péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

SANICULA L. (Apiaceae)S. europaea L.; gombernyő; sînişoară. Eua–Med, H. Bükkösökben, árnyékos gyertyánostölgyesekbengyakori (Gyv, It, Kf, Kszt–Zt,P és másutt is).SANSEVIERIA Thunb. (Liliaceae)*S. trifasciata Prain! = S. zeylanica var.laurentii auct.; fácánlevél. Kz–Afr (Kongó),G. Cserepes szobanövény. – Bailey 1949/1975,240 szerint a nálunk termesztett faj nem azonosaz indiai-ceyloni S. zeylanica Wield. nevűfajjal. A növénynemzetség besorolása is vitatott:Bailey az Agavaceae, Soó 1973 és Zahariadi1966 (Fl. IX, 362) a Liliaceae, Jávorka –Csapody 1962 az Amaryllidaceae családba sorolják.Nt. ökörnyelv (Kb). Ml-n is van, a nevenem ismeretes.SANTOLINA L. (Asteraceae)*S. virens Mill. = S. viridis Willd.; zöldcipruska. Med, Ch – N (örökzöld). Termesztettdísznövény, ritka: Mv ! – Ezt a növényt sema Fl. IX, 324, sem a DicEtnob. nem jelzi Romániából;Mv-n cserépben nevelik régóta. Nt.cifrus (Mv) | citrus (T, V). – A gyakoribbnakjelzett S. chamaecyparissus L.; szürke cipruska;lemnul Măicii Domnului példánya nem kerültelő.SAPONARIA L. (Caryophyllaceae)*S. officinalis L. ! szappanvirág; săpunăriţăEua, H. Ártereken, élősövényekben, szórványos:Bh, Cţ. – A *f. pleniflora (Schur) termesztett,kiskertekben, temetőben gyakori:Gym, Gyv, Kk, Mb, Mi, Ny, Zs, de másuttis. Nt. méjvirág (Mó) | szappanvirág (Bh, Gyv,It, J, Jt, Kf, Kp, Mb, Mv, Ny, Sz, Zs; Szászfenes,Szászlóna), szappanyvirág (B, Gy, Gym,K, Kk, Mf, Nk, Va) || Ro. flóri d'e sopońéle(Kk) | săponăríţă (Mi) | săpuńéle (Bi, Gym) |sopońéle (B, C, Fi, P, St) | sópо̨nroja (Dr) |sóppо̨ńvirag (Gyv). – A kertből viszi el a víza magját (Mf). Nr. A gyerekek szappanoznakvele.SAROTHAMNUS l. CytisusSATUREJA L. (Lamiaceae) excl. Acinos,Calamintha, Clinopodium*S. hortensis L. ! = Clinopodium hortenseO. Ktze; csombord; cimbru. Med, Th. Kiskertekbenmindenütt közönséges, többnyire elszóródómagról kel, ritkítják – gyomlálják (félvadnövény!). Nt. csombord || Ro. címbru. Nr.A herbájából főzött teát használják köhögés,asztma ellen. Ugyanezt használják magas vérnyomásesetén; fokhagymával, fagyönggyel ésszilvapálinkával együtt is használatos. Vö. Kócziánet al. 1977.SAXIFRAGA L. (Saxifragaceae)*S. sarmentosa L. ! indás kőtörőfű. KínaJapán, H. Cserepes dísznövény: Bt, Gym, Mfstb. Nt. futó (Kszt–Zt) | fülvirág (Mf) | kőrózsa(Kb) | kőszirtirózsa (Nd) | kövirózsa (Kk, Kszt–Zt, Mk) || Ro. préscură (Bl) | urechiúşă (BE, St). Nr. A fájós fülbe csepegtetik a levétSCABIOSA L. (Dipsacaceae)*S. atropurpurea L. ! bíboros ördögszem.D–Eu, Th–TH. Újabban bekerült ritka díszvirág.Nt. gyászvirág (Gyv, K).S. columbaria L.; galambszínű ördögszem;muşcatul dracului. Eua, H, Sziklás területen:A, D (f. pseudobanatica Schur), Kk, P; Kf–Csipkés-oldal, Kszt (Csűrös).S. ochroleuca L.; vajszínű ördögszem; sipică.Eua, H. Száraz gyepekben közönséges.Mészpadokon gyakori a törpe alak is (f. oec.nana: Nk, Magyarnádas, V; f. terat. oliganthaNyár.: P).SCHEUCHZERIA L. (Juncaginaceae)Sch. palustris L.; álszittyó. Cp, H (HH).Mocsarakban, Cţ-ről (Molhos) jelezték (Fl. XI,51), 1978-ban nem találtuk.SCHOENOPLECTUS L. (Cyperaceae)Sch. tabernaemontani (Gmel.) Palla; szíkikáka. Eua, HH. Mocsarakban, ritka: E, Kk.SCILLA L. (Liliaceae)S. bifolia L. ! kétlevelű csillagvirág; viorele.Eu (Eu–Med, de Kis-Ázsiában és Transzkaukázusbanis), G. Lomberdőkben kora tavasszalfeltűnő kék virág; közönséges. Nt. csillagvirág(B, Gym, Mf, Mv, V, Zs) | erdejijácint (Mf),Tl) | erdei-kíkjácintus (Kp) | erdeji-vadjácintus(Gyv) | jácintus (Gyv, Nk, Zs) | kásavirág(Szu: Györffy 1935) | kíkgyöngyvirág (Ml) | kéknefelèjcs(J, T), kiknefelèjcs (B,Va), kíknëfelejcs(Kszt–Zt, Ny) | kékjácintus (Kp), kíkjácintus(It, Jt, K, Kk, Mó, Sz) | vadjácint (Kvár:Györffy 1935) vadjácintus (Mk, Sz) || Ro. albăstréle(Dr) | furcuţéle (B, N, Sd) | límbapăsării (Kk) | óchiu găínii (?) (Mi).SCIRPUS L. (Cyperaceae)S. sylvaticus L.; erdeikáka; pipirig. Eua,H. Patakok mentén, ártereken közönséges vagytömeges (társulásalkotó): Bh, Cţ, E – LaculDomnesc, Gym (Fl. XI, 623) Nt. sás (Gyv)SCLERANTHUS L. (Caryophyllaceae)S. annuus L.; egyéves szikárka; buruianasurpăturii. Eua–Med, Th. Gyakori gyomnövényhegyi szántókon, vízmosta helyeken;podzolosodást jelez; társulásalkotó; Gyv–P:var. comosus (Dum.) Beck. (Nyárády A. mts.1966). Nt. Ro. bîţá (Mi). Nr. A mellükhöz tettéka lányok, és a következő mondókát mondták,286