péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

eszéli a másik nyelvet, így ők sem maradhattak kívül az említett kölcsönhatásifolyamatokon. Ami ezt a tájegységet ebből a szempontbólmégis megkülönbözteti más tájegységektől, az az, hogy sem a viszonylagkiterjedt és nagy múltra visszatekintő kétnyelvűség, sem az állandó ésmáig tartó nyelvi és kulturális kölcsönhatás nem bontotta meg a kétnyelvjárás, illetőleg a két etnikum kultúrájának egymáshoz viszonyítottegyensúlyát, nem alakultak ki a kevertnyelvűségnek, illetve a nyelviváltásnak olyan tünetei, mint például a Mezőségen. Számszerűségébenvizsgálva a kölcsönhatás eredményét, azt találjuk, hogy a román növénynevekközül 121 magyar eredetű (9,8%), ennek hozzávetőleg fele termesztettnövényt jelöl. A magyar szókincsben 77 román eredetű, az egészterminológia 2,3%-a (ebből 17 jellegzetesen a gyűjtögető életmódhoztartozó növény neve, 5 ún. „román” virág ― etnikai és kultikus preferenciamutatható ki velük kapcsolatban, hozzávetőleg 20 termesztett növényneve vagy a növénytermesztéssel kapcsolatos terminus). Ezek közöttvannak olyanok is elég szép számban, amelyek nem kerültek beMárton Gyula, Péntek János és Vöő István 1977-ben megjelent összefoglalómunkájába (MNyjRKsz), ― ez is mutatja egyébként a kölcsönhatásfolyamatjellegét. Ilyen, tőlünk feltárt román eredetű szavak akövetkezők (a román megfelelőt saját gyűjtésünkből idézzük vagy Al.Borza etnobotanikai szótárából: Borza 1968): áfinyála ’Vaccinium myrtillus’(