péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L. ! fehér pimpó; cinci degete. Med –Pont, H. Gyertyános tölgyesekben szórványos:C, E, Mi. Nt. borzosfű (Nk).P. anserina L. ! libapimpó; coada racului.Cp, H. Árkok mentén, nedves réteken közönséges,néhol tömeges, többnyire a var. anserina(Cţ, Fi, Gym, Gyv, It, T stb.), de gyakoria var. sericea Borkh. is (A, Mk). Nt. fehérhátufű(Tl), fejírhátufű (Nk) | libapampó (Mó) |macskakörmöslevelű vadcsombor (V) | rákfarok(Va) || Ro. coáda rácului (B, C, Fi) | tálpagíştii (Dr). Nr. Hasmenés ellen használják ateáját (Tl).P. arenaria Borkh. ! homoki pimpó; scrîntitoare.Eu, H. Napos domboldalakon gyakori,néhol (Gym, Gyv – Gyerőfi-szöktető, Kf –Ríszeg, Kszt–Zt, Ny, M, Sz stb.). Nt. aranynyalversengő (It) | sárgaiboja (T) | sárgavijola(Kk, Mó) | tavasz jeleníse (V) | teribenkő(Va) || Ro. floricéle d'e páşti (Kk) | flórilepáştilor (A, Ct, P). Nr. Teát főznek belőle;miután megszáll, aranygyűrűt tesznek bele,arról isszák három napon át, gyomorbántalmakellen. – Ha sok van belőle, azt mondják,gyenge lesz a fű abban az évben (Kk); Va-nazt jelzi, hogy jó lesz a kukorica termése.P. argentea L. ! ezüstös pimpó; scrîntitoare.Eua–Cp, H. Száraz gyepekben közönséges;– var. dissecta Wallr., var. argentea (Bh),var. demissa (Jord.) Lehm. – | in Fl. IV,611. Nt. fehérhátufű (Kajántó: Györffy 1935).P. chrysantha Trev. Ázsia–Kz–Eu, H.Gyepes-bokros területen: Gyv–P, Dl. Leşului(Nyárády A. mts. 1966).P. erecta (L.) Rauschel! = P. tormentillaNeck. = P. sylvestris Neck.; vérontó pimpó;sclipeţi. Eua, H. Nedves irtásréteken gyakori:Cţ, Gyv–P (Dl. Leşului – Nyárády A. mts.1966), Ny; a Gyalui-havasokban mindenütt.P. heptaphylla L. = P. rubens (Cr.) Zimmer.,P. opaca L.; tavaszi pimpó; inchegăţică.Eu, H. Napsütötte domboldalakon, meszestalajon szórványos: Kk (CLA. NyárádyA. 1964); Ct, Kb (Fl. IV, 647).P. inclinata Vill. = P. adscendens W. et K.= P. canescens Bess.; szürke pimpó. Kz–Eu,Pont–Kauk, H. Napsütötte domboldalakonszórványos (Gy, Gyv, It).P. leucopolitana P. J. Mull. = P. collinaagg.; terpedő pimpó. K–Kz–Eu, H. Naposoldalakban, gyepekben szórványos: E (var.leucopolitana et var. schultzii (P.J.M.) Th.Wolff.).P. patula W. et K. = P. heptaphylla agg.;kiterült pimpó. K–Eu–Balk, H. Naposszénafüveken, gyakoribb, mint a P. heptaphyllaL. típus: C, Kb; Kf (Csűrös).P. recta L. ! egyenes pimpó; buruiană decinci degete. Eua, H. Erdőszéleken, naposélősövényekben közönséges.P. reptans L.; indás pimpó; cinci degete.Eua, H. Üde gyepekben, szántókon, árokparton,gyümölcsösökben közönséges vagy tömeges.P. x subrubens Borb. = P. arenaria X P.rubens: Kk (Nyárády A. 1964).P. supina L.; henye pimpó; scrîntitoare.Eua–Med (Afr.), Th. Utak mentén, árkokbanszórványos: E, Gy, Sz, Szászlóna; F, V.P. thuringiaca Bernh. ex Link.; pompáspimpó; forostău. Eu, H. Erdőszéleken, szénafüvekbengyakori: Gyv – P (Nyárády A. mts.),Kszt–Zt (Mt. Horaiţa – Cs. káptalan 1971).POTERIUM l. SanguisarbaPRIMULA L. (Primulaceae)*P. acaulis (L.) Grufb. ! közönséges kankalin;aglice. Kz–Eu–Med, H. A területenvadon nem találtuk, csak Ny-n, kiskertben.P. elatior (L.) Hill.; sugár kankalin; ţîţavacii. Eu–Kauk, H. Hegyi réteken szórványos:A – D.*P. obconica Hance! szobai kankalin; gălăţene.Kína. Th–H. Nt. primula (Szu) | szengyörgyvirág(Kb). Szu-on kertben is van;Ml-n név nélkül.*P. x pubescens Jacq. ! = P. hortensisWettst.; kerti kankalin. Európai hibrid, H.Kerti, koratavaszi díszvirág. Nt. kerti szengyörgyvirág(Mf) | kèrti szëngyörgy (Gym, Jt) |kerti szengyörgyi (Kp, Sz) | piros szngyörgy(Kszt–Zt), piros szengyörgy (Kk, Mk) | pirosszengyörgyi (Zs) | szngyörgy (E) | szengyörgyvirág(Kb), szëngyörgyvirág (K) | szengyörgyi(Mó) | tarka szengyörgyi (It) || Ro. bombúţi(C) | floárea cúculu d'e grădină (Dr). VanMl-n, Tl-n.P. veris L. ! = P. officinalis (L.) Hill.; tavaszikankalin; ciuboţica cucului. Eua, H.Réteken, bokros-füves helyeken közönséges;Kf – Zs között (ssp. canescens (Opiz) Hayek –var. hardeggensis Beck. – Fl. VII, 91). Nt.pinavirág (a fiúk nevezik így) (J) szengyörgy(Kszt–Zt, Mé, Mk, Nd, Szu, V), szngyörgy(Kk), szëngyörgy (Gym, Jt, Mv, Ny) | szengyörgyvirág(Bh, Gy, Gyv, Mf, Ml, Nk, Sz,T, Szászfenes), szëngyörgyvirág (K, Kf, Mb) |szengyörgyi (It, Mó, Zs) | szengyörgyivirág (J),szëngyörgyivirág (Kp, Va) || Ro. agrijăl (B)floárea cúculu (Sz) | ciubuţíca cúculu (Gym,P) cízma cúculu (A, Bl, Ct, D, Mi) clocoţă(Be, Bi, St) | clocoţăl gálbăn (Gym) |?coáele pópii (P) | cocoşé (Dr) | mîńeca cúculu(Kk) | ţíţa ói (C, N, Topa). Nr. Szentgyörgyvirágbólés pünköstirózsavirágból (Paeonia)főznek teát sárgaság ellen. Vö. Kovács1976. – Mikor virágzik (Szentgyörgy-nap tájékán),akkor hajtják legelőre az állatokat. –Csokorba szedik, úgy hozzák haza tavasszalSzentgyörgy-napkor (Szu).273