péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

24. ábra. Az erdélyi alakortermesztés a történeti adatok tükrében.tosságára, hanem a terminus nyelvi aktivitása, amit elsősorban a gazdagszócsalád, a vele alkotott összetételek nagy száma bizonyít. Így az alakormellett a Szótörténeti Tárban önálló címszóként szerepel az alakorasztag,alakorasztagocska, alakordézma, alakorföld, alakorliszt, alakorszalma,alakorvetés.Fr. Kraussnak az erdélyi alakortermesztés egyik régi központjából,Beszterce vidékéről készült etnobotanikai feldolgozásában (Krauss 1943.568) a T. spelta (Dinkel, Spelz) alá besorolt német népi (szász) terminusok:Ualänk, Oalink, Âlenk, Uarlənk valószínűleg szintén a T. monococcumravonatkoznak.Gunda Béla említett tanulmányában Erdély több pontján jelzi azalakor XX. századi meglétét, termesztését, felhasználását, illetőleg eltűnését.Al. Borza adatai és saját kalotaszegi gyűjtésünk (25. ábra) nyománfigyelt fel az erdélyi alakortermesztésre S. Sakamoto, a kyotói egyetemkutatócsoportjának egyik tagja (vö. Sakamoto 1980, Sakamoto―Kobayashi1982, la, b).Saját gyűjtésünk szerint Kalotaszeg minden pontján ismerik az alakort,a magyarok és a románok egyaránt: magyar neve alakor (ritkánalakol), románul alac. Zsemlyei ugyanezt jelzi a Kis-Szamos mentéről(Zsemlyei 1974). Napjainkig fennmaradt alakortermesztésről három pont-118