péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

A szegélytársulások kutatása az utóbbi időben itthon és külföldönegyaránt fellendült, számos új egységet írtak le, amelyek önálló társulásértékeesetenként vitatható ugyan, de a cönózisok szabályszerű felbukkanásakétségtelen. Így területünkön is megfigyelhető volt pl. a fűszeresbaraboly uralta társulás (Chaerophylletum aromatici), az erdeiturbolya társulás (Anthriscetum sylvestris syn. Arctio-Balotetum anthriscetosum),a sédkender társulás (Eupatorietum cannabini). Újabban cseh,szlovák, lengyel és német szerzők (Spanikova 1982, Balatova-Tulackova1984, Hilbig et al. 1982) egészen kis egységekre bontják az üde magaskórósegyütteseket.Az emberi hatásra kialakult szegélytársulások sajátos formája a sövénytársulás.Ez a szakirodalomban elhanyagolt, gyakran meg sem nevezetttársulástípus többnyire az élősövények mentén keskeny csíkbanhúzódik, és ugyancsak üde, nitrogénben dús termőhelyet jelez. A szegélytársulásokkitermelését, legeltetését a fajokban felhalmozódó méreganyagokakadályozzák. A népi életben inkább gyógynövényszolgáltatótársulásként van jelentősége. Fontosak „menedéktársulásként“ is: azirtások, gyeptörések, kertművelés elől számos gazdaságilag jelentős fajutolsó géntartalékait (lokálpopulációk) őrzik (Hilbig et al. 1982, Schubert1969). A szegélytársulások tájvédelmi szerepét különösen a németszerzők hangsúlyozzák (Bauer et al. 1964, Schubert 1969).Podagrafű-acsalapu társulás (Aegopodio-Petasitetum hybridi). Egykoriégerlápok maradvány-szegélyeként különösen a Nádas völgyébenelterjedt (Egeres: Locul Domnesc, Nádasdaróc, Hosszú-patak völgye,daróci patak). Néhol viszonylag nagyobb kiterjedésű, nem szegélyjellegűtársulásként is előfordul. Többnyire a közönséges acsalapu uralja. Szegélyjellegűállományok elszórtan valamennyi patakvölgyben, így az inaktelki,a jegenyei völgyben, a Körös, a Szamos és a Kapus patakok völgyébenis előfordulnak. Gazdasági felhasználására nincs adatunk, legeltetnisem lehet. Gyermekjátékként napernyőnek, esernyőnek használjáka hatalmas, méteres átmérőjű acsalapuleveieket, amelyek a legnagyobbaka nálunk élő növények levelei közül.Erdei angelika-halavány aszat társulás (Angelico-Cirsietum oleracei).Nedves, árnyas patakpartok, vizenyős láprétszegélyek jellegzetes társulása,amelyet messziről a halavány aszat vajsárga murvalevelekkel borítottvirágzatcsoportjairól lehet felismerni. Területünkön hossziránybanritkán terjed, inkább más társulások közé beékelődött asszociációfragmentumokatalkot a Szamos, a Nádas és a Kapus völgyében. Szép állományaivannak Egeres környékén (Locul Domnesc), Bogártelke körül aNádas mentén. Terjedését kaszálással igyekeznek gátolni, mivel értékesszénafüveket szorít háttérbe.Érdes baraboly társulás (Chaerophylletum hirsuti). Patakok, élősövényekmentén szinte minden faluban felbukkanó szegély-, illetve sövénytársulás.Gazdasági jelentősége nincs.Réti legyezőfű-mocsári gólyaorr társulás (Filipendulo-Geranietumpalustris). Nedves réteken füzesek mentén szegélyként és foltokban fordulelő. A legyezőfű fás szára miatt értéktelen szénát ad, ezért kaszáláskortöbbnyire elkerülik, és ez is segíti terjedését. Különösen Bánffyhunyadtólnyugatra a Körös mentén, valamint a Kalota völgyében ki-66