péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

(*)T. pratense L. ! réti (vörös) here; trifoiroşu. Eua–Med, H. Vadon és termesztésbenközönséges. – ssp. pratense = var. spontaneumWillk.; vad réti here – kisebb, a murvalevelekszorosan a virágzat alatt; réteken szórványosan:Ct (Fl. V, 202). – *Ssp. (convar.)sativum (Afz.) Jáv. provar. inlermedium Puiaet Szabó; termesztett (erdélyi) vöröshere. Mesterségesgyepekben (vetve) gyakori. Nagyobb,mint a primitív vad formák. Nt. bojtvirág (Mó) |here (Kf) | lòher (Szu, TI) | lòhr (Kp), lúhere(Gyv, Mb, Nk, Ny) szelidtrifoj (Zs) |trifòj (Jt, Kp, Ny, Sz) | vadlòhere (T) || Ro.ciucúru pópii (St) | lúhără (Sd) | lúhără sălbát'ică(Be) | sugătór (D) [ trifó róş (Fi).(*)T. repens L. ! fehér here; trifoi alb. Eua,H. Legelőkön, gyepekben, utak mentén közönséges.– Ssp. repens = var. typicum A. etG.; var. microphyllum Lagr.–Foss – kis levelű;leromlott legelőkön közönséges; (*) convar.hollandicum hort. nagyobb levelű, dúsanvirágzó populációk, részben termesztésből kivadulva(Kb); *convar. giganteum Lagr.–Foss.;lódi here: nagy levelű, nagy termetű termesztettalak, a termesztésből kivadul és terjedőbenvan. Nt. here (Gym, Kf) | futó lúhere (Gyv) |fehér here (Bh), fehír here (Gym) | fehír vadhere(Mk) | trifoj (B, K, Zs) | vadhere (Jt, Kszt–Zt, Mk, Ny) | vadlòher (Szu, Tl) ! vadlúher(It) | vadlóhere (Gy, T), vadlúhere (Kk, V) |vadtrifòj (Sz) || Ro. cápu pópii alb (Mi) |catrifó (Bl) | luhăr (Stj | lúhără alb (Kk) |luţérnă bolúndá (Sd) | trifói alb (C, Fi) | trifósălbatic (Dr).TRIGLOCHIN L. (Juncaginaceae)T. palustris L.; mocsári kígyófű; broscăriţă.Cp, HH. Mocsaras réteken, ritka: Cţ, Gyv,It.TRINIA Hoffm. (Apiaceae)T. glanca (L.) Dum. = Pimpinella glaucaL.; szürke nyúlkapor. Eua–Med, Th–H.Napos, szárazabb gyepekben, szórvánvos: SzFl. VI, 640; CLA.).T. ucrainica Schischkin (incl. T. kitaibeliiM.B. et auct.); Kitaibel nyúlkapor. Eua–Med,TH–H. Napos szénafüveken: a Szentpál határábanszedett nyúlkaporlevelek feltehetőenehhez a fajhoz tartoznak.TRIPLEUROSFERMUM C.H. Schultz (Asteraceae)T. inodorum (L.) C.H. Schultz = Matricariainodora L. ! = Chrysanthemum maritimum ssp.inodorum Vaar.; ebszékfű; muşeţel prost. Eua,Th–TH. Útszéli gyom, gyakori (Kszt!). Nt.büdöskapor (Gym) | kamilla (Sz, T, V) | lúkamilla(Zs) | vadkamilla (Kk, Nk) | vadkaporTl) | vadmargaréta (Szászlóna: Györffy 1935) ||Ro. rómaniţă (Fi) | rómon (Fi) | tătăîs gálben(?) (N).TRISETUM Pers. (Poaceae)T. flavescens (L.) P.B.; réti aranyzab; ovăscior.Cp (Eua–Med és É–Am), H. Kaszálókonközönséges és tömeges. Társulásalkotó.TRITICUM L. (Poaceae)*T. aestivum L. ! T. vulgare auct., T. sativumPers. stb.; búza; grîu. Eua (Kozm) Th.Legjelentősebb termesztett növény a területen,de hagyományos helyi fajtákat már nemtaláltunk. Nt. búza || Ro. grîu. – A tájfajtákrendszertani hovatartozását az egykori anyaghiányában nem lehet pontosan megállapítani,adatközlőink emlékezetére vagyunk utalva abesorolásban. – Convar. aristatum Alef.; szálkásbúza. Nt. bánkúti (B, Mk, Ml, Sz, Va) |járó búza tavaszbúza (Mb: KalTsz) | fehérbúza (Kb), fejír búza (Gyv, Kp) | konopér(Mk) | odvosi (B, Kf, Mb, Ml, Sz), otvosi (It) |őszi búza (Mk, Ml, Ny) | piros búza (Bh, Gyv,Kb, Kp, Mb) | szálkás búza (F, Gyv, K, Kb,Mb, Mé, T) | székácsi (B, Bh, Mk, Szu, Va) |szőrös búza (F, Kf, Kszt–Zt, Mv), szőrösbúza (Bh, It, J, Kd, Mk, Ny) | tavaszbúza(Bt, Kb, Ml, Ny) | tavaszi búza (Mk) || Ro.gríu cu ţap (Mi, P) | gríu d'e primăváră (D, Dr,Mi, N) | gríu róşu (Be). Ebből a fajtacsoportbóla következőket termesztették a 70–es években:– provar. erythrospermum Körn. – cv. „Dacia”,cv. ,, Turda 195”; provar. ferrugineumKörn. cv. „Silvana”. – Convar. muticum (Alef.)Soó; tarbúzák. Nt. bezosztája (Bt, Kf, Kp) |bedosztáj (Kd); biciglis búza az előbbivel azonos(rövid szalmájú) (Sz) | csóré búza (Szászfenes:KalTsz) | csùrdé búza (Mé) | hegyi kopacnémet havasi fajta; ismeretes vele kapcsolatbana korreláció, hogy „vékony a szalma, vékonya héja” (Szu) | kopasz búza (B, F, Kf),kopac búza (Kb) | kopacfejü búza (Gy: Kal-Tsz) | piroskopasz (B) | piros púrdébúza (T),piros púrdibúza (Bh, Kd, Mb, Mó, Ny) | purdébúza (Bt, Kk, Nd), pùrdi búza (Bh, Bt, Gyv,It, J, Jt, K, Kd, Kp, Kszt–Zt, Mk, Mó, Nk,Ny, S, Sz, Va) | purdifejü búza (Mb) || Ro.bezostáa (St) | (cenád) (St) | goláş (A, Cţ,Dr, N, St). Ebből a fajtacsoportból a 70–esévekben a következőket termesztették: provar.milturum Körn. cv. „Libellula”; provar.lutescens (Alef.) cv. „Bezostaia–1”, cv. „Potaissa”.Nr. A búzát régen augusztusban vetették.A vetésre ősszel ráengedték a juhokat,volt, aki le is kaszálta (Szu). – A szalmáttakarmányozáson, almozáson kívül felhasználtákfák kötözésére, szalmakalapkészítésre (vö.Gálffy 1944), épületek fedésére. – Csömör eseténforró vízbe búzakorpát tettek, jól megfőztékbenne, majd ecettel savanyították. – Daganatraecetes-sós búzakorpát tesznek, a lyukasfogba sós kenyérbelet. Vö. Kovács 1976. –A korpát megsavanyították („ecetet” készítettekbelőle), annak a levét itták tüdőbajellen. – Sós korpát adnak a tehénnek, hogy„visszajöjjön” a teje, asóra előtte ráolvasnak. –297