péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

csak disznóval etették a kakascímert (Rhinanthus) és az álarcos bogáncsot(Carduus personata). Egész nyár folyamán szedik a nagy csalánt(Urtica dioica): nyersen, leforrázva vagy megfőzve, korpával, liszttel lehintveadták a disznónak.Ősszel szedik a makkot, elsősorban a tölgyfa makkját, ritkábban abükkmakkot is. Ilyenkor az egész család kivonul az erdőbe, összegyűjteneknéhány zsáknyi, esetleg egész szekérrevaló makkot, ami aztán pótoljaa drágább gabonát. Az ördögcérna (Lycium halimifolium) levelét alibáknak, kacsáknak szedik, kora tavasszal a pipéknek adják enni. Néhaliszttel keverik. Az ördögcérna sok helyen a kerítést helyettesíti, kihajlikaz utcára, így könnyű hozzájutni. Úgy tapasztalták, hogy a nyúlmegpuffad tőle (J). A martilaput is megvagdalják a kacsáknak, a papsajtmályvalevelét, szárát szintén (ezt a disznóval is etették).A kisebb háziállatok ellátása, etetése a háziasszony feladata, ígyamit elöljáróban a gyűjtögetéssel kapcsolatos munkamegosztásról írtunk.részben módosul azzal, hogy a disznók, szárnyasállatok napi etetéséhezszükséges zöld növényeket inkább az asszonyok, gyerekek szedték. Nemvolt ritka az sem, hogy az egyik faluból, ahol mindenki nagy mennyiségbenszedte a csalánt (P), a szomszéd faluba (Kf) is elmentek, ahol viszonta csalánszedést mindenki lenézte, mivel a csalánt még állati eledelkéntsem tartották számon.RÉGI ÉS ÚJ NÖVÉNYEK A GAZDÁLKODÁSBANKalotaszeg mai növénytakarója jelentős részben termesztett növényekbőláll. Ezek kerültek legszorosabb kapcsolatba az emberrel. A kölcsönösökológiai függőség szélsőséges eseteiben a természeti katasztrófákatkövető termesztettnövény-pusztulások a lakosságra is végzetesekvoltak. A történelem folyamán jelentősen mérséklődött az emberek függőségihelyzete egy-egy termesztett fajtól a fajválaszték bővülésével,a kereskedelem fejlődésével stb. A termesztett növény függősége viszontfokozódott: a termesztés megszűnése a növényfaj vagy -fajta viszszaszorulásához,kipusztulásához vezetett. Korunkban a jelenség a fajtákszintjén általános: a fajták élete egy területen többnyire csak addig tart,amíg van irántuk termesztői érdeklődés. Éppen a hagyományőrző kultúrák,közösségek agrobotanikai konzervativizmusa magyarázza azt a figyelmet,amely ma a termesztett növények tájfajtái iránt világszertetapasztalható.Az általánosabb értelemben vett „mezőgazdasági növény“ fogalmábaszántóföldi és konyhakerti fajok, gyümölcsök, termesztett fűszernövények,gyógynövények tartoznak. A dísznövényeket, bár szintén termesztikőket, külön szokás tárgyalni. A területen számba vett termesztett,fajok a Föld más és más vidékéről származnak, különböző időben kerültektermesztésbe, és a termesztés jellege is nagyon eltérő (vö. 17―18. l.).Esetenként azt is nehéz eldönteni, hogy egy-egy fajt táplálék-, takarmány-,dísz- vagy gyógynövényként termesztenek-e. Vannak fajok, amelyekalig haladták meg a gyűjtögetés általi kihasználás szintjét (pl. kömény),vagy jelenleg állnak háziasítás alatt (alkalmi betelepítések, pl.Hypericum perforatum, Viola joói stb.). Az újabban termesztésbe vett113