péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

tekben, faluszéleken gyakori termesztett v.vad állapotban; mindenütt ismert. Pont–Med, G (H). Nt. torma || Ro. hreán (A), hireán(Bk, Ct, D, Dr, N, P, St). Vadon nő, B-bana szántóföldön, kukorica közt is. Nagyon elterjedt,Somtelkét a szomszédfalusiak Tormafalunaknevezik. Nr. A népi táplálkozásban:ugorkába, savanyú káposztába teszik, a gömbecetpirított tormával eszik. – A népi gyógyászatban:megreszelik (néha sörbe), tisztánv. fekete retekkel és mézzel eszik köhögés,tüdőbaj ellen Sz-n mézzel keverik össze, beleteszikegy csuporba és csuprostul a kenyértésztába.A kemencében a tészta, torma ésméz jól összesül, különleges ízű kenyér keletkezik.A tüdőbeteg ezt eszi. – Tüdőgyulladáskora megreszelt tormát rongy közé rakják,néha reszelt burgonyával kötésként a tüdőtájékrarakják. – Lázcsillapítóként a tenyérre,talpra teszik. – Reszelt tormával a reumásfájdalmat is enyhítik. – Fejfájáskor a reszelttormát ruha közé téve a tarkóra, homlokrahelyezik. Vö. Kovács 1976; Kóczián et al.1977.ARNICA L. (Asteraceae)Arnica montana L.; hegyi árnika; arnică.Ec. H. Hegyi réteken, ritka (Mv).ARRHENATHERUM PB. (Poaceae)A. elatius (L.) J. et K. Presl; francia perje,cigányzab; ovăscior. Ec (Med), H. Kaszálókon,agroteraszok oldalában gyümölcsösökben néholtömeges.ARTEMISIA L. (Asteraceae)A. abrotanum L. ! istenfa; lemnul domnului.Eua, H. ügykor a területen valószínűlegáltalános, ma fokozatosan visszaszoruló gyógyésdísznövény. Hagyományos kiskertekbenőrzik egy-egy példányát (C, Dr, E, Kf, Mb).Nt. cifrus (J, Jt, Kd, Mb, Ny, Sz) | citrus(Mf, Nd) | istenfa (It, Kb), istánfa (Kszt–Zt) |vínasszony-cifrus (Mb) || Ro. lémnu Domnului(C, Cţ) | lémnu sfint (Bi) | lemnúş (Cţ, Dr,Mi, Ş) | pánă sfîntă (Gym) | (ţifrúş (Dr, P,Topa).A. absinthium L. ! fehér üröm; pelin alb.Eua, H. Leromlott, elgyomosodott gyepekben,ruderális, szemetes helyeken, különösena keleti és északi részen (Asz, Nm), de szórványosana hegyvidéken is (Bl, C). Nt. fejírüröm (V) | üröm (Kk, Kszt–Zt, Tl). Nr.Használják seprűkészítésre (ürömsöprü). – Anépi gyógyászatban gyomorfájás ellen használják(V). – A gyökerét magzatelhajtásra:cérnát húznak bele, úgy dugják fel a méhbe,(életveszélyes és törvényellenes eljárás!).A. annua L. egynyári üröm; năfurica. Eua,Th. Métermagasságra növő, erősen illatos levelűút menti gyom, kiskertekben is megtűriknéhány példányát. Nem vetik, inkábbpusztítják (Bi, Kk). Nt. banyòcikrus (Mé)bòrvirág (Kk) | ciprus (Szu) | citrus (Gym, M,Tl, V) | istenfa (Gym, J, Kf, Kk, Mé, Mk,Mv, Nd), istenf (Gyv) | Jézusfa (Kk) | Márijaseprüje (Szu) | olácitrus (V) | pestivirág (Kf) llRo. lemnúş (B, D, Gyv) | lemnúţ (Be) | rútă(Ş), | ţifrúş (A, B, N, St). Nr. A terminológiais jelzi a növénnyel kapcsolatos kultikus, vallásosasszociációkat. – Templomba is viszik(Mé), Kk-on a „hivők” virága. – B-ban aztmondják: „halott bűze van”, ezért nem ültetik.– A népi gyógyászatban: szalonnával harapásrateszik (Gyv).A. austriaca Jacq.; selymes üröm; peliniţă.Pont–Eua, H. A vasúti töltés mellett E-en(Fl. IX, 463).A. campestris L. ! mezei üröm; pelin nemicositor.Eua, Ch. Napos, köves sziklagyepekben,néhol tömegesen (a | környéki gipszeken, F,Zs, Gyv, E, D). Nt. istenfa (Mé) | söprü (V).*A. dracunculus L. ! tárkony; tarhon. Adv,H. Közép-ázsiai eredetű fűszernövény. Nt. tárkony|| Ro. tarcón (Mi, St), tarhón (Be, N).Nr. Télire ecetben teszik el zölden, sóval.Tavasszal tárkonyos levest esznek. „Levesesételnek a bárányhúst tárkonyosan, sóskávalés egressel készítik, mely szintén ünnepi eledel”(Ifj. Kós 1947. 25). – Teáját a népigyógyászat érelmeszesedés ellen használja (Nk).Álvegetatív szaporodású formák lelhetők csakfel (francia tárkony), a magról szaporodó orosztárkony nem.A. pontica (Baumg.) Fitsch; bárányüröm;peliniţă (DEB). Eua, H. Napos, köves helyeken,ritka (F).A. vulgaris L. ! fekete üröm; pelinariţă. Cp.H. Közönséges magaskórós évelő gyom élősövényekben,kerítések, utak mentén, patakpartokon.Nt. bàlhasöprü (V) | Rózsikagyükér(Nk) | seprübúrján (Mé) | söprükóré (It) | ü-röm (Gyv, Kk, Mó, Nk, Sz, Szu, Szászlóna) ||Ro. pelín (Bl, Bt, Gyv, Mi, N). Nr. Seprűnek,bolhaseprűnek használják, tüszejt sepernek vele.– A népi gyógyászatban: a gyökerét sárgaságra;magzatelhajtásra (Bl, Nk, V).ARUM L. (Araceae)A. maculatum L.; kontyvirág; rodul pămîntului.Eua, G–H. Tápanyagban gazdagtalajú erdőkben nő. Nt. Ro. úntu pămîntului(Mi). – Árulják a bánffyhunyadi piacon. Nr.,,Jó köszvinytől” (It). Bár a gyógyhatásárólhallottak, magát a növényt alig ismerik; aterületen mi sem gyűjtöttük.ASARUM L. (Aristolochiaceae)A. europaeum L. ! kapotnyak; pochivnic.Eua, H. Lomberdőkben üde talajon közönségesés tömeges (M, Sz: Fl. III, 22). Nt. erdejisaláta ? (J) | kopotnyak (K, Mb) | ördögfaszlevél(Jt) | pule drákuluj (V) | pulendrákus-fű205