péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

ssp. sylvestris). Nyersen is fogyasztják, pálinkát főznek, bort készítenekbelőle. Nyár végi, ősz eleji foglalatosság a málna (Rubus idaeus)és a szeder (R. caesius) szedése: mindkettőből íz, kompót, szörp készül,a málna szárából, a szeder leveléből teát főznek. Hagyományos nyírfakéregedénybe,kászóba szedték. A somot (Cornus mas) fanyar íze miattnyersen inkább csak a gyerekek eszik. Nagy mennyiségben szedik pálinkának,kompótnak, íznek. A csipkebogyóból (Rosa canina) szintén ízetfőznek, bort készítenek, teáját élvezeti és gyógyteaként fogyasztják. Avadalmát (Malus sylvestris) és a vadkörtét régebben nagy mennyiségbenszedték. Nyersen csak az érett, puha gyümölcsöt lehetett enni (a gyerekekszívesen fogyasztották, a háziállatokkal is etették). A vadalma ésa vadkörte kisajtolt leve volt a csíger: frissen mustként itták vagy későbbecetként használták. Mindkettőből pálinkát is főznek. A vadalmátsarjú között érlelték, a vackort aszalták. Az aszalt vackort főzték is,nagypénteken több faluban is aszalt vackor volt a hagyományos eledel(Kf, Kk, T). A vadalmafák és a vackorfák közül számon tartották, hogymelyik jobb, melyiknek van ízletesebb gyümölcse, ősszel aztán zsákszámraszedték a földre lehullott gyümölcsöt (ösztönös szelekció!). Oltóalanykéntis hoztak be vadalma- és vackorcsemetéket (ez a háziasításegyik példája). Eszik a fekete bodza bogyóját is, s van, ahol pálinkátis főznek belőle. A kökény (Prunus spinosa) már a késő ősz gyümölcse,hiszen csak azután lehet fogyasztani, miután megcsípte a dér. Aszalni isszokták, bort készítenek belőle. A havasalji falvakban a vörös és a feketeáfonya (Vaccinium vitis-idaea, V. myrtillus) leveléből teát főznek, a gyümölcsötnyersen is fogyasztják vagy pálinkába teszik. A bükkfa (Fagussylvatica) makkjából étolajat készítettek. Megpergelték, megőrölték, olajmalombankipréselték. 2―3 fa terméséből lett 1―2 liter olaj. Nyersena makkja fejfájást okozott, a disznót is elszédítette, ha etették vele.Minden különösebb feldolgozás nélkül kerül felhasználásra a mogyoró(Corylus avellana). Nagyobb mennyiséget nem gyűjtenek belőle,bár van rá példa (Bh), hogy távoli vidékről hoznak a kertbe jobb fajtát.Inkább, bár nem kizárólag, a románok ismerik és fogyasztják akülönböző fanedveket, viricseket. Vistán a gyerekek vágnak tavasszalcsatornát a fába, úgy fogják fel a nyírfa levét. Pányikon szalmaszállalcsepegtették ki, Bedecsen nyírfakéregből készítettek tölcsért, azon folytki a virics egy üvegbe, máshol, miután megcsapolták a fát, szalmaszállalszívták ki a levét. A viricsnek gyógyhatást is tulajdonítottak. Inaktelkénés Türében ismert volt a juharvirics (Acer), de adatközlőink kizárólaga gyerekeknek tulajdonították a fogyasztását, a kalotaszentkirályiak szerintpedig a románok ismerik. Inaktelkén említették a gyertyánfa (Carpinusbetulus) viricsét, Sztánán a bükkviricset: a bükkfát is megcsapolták,kifúrták, bürökkel szívták ki a nedvét. Mákón a gyerekek a diófátcsapolták meg tavasszal.A havasalján a felnőttek is rágják a lucfenyőből (Picea abies) nyertszurkot. A fenyőfaszuroknak közismerten gyógyhatást tulajdonítanak. Ittazt tartják, hogy a fenyőszurok rágásától fehér a foguk. Jobbára szinténcsak a gyerekek körében elterjedt a különböző fák rnézgájának (macskaméz,macskaszar) fogyasztása. Ezenkívül a felnőttek is leszedték ésmegették a bükkfa leveléről a babót (Mikiola fagii nevű rovar okoztagubacs). A bedecsiek a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris) gyöke-110