péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGYŰJTÖGETÉSA természetes növénytakaró hasznosítása szinte minden esetben agyűjtögetéssel kezdődik. Így tágabb értelemben gyűjtögetésnek tekinthetőminden olyan tevékenység, amely vadon termő növény begyűjtéséreirányul: egy csokor vadvirág szedése, a fű kaszálása, gyógynövények,festőnövények gyűjtése stb. (Sőt mint gazdálkodási forma nem iskorlátozódik csak a növényekre.) Mivel azonban a főbb hasznosítási módokatkülön tárgyaljuk, a gyűjtögetést leszűkítjük azokra a vadon termőnövényekre, amelyeket az ember közvetlenül vagy közvetve (feldolgozva)táplálékként hasznosít, vagy amelyekkel alkalomszerűen állataiteteti.A gyűjtögetés mint a létfenntartás és gazdálkodás ősibb, kezdetlegesebbformája szinte mindenütt háttérbe szorult. Ennek általános okaigyűjtési területünkre is érvényesek: a táplálkozásban ma a termesztettnövényeknek van elsődleges szerepe, a gyógyító növényeket többnyireszintetikus gyógyszerek váltották föl, a növényekből készült tárgyak,használati cikkek, játékok helyett falusi környezetben is az ipar megfelelőtermékei használatosak. Századunkban ínségeledelként sem igenkellett igénybe venni a vadon termő növényeket. A természetes növénytakaróis sorvad, tehát hovatovább nincs honnan és nincs mit gyűjtögetni.Egyébként a gyűjtögetésnek ez a fejlődéssel járó háttérbe szorulásasem egyértelmű: az utóbbi évtizedben (a hetvenes évek közepétől)éppen annak lehetünk tanúi, hogy a vadon termő gyümölcsöknek,gombáknak ismét nagyobb szerepe lett a táplálkozásban (ez még a területheztartozó városokban is megfigyelhető), az állatok takarmányozásábanpedig újra felfedezték a makkot, a csalánt stb.Mivel ebben a gazdálkodási formában a környezeti adottságoknakvalóban meghatározó szerepük van, vidékünkön is meglehetősen nagyeltérések mutatkoznak az egyes kisebb tájegységek között, a földrajzitermészetifeltételeknek megfelelően. Jóval intenzívebb a gyűjtögetésmég napjainkban is a havasalji falvakban, de itt is elsősorban sajátszükségletükre gyűjtenek és csak másodsorban eladásra vagy a begyűjtőközpontoknak. A Bánffyhunyad és Kolozsvár-Napoca környéki falvaklátják el vadgyümölccsel, gombával e két város piacát. A románok jobbanismerik, intenzívebben használják ki a természetes növénytakarót,így az ő életükben a gyűjtögetésnek nagyobb szerepe van. Érdekes, hogybár a gyűjtögetést mint jellegzetes női munkát tartja számon az etnológia,a kalotaszegi magyarság körében ez mégis inkább a férfiak dolga.Gombászni szinte kizárólag csak a férfiak járnak (többnyire egyedül vagyketten-hárman), és a vadon termő gyümölcsöket is inkább a férfiak (nagyobbfiúk, legények) szedik össze. Gombával házalni szinte kizárólaga cigányok szoktak.Érdemes felfigyelni a gyűjtögetésnek erre az individuális jellegére.Köztudomású, hogy primitív szinten is éppen azért jelent zsákutcát afejlődésben a természeti gazdálkodás, mert egy-egy kisebb emberi közösségnekis óriási élettérre van szüksége, hogy megélhessen. Ez minden-107