péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill. !; jegenyefenyő; brad. Ec, MM.A terület déli és nyugati peremén elszórtan(Kszt–Zt, Ct, Mk határában, a Pányiki-szorosban,bükkel vegyesen). Nt. brád (Jt, Kf,Mv) | brádfa (Va) | bredòj – a havason tanultelnevezés – (Ml) | bükkfenyő (Kp, Kszt–Zt,Mk) | csetenyefa (Sz) | ezüstfenyő (Bh, It, Kb,Kp, Mb, Mé, Ny, Szu) | ezüstlevelü-fenyő (Kk) |fenyő (Gy, Mó, Va) | karácsonyfa V) lukszfenyő(Tl) || Ro. brád | cucurúz d'e brád Mk-na Kűhëgy, Iszëk nevű határrészeken van, Tl-na csernetekertben. Bi határában 1900–1907körül vágták ki, nagy, 1 m átmérőjű fák voltak.Nr. Ha méhek voltak a fában, azért iskivágták, hogy kiszedhessék a mézet (Bi). –Az asztalosok szívesen dolgoznak a fájából.*ABUTILON Adans. (Malvaceae)A. striatum Dikson; selyemmályva; pristolnic(incl. A. hybridum Voss). DAm, M.Guatemalai eredetű, a területen ritka, cseberbennevelt díszcserje. Nt. szöllővirág || Ro.málva mătăscásă (Ş).ACER L. (Aceraceae). Nt. ihàrfa (Bh, K,Kd, Kszt-Zt, Mb, Ny, Sz) | juhàrfa (B, Bh,Gy, Kb, Kk, Kp, Mb, Mé, Mf, Mó, Mv, Szu,Va, Zs), juhrfa (Gyv, It, Nd), juhòrfa (T),johārfa, (V) || Ro. dîrmoc (A) | pált'in (Bi, N).Sz-n megkülönböztettek recés- és simahéjújuhart. Nr. Ismert a juharvirics: nyalogattáka levét, újabban inkább csak a gverekek (It,Kszt–Zt, T). – Szekéralkatrészt készítettekbelőle (tîrboanţa la car: St). Egeres határábanvan Zsugrász-patak, Kk-on Jávorkút (ez utóbbiidetartozása bizonytalan, vö. Péntek–Szabó1980. 142).A. campestre L. ! mezei juhar; jugastru.Eu (Med), M–MM. Közönséges fa vagy cserje(Gyv, Nk, Ny, Zs): var. normale (Schwerin)Beld. (Kb), var. austriacum (Tratt.) DC. (Mf),var. oxytemum Borb. (Uk, Mó). Nt. csüpüjohar(Kk) | járomihàr (Kszt–Zt) || Ro. alţár, P) | jugrást (A, Gyv, St). – Durvább, kérgeta kőriséhez hasonlítják (Kszt–Zt). Nr.Puha, jól hasítható fának tartják, D-n kaputkészítenek belőle.*A. negundo L. ! kőrislevelű juhar; arţaramerican. Am–N, MM. Amerikai eredetűdíszfa, a területen viszonylag ritka (Bh, Gy, E).A. platanoides L.; korai juhar; paltin decîmp. Eu, MM. Kevert, hegylábi erdőkbenelszórtan (Les-oldal: Ny, Lonka, Sátor-hegystb.), díszfaként is (Bh, It). Nt. tökjuhàr (Gy,Kb, Kp, Mé, Mf, Mó, Szu), tökjuhàr (Kk),tökjuhr (It) || Ro. jugrást (B, Be) | jugástru(P) | pált'in (A, D, Mi). – A szucságiak szerintlibalábu levele van. Nr. Járomnak, kaszanyélnekhasználják a fáját.A. pseudoplatanus E. ! hegyi juhar; paltinde munte. Ec–Med, MM. Kevert bükkösökjellemző fája (Sátcr-hegy, Pányiki-szoros, Ríszëgtető,Gyalui-havasok). Nt. járomihàrfa (Kf) |tökjuhar (Kp, Nd) | tökjohorfa (V) || Ro. alţár(A) | jugrást (D) páln (B, Be. Bi, Cţ, P).– Szép fának tartják, dolgoznak belőle. Afűrész nehezen vágja. – A leveléből tejszerűnedv jön ki (A). Nr. Favillát készítenek belőle(furcă de bărbat, furcă de femeie: D), a tehetősebbekebből csináltattak asztalt (Cţ).A. saccharinum L. var. subtrilobatum Schwerin.– Díszfa. ÉAm. MM. It (3 nagy példány);a Szamos mentén Gy felé (Fl. VI. 247)A. tataricum L.; tatár juhar; arţar tătăresc.Eua, M. Gy és Kb környékéről (Hója) jelezve.Nt. fekete gyürü (Mé). Az egyetlen adat aKalTsz-ből való.ACETOSA l. RumexACETOSELLA l. RumexACHILLEA L. (Asteraceae)A. millefolium agg. ! (incl. A. asplenifoliaVent. Pan, H.; A. collina Becker) Eua. H.; –sovány, félszáraz gyepekben, napos domboldalakonközönséges: It, Kk; CLA: NyárádyA. 1967.; A. distans W. et K. Alp–Kárp,–Balk., H. – a terület déli és nyugati részénhegylábi erdőkben; A. millefolium L.Eua, H. a szűkebb értelemben vett közönségescickafark mezofil gyepekben utak, árkok menténközönséges – Kk: CLA. Nyárády A.1967.; A. pannonica Scheele KEua, H. –száraz gyepekben szórványosan – Mv, Nm,Sp, Va, a Kardosfalva felé eső vízválasztón:CLA. Pázmány 1967.; A. setaceae W. et K.Eua-Med, H. Kf: Csipkés-oldal (Csűrös).Az alakkör tagjai ökológiailag inkább, morfológiailagesetenként csak nagyítóval megfigyelhetőjellegek alapján különíthetők el, ezértérthető, hogy ez az elkülönítés nem tükröződika népi ismeretben. A csoport képviselői a száraz,napos domboldalak gyepjeitől a nedves erdőségekigmindenütt elterjedtek. Nt. egérfarkufű(Gyv, J, Mé, Sz, S, V; Szászfenes: Györffy1935) | ezerlevél (Va) | ezerlevelü (B, Ch, Gym,J, Kk, Kp, Mb, Ml, Nd, Tl, Sz, Zs), ezërlevelü(Kszt–Zt, Mk, Mv) ezerlevelűfű (K, KfNy,) ezerlevelűfű (Gyv, Mó, Kk) | kásavirág(Kp, Szu) || Ro. coáda şoricelelui (A, B, Be,Bi, D, Dr, Gyv, Kk, P, St, Sz) | coáda şoárecului(Bl, Ct, Fi). Nr. Bárányhúst ízesítenekvele. (Be). – A herbájából főzött teát használják:köhögésre, asztmára; gyomorfekélykezelésére; gyomorgörcs esetén; gyors szívverésre;sebek kezelésére. Néhol avas hájjal v.197