Gy, Kb – Fl. X, 594–5); H. x praecurrens(Vukot (Pányiki-szoros), var. praecurrens f.pseudograndidens Maly et Z (Gy), var. subserratifoliumZ (Gy), var. hypopellitum (Nyár.et Z.) Nyár (Sz) – vö. Fl. X, 556, 564, 568;H. x pseudobifidum Schur = bifidum x transsilvanicum.Subend, H. Erdős, sziklás helyeken:Be (var. fagetanum (Nyár. et Z.) Nyár.– Fl. X, 549).HIEROCHLOE L. (Poaceae)H. australis (Schrad.) R. et Sch.; déli szentperje;iarba Sfintei Mării. Eu, H. Irtásréteken,szórványos: Kb – Hója (CLA. Prodan). Nt.párfímfű (Kvár: Györffy 1935).HIPPESATRUM Herbert l. Amaryllis L.HIPPOPHAE L. (Elaeagnaceae)H. rhamnoides L.; homoktövis; cătină derîu. Eua, Ms. Talajkötésre ültetik, terjedőbenvan.HOLCUS L. (Poaceae)H. lanatus L. ! selyemperje; flocoşică. Cp(Eua–Med – É-Am), H. Mezofil kaszálókongyakori.HOLOSTEUM L. (Caryophyllaceae)H. umbellatum L.; tavaszi olocsán; cuişoriţă.E–Eua, Med. Apró termetű, rövid életűtavaszi gyom; ritka: Gy – Szamos-part (Fl.II, 66).HORDEUM L. (Poaceae)H. murinum L. ! egérárpa; orzul şoarecilor.Eua–Med, Th. Közönséges útszéli gyom.*H. vulgare L. ! árpa; orz. Med – Kz-Ázsia,Th. Takarmányként nagyban termesztik. –convar. vulgare: Nt. árpa | négysoros árpa(Eh, Kb, Ml), nígysoros árpa (F, Kf, Kk, Mb,Ny, Sz, Va) || Ro. orz (A, Be, Bi, D, Gyv,Mi, P), ărz (Cţ), orz (Dr, N). Fontos takarmánynövény,kukoricát takarítottak meg vele.Nr. „Ha a madarak leptík az árpát, azt monták,kora hajnalba kell meztelenül körüljárni. Nemvót szabad köszönni senkinek. Követ szedett akötinyibe, békiabálta: Hëssetëk, madarak ! –Nëm mëntek többet rá, nëm bántották” (Mb). –Kismalacoknak árpateát adnak vérhas esetén.Vö. Kóczián et al. 1977. – Ny határábanhelynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980.156. – convar. hexastichon (L.) Čelak; hatsorosárpa: Nt. butykós árpa (Gyv). – convar.distichon (L.) Alef.; kétsoros (sör)árpa; orzoaică:Nt. kétsoros árpa (Bh, Kk, Kp, Mb, Mk,Ml, Ny, Va) | sörárpa (Kb, Kf, Kp, Szu),serárpa (Gyv) || Ro. orz (Be), orz (Dr) |orzoacă (Be, D, P, St).HOSTA Tratt. (Liliaceae)*H. lancifolia (Thbg.) Engler = H. japonicaVoss = Funkia lancifolia Spreng. – japán árnyliliom.K-Ázsia (Japán), G. Kerti díszvírág,levéldísz. Viszonylag ritka (Va)*H. plantaginea (Lam.) Aschers. ! = H. japonicaTratt. sec. Fl. R.S.R. = Funkia subcordata;nagy árnyliliom; crin de toamnă.Kína, Japán, G–H. Kiskertekben szórványos.Nt. apácalilijom (Ny) | tavirózsa levele (Nk)tubarózsa (E, Kb, Szu), tubarózsa (Jt, Sz).Van még a következő pontokon: Dr, Mf, Ml.HOYA R. Br. (Asclepiadaceae)*H. carnosa (L.f.) R.Br. ! viaszvirág; floarede ceară. DK-Ázsia, Óc, (Kína?, Ausztrália?).H–Ch. A területen ritka cserepes dísznövényNt. csillagfutò (Kb).HUMULUS L. (Cannabaceae)(*)H. lupulus L. ! felfutó komló; hamei.Eua, H. Patak menti ligetekben, élősövényekbenközönséges. Nt. komló (B, Bh, Gym, J,Kp, Mb, Mé, Mf, Nd, T, Tl, Va), komló (K,Kf, Mó, Mv, Ny, Sz, Zs) || Ro. hemé (Dr,Gym, N, St), hemé (A), himé (A). Nr. Aszárából kosarat készítettek (Bh, Mb), ebbefonták a hagymát (Tl). – Zöld hajtásábóllevest főznek (komlós ítel – Bt); a fiatalhajtást a piacon is árulják. – Névadója egy,a Bh és Kd határában lévő hegynek. Vö.Péntek–Szabó 1980. 147. Nemesített fajtákújabban termesztésben (Bh).HYACYNTHUS L. (Liliaceae)*H. orientalis L. ! jácint; zambilă. Ázsiai-Mediterrán, G. Kiskertekben gyakori tavaszidísznövény. Nt. jácint (E, Kb, Mf, Szu) | jácintus(B, Gym, Gyv, J, Jt, Kf, Kk, Mé, Mk,Ml, Mó, Mv, Ny, V, Va, Zs) | kék jácintus (Kp),kik jácintus (It, K, Sz) || Ro. áţintuş (B, Bi,E, Gyv, Kk, Sz).HYDRANGEA L. (Saxifragaceae)*H. opuloides (Lam.) C. Koch ! hortenzia;hortensie. K-Ázsia (Kína, Japán), N. Kertidísznövény, ritka. Nt. hòrtenzija (Kb, Szu),hortënzija (E, Ml) | loptarózsa (Kk).HYOSCIAMUS L. (Solanaceae)H. niger L. ! bolondító beléndek; măselariţă.Eua, Th–TH. Szemetes helyeken, utak mentén,nem ritka. Nt. beléndek (Bh, Nd) | bilind(Kd, Mó, Sz, Szászlóna), bölind (Kf, Ny) |bilindfű (Mb) | méhvirág (Szászfenes: Györffy1935) || Ro. măsăláriţă (Be, Dr, Kk, St). Nr.Tudják, hogy mérgező növény. – Magját(Hyosciami semen) forró vízbe teszik, fejüketbetakarva a gőzt inhalálják fogfájás esetén.Vö. Kóczián et al. 1977. – Magát a magotis rátették a fájós fogra (Kd, Kf, Mó, Ny).–A levelét kelésre teszik (Sz). – Megszárítvaapróra vágták a levelét, dohánnyal vegyítveszívták asztma ellen (Kk). – Ha fírge vót adisznónak, megtörték a magját, behintettéka férges köldökét (Sz).242
HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elegans Steph.; karcsú orbáncfű. Eua(Pont-Szib.), H. Havasi réteken, ritka: Kk(Fl. IV, 33).H. hirsutum L.; borzas orbáncfű. Eua–Med, H. Erdőszéleken, cserjésekben gyakori.H. maculatum Cr. ! pettyes orbáncfű; sunătoare.Eua, H. Hegyi réteken: A, Be, Bl, Ct,Cţ, D, Gy, Fi, Gym, Kf, P.H. montanum L.; hegyi orbáncfű. Eua–Med, H. Erdőirtásokban, sziklás helyekenszórványos: Pányiki-szoros.H. perforatum L.; közönséges orbáncfű;sunătoare. Eua (Kozm), H. Réteken, utakmentén közönséges; var. semihumifusum Nyár(Mi). Nt. Ábelfű (Mb) | cintórija (Mó, Tl),cintórija (Ny) | csëngókóré (Tl) | Jézusburjány(Szászlóna: Györffy 1935) | Jézusfű (Zs) |Jézusfüve, (Szászlóna: Györffy 1935) | Jézusvír(Nk) | Jézusvirág (Nk) | májvirág (J) |sárga cintóurija (Kf) | szunëtoar (Gyv), szunëtara(Gy), szinëtāra (Kk) | vírehúló (Bh) |virehúló-fű (V) | vírfű (Mb) | vírvirág (Zs) ||Ro. sînjele dómnulu (Mi) | sunătoare (B, Be,Bi, Bl, C, Ct, D, Gym, Kk, Sd, St, Sz), sînătoáre(N) | zurnătoáre (Dr). – A terminusokelsősorban erre a gyógynövényként ismert fajravonatkoznak, de használatosak a többi fajrais. Nr. Tapasztalatból tudják, hogy ha eldörzsölik,pirosra festi a virág a kezet. Erre amegfigyelésre épült az a legenda, hogy a növényKrisztus keresztfája alatt nőtt és rácsepegettKrisztus vére; ez magyarázza a nevek nagyrészét. – A herbából főzött teát hasznájákepe- és májbántalmak ellen, gyomorfájás,gyomorfekély ellen. Vö. Kovács 1976. Kócziánet al. 1977 szerint használják még magas vérnyomásés hűlés ellen. Idegerősítőként való(hibás) használatát mi nem jegyeztük fel. Sebreis teszik. – Az állatgyógyászatban sárgaságellen használják a teáját, a beteg állat testétis lemossák vele. – Széles körű használatamiatt szárítják, télire is elteszik a herbát.H. tetrapterum Fries = H. acutum Mnch.;mocsári orbáncfű; sovîrvariţă. Eua–Med, H.Vizenyős, mocsaras réteken, szórványos: Zs,Gym.HYPOCHOERIS L. (Asteraceae)H. maculata L. ! foltos vérnyomfű; iarbaîmpuşcată. Eua, H. Kaszálókon, szórványosankülönböző formák: var. maculata f. ramosissima(Schur) Soó (Kb), f. runcinata Nyár.(Kf, Gyv – P – Nyárády A. mts. 1966). Nt.Jézuscsepegtette (Mé) | Jézusfű (Kk) | Jézusszív(Kszt-Zt) | Jézusvíre (It) | vírfű (Ny). – It-nablakban is van ! Nr. Él az a hiedelem, hogya keresztfa alatt rácsepegett Krisztus vére.H. radicata L.; kacúros vérnyomfű; buruianăporcească. Eu, H. Legelőkön közönséges.HYSSOPUS L. (Lamiaceae)+ *H. officinalis L. ! izsóp; isop. Med–Pont,H. A népi nevek csak a termesztés emlékétőrzik. Nt. izsóp (J, Jt, Kp, Mf, Mó, Ny, Sz,T), izsóp (K), izsop (Ml). Mf-en a század elejéntűnt el, Ml-n az 50–es években még volt.Nr. Teáját köhögés ellen használták (K).IIBERIS L. (Brassicaceae)*I. umbellata L. ! ernyős tatárvirág; limbamării. Med, Th–TH. Gyakori kerti díszvirág(Gyv, Kp, Mb, Ny). Nt. Bözsivirág (Zs) |Erzsikevirág (Gyv, Kszt–Zt) | kolozsváribokréta(Ml) | menyasszonykönnye (Mé) | vèrbénija(Nd) || Ro. floárea buóchi (St).IMPATIENS L. (Balsaminaceae)*I. balsamina L. ! kerti nenyúljhozzám; canale,copăcei. India, Th. Új típusú kiskertekben,virágágyásokban, utak mentén gyakori.Nt. kisasszompapucs (E, Jt, K, Kb, Kf, Kk,Kp, Mf, Ml, Nd, Sz, Szu, Va), kisasszonypapucs(V, Zs) | (nenyújhozzám) (V) || Ro. crúdă(A) | chíşо̨ssońpо̨puci (Gyv, St) | păpúciidomnişoáre(Kk) | păpúcu doámne (Ct, Mi).*I. glandulifera Royle! = I. roylei Walp.;bíbor nenyúljhozzám. K-India (Himalája), Th.Virágoskertekben szórványosan, de terjedőben:Ct, Cţ, Mf (név nélkül); Borza idézi a ErdélyiSzigethegységből (kisasszonypapucs;păpuculdoamnei). Jó mézelő. Nt. csokoládévirág(Mó, Szu, Zs). Mf-re állítólag az Irakbandolgozó vendégmunkások is hoztak magot.I. noli-tangere L. ! erdei nenyúljhozzám;slăbănog. Eua, Th. Árnyas erdőkben, hegyvidéken(Bl, D, Pányiki-szoros). Nt. Ro. sclăbănóg(Bl). Nr. Borban megfőzve sárgaság ellenhasználták (Bl).*I. walleriana Hook. f. ! = I. sultanii Hook.f.; vízifukszia; fucsie de apă. K-Afr, H. Tropikuskelet-afrikai eredetű cserepes dísznövény,a területen szórványos: Kf (f. rosea hort.).Nt. jégvirág (Kk) | Pistike (Ny) | Pistukavirág(Mv) | vízifukszija (E, Gym, Kf, Nd, Sz),vízifokszija (It) || Ro. fucsíe (Be, Gym), focsíe(P) | fucsíe d'e ápă crúdă (N) | îngheţátă(D).INULA L. (Asteraceae)I. bifrons L.; szárnyas peremizs. Med, H.Napos, cserjés helyeken, szórványosan: Magyarlóna(CLA. Jula 1964), Gy, Kb (Fl. IX,287).243
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295: H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,