă devreme rojosîn (A) | păsúlăpirpiríe (St).21.07: bihajszëmü puszújka (Kk) | sárgacsűjüaranylánc (Kk) | vajfuszujka (Mó).21.09: barna csalfapaszuj (Nk) | kásapuszujka(Kk) | kúrvás paszuj (B) | pofoncsapott (Mé) |pofonvágott (Nk) | sárgabubás (B) | sárga csalfapaszuj(Nk) | sárga gránát (K) | sárga kúrva(Sz, Zs) | sárgakúrvás (B) | sárgamuszujos (B) |sárgapofoncsapott (Mé, Mó, Nd) sárgapofonvágott(Zs) sárgatarkás paszuj (Gyv) || Ro. mireásă(A) | păsúlă gránă álbă (P) | păsúlăgránă (P).265
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362: (Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,