péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

N, Gym: 650 m magasan, és másutt is) közönségesés tömeges.B. sylvaticum (Huds.) P.B.; erdei szálkaperje.Eua–Med, H. Gyakori erdei és irtásnövény.BRASSICA L. (Brassicaceae)*B. napus L. ! repcekáposzta; napi cureceşti.Eua, Th–TH. Szórványosan termesztik,Nt. sárgarípa (It) || Ro. nap, nápt'i | bîrgău(Rîşca). Nr. Bablevesbe főzték, ették hússalis. Levelét a disznónak szedték.B. nigra (L.) Koch; fekete mustár; muştarnegru. Eu–Med, Th. Egykor termesztettékis, ma csak ruderálís gyom, szemetes helyeken,utak, élősövények mentén közönséges.*B. oleracea L. ! káposzta; varză, curechi.Eu, TH. Közönséges konyhakerti növény. –B. oleracea L. convar. et provar. botrytis (L.) =B. cauliflora Gars. – B. cretica var. caulifloraSchwaz. ! karfiol, conopidă. Nt. kàrfijol(Bt, It, K, Kd, Kf, KK, Ny, Sz, Szu, V),kárfiol (Ml) | kárfiju (J). – B. oleracea L.convar. et provar. capitata (L.) = B. capitataPers. ! fejes káposzta; varză de iarnă. Nt.káposzta. Tájfajták: citromkáposzta vastag ormójú,magas lábú (Szu); fátyolkáposzta ormótlan,rövid lábú (Mé, Sz, Szu); nyári káposzta;piros káposzta; rózsakáposzta (Mb);téli káposzta || Ro. curéchi | várză. Tájfajták:curéchi de iárnă; curéchi róşu (Dr, Mi). Néhányfaluban magot is termelnek (B, F, K, Mé).Nr. Nagy szerepe van a népi táplálkozásban:a káposztacika nagypénteki böjti étel (vö.Jankó 1891. 75, 168); a káposztaléből főzöttleves a disznótorok elmaradhatatlan étele.Savanyításkor még kaprot, hagymát, borsot,csombordot tesznek a hordóba (Anethum graveolens,Allium cepa, Piper nigrum, Saturejahortensis stb.) – A népi gyógyászatban elsősorbana savanyú káposzta levét használják:csömör ellen; a tüdőbeteggel fokhagymás kenyeretetettek és sok káposztalevet itattak;vitaminként, erősítőként is isszák a hordóbóla káposztalevet; éhgyomorra ugyanez hashajtó,szélhajtó; a savanyú káposzta levelétteszik fagyott testrészre; rühösség gyógyítása:savanyú káposztalevél jól lemosták a meztelenrevetkőztetett beteget, majd hamut szitáltakrá. Így kellett állni jó ideig, tűrni ahamu csípését, míg az meg nem ölte a rühöt.Csak ezután mosták le tiszta vízzel (vö. Kovács1976; Kóczián et al. 1977). – Gyomorfájdalmakellen használták a zöldkáposztát:tejbe aprították, majd egy rongyban a hasratették (Gy). – Szintén rüh ellen használtáka káposztalevet kékkővel és máléliszttel (T).A rühös juhoknak dohányt főztek káposztalébe,azzal mosták le őket (J). Nagykapuson azördögrakoja (Veratrum) gyökerét főzték megkáposztalében, avval mosták a rühös állatot.– E és Kb helynévanyagában fordul elő aKáposztáskert név. Vö. Péntek–Szabó 1980.157. – B. oleracea L. convar. acephala (D.C)Alef. provar. gongylodes (L.) ! karalábé; gulie.Nt. karalábé (B, Bh, Bt, F, It, J, Kd, Kf,Mb, Mé, Mó, Ny, Sz, Szu, V, Va), karalábé;(K, Mv) | kórélábé (Kk, T), kórélábé (K).Új fajta: fődi karalábé földben növő, nem taplós(Bh, Mf) || Ro. călărábă. – B. oleracea L.convar. capitata provar. sabauda (L.); kelkáposzta;varză creaţă. Nt. kèlkáposzta.BRIZA L. (Poaceae)B. media L. ! rezgőfű; tremurătoare. Eua,H. Mezofil gyepekben közönséges, néhol tömeges.Nt. madárkenyér (B, Gyv, J, Sz), madárknyér(Nk), madárkënyír (Gym), madárknyír(Jt) | rëzëda (Jt) | rezgő (Kk, Mé, Mó,Nd, Szu, V, Va, Zs), rzgő (Kp, T), rëzgő (Bh,Mv), rëzgő (K, Ny) | rezgőfű (Mb, Mf, Tl) |rezgővirág (Szászfenes: Györffy 1935) | zörgő(Kszt–Zt, Mk), zörgő (Kf) || Ro. grîu cúcului(Fi) | grîu păsărilor (B) | píta cúcului (Bi, Gym) |tremuríci (Be, Bi, Mi, St). Nr. Fecskeszekfűvel(Dianthus carthasianorum) kötik csokorba. –Zsobokon az a hiedelem él, hogy poloska lesztőle, ezért nem szabad bevinni a házba.BROMUS L. (Poaceae)B. arvensis L. ! mezei rozsnok. Eua, Th.Vetésekben, ruderális helyeken gyakori (var.arvensis f. violaceus A. et G.: Gy, Szászlóna –Fl. XII, 318).B. commutatus Schrad. ! bókoló rozsnok.Eu–Med, Th. Gyepekben, művelt területekenközönséges.B. erectus Huds.; sudár rozsnok. Eua–Med,H. A Kvár–Bh vasútvonal mentén közönséges,néhol tömeges (E, J, Kb és tovább aLombi-hegy felé és a Hójában), másutt nemkerült elő. Valószínű, hogy Erdélybe behurcolt,felülvetésekkel terjedt (Nyárády 1941,82).B. hordeaceus L. ssp. hordeaceus = B. mollisL.; puha rozsnok. Eua–Med, Th. Réteken,utak mentén közönséges.B. inermis Leyss. ! meddő rozsnok; tîrsacă.Eua, H. Száraz gyepekben, mezsgyékben,élősövények mentén gyakori (Bh, Np, Gălăuşeni;Kb – 1969, Szabó, Nk – 1967, NyárádyA., Sz – idem). Nt. Ro. opsîgá (Be).B. japonicus Ghung. ex Murray (incl. ssp.squarrosus (Borb.) Pénzes); japán rozsnok ésberzedt rozsnok. Eua–Med, Th. Utak mentén,vetésekben, omlásos helyeken ssp. és var.japonicus közönséges; var. transsilvanicus (Auersv.)Hay. (Kb – Fl. XII, 331); ssp. squarrosus(Borb.) Pénzes, incl. f. subsquarrosusBorb. (Kb, Hója-gerinc, a Csiga-domb felé).B. secalinus L. ! gabonarozsnok. Eua–Med,Th. Gabonavetésekben szórványos gyom. Többnyirea var. et f. secalinus Nt. táklác (Kd, Mó,Nk, Np, Ny, Szu, Va, Zs), táklász (Sz) || Ro.opsîgă (D, St).210