péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum L. ! = D. sylvestris Huds.; erdeimácsonya; scăiuş de pădure. Eua, TH.Települések körül, erdőszéleken gyakori. Egykortermesztették (posztófésülésre használták).– A következő faj népi terminológiája jórészterre is vonatkozik!D. laciniatus L. ! héjakút mácsonya; scaete.Eua, TH. Utak mentén, faluszéleken gyakori.Nt. kakukvirág (Kd) | szamártüvis (Bh, Gym,It, Jt, K, Kf, Mk, Mó, Kd, Tl) | tüvis (Gyv),tövis (B, J, T) || Ro. scá (Sd) | scá d'e măgár(B) | scá porcésc (Mi) | st'in (Dr) | st'in alb(Be) | spin gras (Gyv) | st'in măgărésc (Bi,Gym, Kk, Sz). Termése: porci (St). Nr. Atövissel az egérlyukat tömték be, szalonnaközé és a spárgára tették, hogy az egér ne férjena szalonnához; a méhkaptár bejáratához helyezték,hogy a herék ne mehessenek be. – Atövisével játszottak a gyerekek, disznót csináltakbelőle. – Köhögés elleni teát főztek belőleTussilagoval és Achilleával (Be). – A magjátreuma ellen használják (Dr). – A levelekaljáról összegyűjtött vizet sömörögre (= szemölcs)teszik; a beteg szemet mossák vele;mosakodnak vele a lányok, hogy szépek legyenek,hogy eltűnjenek a szeplők; mossák velea hajukat, hogy ne hulljon, hogy jobban nőjön.D. pilosus L.; szőrös mácsonya; scăiuş.Eua, TH–H. A Kalota völgyében: Kszt–Zt (Fl. VIII, 648).DORONICUM L. (Asteraceae)D. austriacum Jacq.; hegyaljai zergevirág;iarba ciutei. Pyr–Alp–Karp–Balk (Kis-Ázsiábanis), H. Havasalji sziklákon, ritka: Kszt–Zt – Vf. Bogdana, Abieto-Fagetum, Dentario.Fagetum (Csűrös).*D. caucasicum Bieb. ! convar. magnificumhort.; kerti zergevirág. Med (Szicíliától Kis-Ázsiáig). H. Gyakori kora tavaszi kerti virág.D. hungaricum (Sadl.) Rchb., magyar zergevirág.Pan–Balk. (Med), H. Előferdül azAlmás völgyében, a terület északi pereméhezközel: Va, Almáshida (CLA).DORYCNIUM Vill. (Fabaceae)D. herbaceum Vill. ! berzedtszőrű dárdahere;suliţică. Eua, H. Száraz gyepekben, meszestalajon közönséges, néhol tömeges. Nt. vadlùhere(V) || Ro. flórile vínulu (Topra). Nr.Kenték vele a hajukat, hogy szagos legyen(Topa).DRABA l. ErophilaDROSERA L. (Droseraceae)D. rotundifolia L.; harmatfű; roua cerului.Cp, H. Tőzeglápokban: Bl, C, Mv (Fl. III,551).DRYOPTERIS Adans. (Aspidiaceae)excl. Gymnocarpium, ThelypterisD. carthusiana (Vill.) H.P. Fuchs = D. spinulosa(O.F. Müll.) O. Ktze. Cp, H. Havasitermőhelyeken: Cţ („în mlaştinile Răşca–Răchitiş” – Fl. I, 107).D. filix-mas (L.) Schott! erdei pajzsika;ferigă. Kozm, H–G. Hegylábi erdőkben közönséges(Fl. I, 101–4: Gy). Nt. cserge (Nk) |fàrkascsërgő (Kk) | friga (T) | ördögborda (Mé) |ződfű (J) II Ro. férică (Bl, Kk), férigă (C) |ţólu lúpulu (Sz). Bh-on dísznövényként a temetőben.EECHEVERIA DC. (Crassulaceae)*E. gibbiflora DC. ! = Ctoyledon gibbifloraMoc. et Sessé; amerikai kövirózsa, eseveria.Kz–Am (Mexikó), H–Ch. Cserepes dísznövény,a területen a var. metallica (Lem.) Baker= E. metallica Lem. Nt. kaptusz (Mb). |»kelkáposzta« (Mb).ECHINOCACTUS l. EchinopsisECHINOCHLOA P.B. (Poaceae)E. crus-galli (L.) P.B. ! közönséges kakaslábfű;costrei. Kozm, Th. Művelt területen,szemetes helyeken közönséges tipikus alakban(var. crus-galli), szálka nélküli (f. oryzoides(Ard.) Fritsch) és szálkás (f. echinata (Willd.)Mor.), valamint a kettő közötti átmeneti formákban.Nt. csíkosfű (J) | laposfű (Tl) | muhar(B), Mk, Kp, Va) | seggnülő-fű (Nk) | sìpolófű(Szu) | szíleslevelű-fű (Nk) || Ro. costréa (Mi),costréaa (St) | scrádă (Be). – Hiába vágjákki,újra felül, szétnyúlik, innen a nagykapusinév. Nr. Széles levelével sípoltak a gyerekek(Szu).ECHINOCYSTIS Torr. et Gray. (Cucurbitaceae)E. lobata (Michx.) Torr. et Gray. = Echinocystisechinata (Mühl.) Britt.; süntök; bostănaşispinoşi. É–Am, Th. Élősövényekben, vizekmentén gyakori (Bh, E, Kszt–Zt, K,Kp, Kb, Mi és másutt is).ECHINOPS L. (Asteraceae)E. commutatus Jur. ! patakszéli szamárkenyér;tătarnica. Kz–Eu–Balk, H. Kedveserdőszéleken, patakpartokon gyakori: Gyv(var. eglandulosus (Schur) Soó); V (var. commutatus).(*)E. ritro L. ssp. ruthenicus (Bieb.) Nyman!= E. ruthenicus (Fisch.) M.B.; kék szamárkenyér;tătarnică.. Pont–Eua, H. Gipszszik-229