N, Gym: 650 m magasan, és másutt is) közönségesés tömeges.B. sylvaticum (Huds.) P.B.; erdei szálkaperje.Eua–Med, H. Gyakori erdei és irtásnövény.BRASSICA L. (Brassicaceae)*B. napus L. ! repcekáposzta; napi cureceşti.Eua, Th–TH. Szórványosan termesztik,Nt. sárgarípa (It) || Ro. nap, nápt'i | bîrgău(Rîşca). Nr. Bablevesbe főzték, ették hússalis. Levelét a disznónak szedték.B. nigra (L.) Koch; fekete mustár; muştarnegru. Eu–Med, Th. Egykor termesztettékis, ma csak ruderálís gyom, szemetes helyeken,utak, élősövények mentén közönséges.*B. oleracea L. ! káposzta; varză, curechi.Eu, TH. Közönséges konyhakerti növény. –B. oleracea L. convar. et provar. botrytis (L.) =B. cauliflora Gars. – B. cretica var. caulifloraSchwaz. ! karfiol, conopidă. Nt. kàrfijol(Bt, It, K, Kd, Kf, KK, Ny, Sz, Szu, V),kárfiol (Ml) | kárfiju (J). – B. oleracea L.convar. et provar. capitata (L.) = B. capitataPers. ! fejes káposzta; varză de iarnă. Nt.káposzta. Tájfajták: citromkáposzta vastag ormójú,magas lábú (Szu); fátyolkáposzta ormótlan,rövid lábú (Mé, Sz, Szu); nyári káposzta;piros káposzta; rózsakáposzta (Mb);téli káposzta || Ro. curéchi | várză. Tájfajták:curéchi de iárnă; curéchi róşu (Dr, Mi). Néhányfaluban magot is termelnek (B, F, K, Mé).Nr. Nagy szerepe van a népi táplálkozásban:a káposztacika nagypénteki böjti étel (vö.Jankó 1891. 75, 168); a káposztaléből főzöttleves a disznótorok elmaradhatatlan étele.Savanyításkor még kaprot, hagymát, borsot,csombordot tesznek a hordóba (Anethum graveolens,Allium cepa, Piper nigrum, Saturejahortensis stb.) – A népi gyógyászatban elsősorbana savanyú káposzta levét használják:csömör ellen; a tüdőbeteggel fokhagymás kenyeretetettek és sok káposztalevet itattak;vitaminként, erősítőként is isszák a hordóbóla káposztalevet; éhgyomorra ugyanez hashajtó,szélhajtó; a savanyú káposzta levelétteszik fagyott testrészre; rühösség gyógyítása:savanyú káposztalevél jól lemosták a meztelenrevetkőztetett beteget, majd hamut szitáltakrá. Így kellett állni jó ideig, tűrni ahamu csípését, míg az meg nem ölte a rühöt.Csak ezután mosták le tiszta vízzel (vö. Kovács1976; Kóczián et al. 1977). – Gyomorfájdalmakellen használták a zöldkáposztát:tejbe aprították, majd egy rongyban a hasratették (Gy). – Szintén rüh ellen használtáka káposztalevet kékkővel és máléliszttel (T).A rühös juhoknak dohányt főztek káposztalébe,azzal mosták le őket (J). Nagykapuson azördögrakoja (Veratrum) gyökerét főzték megkáposztalében, avval mosták a rühös állatot.– E és Kb helynévanyagában fordul elő aKáposztáskert név. Vö. Péntek–Szabó 1980.157. – B. oleracea L. convar. acephala (D.C)Alef. provar. gongylodes (L.) ! karalábé; gulie.Nt. karalábé (B, Bh, Bt, F, It, J, Kd, Kf,Mb, Mé, Mó, Ny, Sz, Szu, V, Va), karalábé;(K, Mv) | kórélábé (Kk, T), kórélábé (K).Új fajta: fődi karalábé földben növő, nem taplós(Bh, Mf) || Ro. călărábă. – B. oleracea L.convar. capitata provar. sabauda (L.); kelkáposzta;varză creaţă. Nt. kèlkáposzta.BRIZA L. (Poaceae)B. media L. ! rezgőfű; tremurătoare. Eua,H. Mezofil gyepekben közönséges, néhol tömeges.Nt. madárkenyér (B, Gyv, J, Sz), madárknyér(Nk), madárkënyír (Gym), madárknyír(Jt) | rëzëda (Jt) | rezgő (Kk, Mé, Mó,Nd, Szu, V, Va, Zs), rzgő (Kp, T), rëzgő (Bh,Mv), rëzgő (K, Ny) | rezgőfű (Mb, Mf, Tl) |rezgővirág (Szászfenes: Györffy 1935) | zörgő(Kszt–Zt, Mk), zörgő (Kf) || Ro. grîu cúcului(Fi) | grîu păsărilor (B) | píta cúcului (Bi, Gym) |tremuríci (Be, Bi, Mi, St). Nr. Fecskeszekfűvel(Dianthus carthasianorum) kötik csokorba. –Zsobokon az a hiedelem él, hogy poloska lesztőle, ezért nem szabad bevinni a házba.BROMUS L. (Poaceae)B. arvensis L. ! mezei rozsnok. Eua, Th.Vetésekben, ruderális helyeken gyakori (var.arvensis f. violaceus A. et G.: Gy, Szászlóna –Fl. XII, 318).B. commutatus Schrad. ! bókoló rozsnok.Eu–Med, Th. Gyepekben, művelt területekenközönséges.B. erectus Huds.; sudár rozsnok. Eua–Med,H. A Kvár–Bh vasútvonal mentén közönséges,néhol tömeges (E, J, Kb és tovább aLombi-hegy felé és a Hójában), másutt nemkerült elő. Valószínű, hogy Erdélybe behurcolt,felülvetésekkel terjedt (Nyárády 1941,82).B. hordeaceus L. ssp. hordeaceus = B. mollisL.; puha rozsnok. Eua–Med, Th. Réteken,utak mentén közönséges.B. inermis Leyss. ! meddő rozsnok; tîrsacă.Eua, H. Száraz gyepekben, mezsgyékben,élősövények mentén gyakori (Bh, Np, Gălăuşeni;Kb – 1969, Szabó, Nk – 1967, NyárádyA., Sz – idem). Nt. Ro. opsîgá (Be).B. japonicus Ghung. ex Murray (incl. ssp.squarrosus (Borb.) Pénzes); japán rozsnok ésberzedt rozsnok. Eua–Med, Th. Utak mentén,vetésekben, omlásos helyeken ssp. és var.japonicus közönséges; var. transsilvanicus (Auersv.)Hay. (Kb – Fl. XII, 331); ssp. squarrosus(Borb.) Pénzes, incl. f. subsquarrosusBorb. (Kb, Hója-gerinc, a Csiga-domb felé).B. secalinus L. ! gabonarozsnok. Eua–Med,Th. Gabonavetésekben szórványos gyom. Többnyirea var. et f. secalinus Nt. táklác (Kd, Mó,Nk, Np, Ny, Szu, Va, Zs), táklász (Sz) || Ro.opsîgă (D, St).210
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu–Med,Th. Vasúti töltések, utak mentén, ruderális,gyakori gyom.B. tectorum L.; fedéli rozsnok; obsigă.Eua, Th. Utak mentén, szemetes helyeken,kőkerítéseken gyakori.BRUCKENTHALIA Rchb. (Ericaceae)B. spiculifolia (Salisb.) Rchb. – Bruckenthalhanga; coacăză. Balk–Med, Ch. Tőzegesekben,ritka (Cţ: Lupşa, 1971).BRYONIA L. (Cucurbitaceae)B. alba L. ! büdös gönye; cucurbăţea. Med –KzEu, H (G). Élősövényekben, patakok menténszórványos (Kd, Mó és máshol is). Nt. főditök(Bh, V) | gyűrűvirág (Szászfenes: Györffy1935). Nr. Kivájják a földitök gyökértörzsét,megtöltik zsírral, erjedni hagyják, azzal kenegetika szemölcsöt, pattanást (Bh). Vö. Kovács1976.BUNIAS L. (Brassicaceae)B. orientalis L. ! magas szümcső; brăbin.Eua, TH–H. Kaszálókon, utak mentén gyakori,néhol tömeges. Nt. rа̇kаṁëc (Szu, T) |rekenyő (Gy, Kk, Mf, Nd, Tl, V), reknyőGyv, It, J, Kp, Nk, Np), rekënyő (F, Mv,Zs),rekënyő (Kf, Sz), rekönyő (Jt, Kszt–Zt) ||Ro. macaréţ (Kk. St) | racaméţ (C, Gyv, P,Sz, Szu). Nr. A szár külső, fás részét lehántvaeszik a gyerekek.BUPLEURUM L. (Apiaceae)B. falcatum L. ! sarlós borzmag. Eua–Med,H. Száraz gyepekben, bokros helyeken közönséges.B. praealtum Nath. – B. junceum L. Eua–Med, Th. Meleg, napos, erodált domboldalakon,ritka (Sz: Ríszeg – Fl. VI , 441).B. rotundifolium L.; kereklevelű buvákfű;urechea iepurelui. Eua, Th. Utak mentén,ruderális gyom; ritka (Kb–CLA).BUTOMUS L. (Butomaceae)B. umbellatus L. ! virágkáka; roşăţea. Eua,HH Szórványos. Nt. kákavirág (Szászfenes:Györffy 1935).BUXUS L. (Buxaceae)*B. sempervirens L. ! puszpáng; cimişir,merişor. Med., N–Ms. Kiskertekben és különösentemetőkben gyakori örökzöld díszbokor.Nt. örökződ (Ny, V), örökződ (K) | puszpánt(Kp, Sz, Szu) | téliződ (Jt, Kszt–Zt, Mv) ||Ro. potoráş.CCALAMAGROSTIS Adans (Poaceae)C. arundinacea (L.) Roth; erdei nádtippan;trestioară. Eua, H. Irtásterületeken hegyvidéken(A, Be, Ct, Cţ, D, Dr), de az Asz-en isgyakori.C. epigeios (L.) Roth! halmi nádtippan,siska nádtippan; trestie de cîmp. Eua–Afr..H. Száraz tölgyerdők, kipusztult szőlősökhelyén néhol tömeges. Társulásalkotó (B, Bh,E, Gyv, It, J, Kp, Kszt–Zt, Mb, M, Np, Sd,Va, Zs). Nt. siska (Bh, K) | szélesfű (B).C. villosa (Chaix) J. F. Gmel. var. muticaTorges. Eua, H. Tőzeglápokban, havasi falvakban:Bl, Cţ, Fi (Negruşul Finciului, Rovinamică, R. Mare – E. Pop, 1960, 383, Fl. XII,175).CALAMINTHA l. SatureiaCalamintha acinos l. Acinos arvensisCalamintha clinopodium l. Clinopodium vulgareCALCEOLARIA L. (Scrophulariaceae)*C. X herbeohybrida Voss (C. crenatifloraCav. hibridek); tarka papucsvirág. Chile (D –Am.), Th–H. Virágüzletből vásárolt cserepesdísznövény; ritka. Nt. kisasszonypapucs (Ml,T).CALENDULA L. (Asteraceae)*C. officinalis L. ! kerti körömvirág; filimică.D–Eu (Med), Th. Kertekben, utak menténáltalános (Cţ, Ct, Gyv, Kk, Nk, Mi–CLA;V – var. chrysantha hort. teltvirágú változat).Nt. fülemüle (Mf) | fülőke (B, J, Kf, Kszt–Zt,Nk, V, Va), fülőke (It, Nd), fülőke (Ny),fülőjke (Kk, Mé, M | sárga fülőke (Jt), sárgafülőjke (Mv) || Ro. silimńín (Bi, D, Dr, Sd,Ş), silimńínă (A, B, Be, Nş, P, St), silimíe(Mi). Mé–n értéktelen virágnak tartják.CALLA aethiopica l. Zantedeschia aethiopicaCALLISTEPHUS Cass. (Asteraceae)*C. chinensis (L.) Nees = C. hortensis Cass, !Aster chinensis L. őszirózsa; ochiul boului.K–Ázsia (Kína, Japán), Th. Termesztettdísznövény, ruderális helyeken időlegesen vadonis. Kiskertekben többnyire elszóródó magrólkel. Különböző színváltozatokban és formákbanközönséges: provar. simplex („Margareta”)– Sp (f. alba), Kk (f. rosea), Ny (f. nana alba)provar. liguliformis, Nk (coeruleo-variegatus),Gym (f. roseus, coerulans); provar. semiligulata– gyakori, a népi nevek többsége ilyenfélig telt virágú fajtákra vonatkozik. Nt.engemnefelejcs (Gym, Kp, Zs), ingmnefelejcs211
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214: 154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216: darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218: Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220: JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222: ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224: A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226: ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228: A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230: kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232: A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234: (csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236: Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238: jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240: víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242: A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316:
OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318:
terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320:
fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322:
11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324:
A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326:
PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328:
POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330:
elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332:
P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334:
RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336:
van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338:
gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340:
illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342:
hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344:
Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,