péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

(Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţérnă (Bi) |lúhără (Bi, Mi).M. x varia Martyn = M. media Pers = M.sativa x M. falcata; korcs lucerna. Hibrid eredetű,többnyire helyi kialakulású populációk,esetenként igen változékonyak és változatosak:It, Kb (Prodan 1936), Szu (Szabó 1970), Ct –az állomás mellett (Csűrös).MELAMPYRUM L. (Scrophulariaceae)M. arvense L. ! mezei csormolya; miazănoapte.Eu–Med, Th (félparazita). Vetésekben,gyakori (J – var. pseudobarbatum (Schur) Nyár– Fl. VII, 628). Nt. csùrmoja (J, Szu, Tl) lcsormogáG (Gy) | kékitő (B, Va), kíkitő (Gym,GyV, It, Kd, Kk, Kszt–Zt, Mb, Mó, Mv, Nd,Kp, Sz, T, V, Zs), kíkitő (Jt, K, Kf, Mk, Ny) |piroscsëngő (Gyv) || Ro. cingă (Gyv, P) |ciormoiág (Be, Bi, Bl, Dr, Fi, Gym, Gyv, N,P, Sz) | tre fraţi (Mi). – J-n a csurmoja iskolábantanult elnevezés.M. barhatum W. et K.; szakállas csormolya;ciormoiag. Kz–Eu, Th (szemiparazita). Szántókon,Kvár közelében: Kb, Szászlóna (Jula1960, 1970).M. bihariense Kern. ! erdélyi csormolya; miazănoapte.Dacikus, szubendemikus, Th. (szemiparazita).Erdei utak mentén, irtásokban közönségesés tömeges: P (var. kümmerlei (Soó)Nyár.), Sz, Gyv–P (var. coronense (Dah.)Nyár, – Nyárády A. 1966), Gyv (var. römeriRonn.) Nyár.) – vö. Fl. VII, 634. Nt. hízóka(Nk), hizóka (K) | kétszínűvirág (It) || Ro.sóră şi frát'e (Topa) | ţigănúş (Be, Bl, D, Fi,Gym, Kk, N). Nr. Ha fiatal halt meg, koszorútkötöttek: három ágú fára kétszínűvirágot, szászót,pántlikát kötöttek (It).M. cristatum L.; taréjos csormolya; ciormoiag.Eua, Th. Szántóföldeken, ritka: Kb –Törökvágás felé (Fl. VII, 624).M. pratense L. ! réti csormolya. Eua (Kont),Th. Félélősködő, nevével ellentétben erdeifaj: Kb; Gym, Kf (Csűrös). Nt. csngő (Gyv).MELANDRIUM l. SileneMELICA L. (Poaceae)M. ciliata L.; prémes gyöngyperje. EuaKont–Med), M. Száraz gyepekben. Típusosváltozata (ssp. et var. ciliata – Gyv), és szubendemikusalfaja (ssp. transsilvanica (Schur)Husnot – erdélyi gyöngyperje) egyaránt előfordul.A két alfaj megoszlása további vizsgálatotigányel.M. nutans L.; bókoló gyöngyperje; mărgică.Eu, H. Bükkösökben, kevert erdőkben gyakrantömeges, fáciesalkotó: Kb, P, Sd, Ş; Gyv–P,Dl. Leşului (Nyárády A. mts. 1967).M. picta K. Koch; tarka gyöngyperje. K –Eu, H. Erdőkben: Gyv, Nk–P.M. uniflora Retz.; egyvirágú gyöngyperje;mărgică. Eua (Kont–Med), H. Lomberdőkben:J (Nyárády A. 1967), Gym (Chircă – Coldea1967).MELILOTUS (L.) Adans. (Fabaceae)M. albus Medik. ! fehér somkóró; sulfinăalbă. Eua, TH. A terület délnyugati peremén,utak, patakok mentén gyakoribb (A, D, Ct,Mv – l. még: Nyárády 1941). Nt. fejír somkóré(Nk).M. officinalis (L.) Medik. ! orvosi somkóró;sulfină. Eua, TH. Omlásos helyeken, utakmentén közönséges és tömeges (pl. kiskapusielhagyott bányák, az erdő alatt); társulásalkotó.Nt. öregk dohánya (V) | sárga somkóré(Nk) | somkóró (Bh, Kk, Mb, Szászlóna), somkóré(Gym, J, Nk, T), sonkóró (B, Gyv, Kszt–Zt, Mv), sonkóró (Ny), sonkóré (Mó, Nd, Tl),sonkóré (Zs), sonkóré (Kf, Sz) || Ro. sucínă(Be, Gyv). Nr. Teájának vízhajtó hatást tulajdonítanak(Nk).MELISSA L. (Lamiaceae)M. officinalis L. ! citromszagú méhfű; roiniţă,iarba stupului. Med–Balk, H. Száraz tölgyerdőkben,köves talajon gyakori. Termesztésbennem találtuk.MELITTIS L. (Lamiaceae)(*)M. melissophyllum L. ! méhfű; dumbravnic.Eu, H. Lomberdőkben gyakori, a területenaz ssp.carpatica (Klokov)P.W. Ball. = M. grandifloraauct. került elő: Gyv, Nk; Gyv–P(Nyárády A. mts. 1966), Magyarnádas, Tl(Fl. VIII, 164). Nt. méfű (Nd), méjfű (Szu, Zs),mífű (B, V) | mévirág (J), méjvirág (E), míjvirág(Sz) || Ro. dumbrávńic (A, Bl, Fi), dubrávńic(D, N), dubrázńic (Bl) | solovîrv (St) ltămăíţă (Mi). Nr. Bokrétának tették kalapba(St). – Kiskertbe is ültettek a méheknek. Akast dörzsölték be vele (B). – Adták a teheneknek,hogy több tejet adjanak (Sz). – Csecsemőknekadják a teáját, tisztltja a bőrt (Fi).– N-on ,,a szent kereszt felmagasztalása napján”(de ziua crucii – szept. 14–én) szedik,teáját fogfájásra fogyasztják.MENTHA L. (Lamiaceae)Nt. fodormënta (Bh, Zs), fodòrminta (B, J, Mv,Nd, Sz, Tl, Zs) | mënta (Ml) | mezeji fodòrminta(Gyv) || Ro. fodormíntă (Mi) | ísmă (Sz) |macicínă (A, Be, Bi, Bl, D, Dr, Fi, Kk, N, P) lméntă sălbát'ecá (Gyv) | míntă (N), ńíntă (Sd).Nr. Pálinkát ízesítenek vele (ződpálinka – Tl;burjános pálinka: Szászfenes). – Herbájából teátfőznek gyomor- és bélgörcs ellen; köhögéstől;csömör, májbaj ellen. – Tetvesség ellenfodormentafőzettel dörzsölik be a fejet. Vö.Kovács 1976; Kóczián et al. 1977.(*)M. aquatica L. ! vízi menta; izma broaştei.Eua–Med (másodlagosan Kozm), H–G.Vizes területeken közönséges, fodroslevelű változata(var. crispa) kiskerti termesztésben:255