péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

Al. Agropyro-Rumicion crispi Nordh. 406. Lolio-Potentilletum anserinae Knapp 46― potentilletosum anserinae h.l.7. Ranunculetum repentis Knapp 46 em Oberd. 578. Junco-Menthetum longifoliae Lohm 56 (incl. Juncetum effusi Soó 31)SZÁNTÁSI LÉPCSŐK (AGROTERASZOK) NÖVÉNYZETEA szántási lépcsők (agroteraszok) Kalotaszegen, különösen a hegylábifalvakban a tájkép jellegzetes elemei. Kialakítási módjuk tükrözi ahagyományos népi életnek a növénytakaróhoz való viszonyát. A lakosságnövekedése megkövetelte a szántóterületek kiterjesztését, ez a domboldalakoncsak megfelelő technika kialakításával volt lehetséges. Az igényekés a lehetőségek összhangjában képződtek a szántási lépcsők, amelyeketmára sokhelyt felhagytak. Az agroteraszok felhagyása részben atechnika ökológiai elégtelenségének, részben a hagyományos és igen nehézparaszti életformában az utóbbi évtizedekben bekövetkezett változásoknakés gazdasági megfontolásoknak a következménye.Mesterségesen kialakított mezőgazdasági tereplépcsők a világ mindentúlnépesedett, dimbes-dombos zónájában vannak, eredetük a történelemhomályába vész. A szakirodalmat áttekintve nem kis meglepetésseltapasztalhatjuk, hogy ebben a fontos kérdésben nálunk is teljes abizonytalanság mind a kialakulás korát, mind a technikáját, a formákosztályozását és a használati módokat tekintve.Brassay és Fränkel (1979) kitűnő talajvédelmi kézikönyvében nemtér ki erre a kérdésre, és nem foglalkoznak vele általában a mezőgazdaságiszakirodalomban sem. A néprajzi szakirodalomban általunk felleltadatok is csak érintőlegesek (Balassa 1973a, Butură 1971). A kérdés elhanyagoltságáranemrég Nováki Gyula (1978) figyelmeztetett, aki egybenáttekintette a szórványosan hozzáférhető nemzetközi és magyar nyelvűirodalmat is. Nováki eredményei, amelyek részben egy későbronzkorisáncvár és az afölé kialakított középkori, a vizsgálat időpontjában márbeerdősült szántási lépcsők viszonyára vonatkoznak, arra is figyelmeztetikaz olvasót, hogy a képzés helyének kiválasztásához az őskori ésközépkori védműépítés is szolgálhatott ötlettel (és helyenként kiindulásialappal). Az agroteraszképzéshez a túró- és váltóekés szántást használhatták.Hozzájárult a kialakuláshoz a peremre való kőkidobás szokása.Hiányzik a szakirodalomból az agroteraszok növényzetének feldolgozásais. E kérdés fontosságára Brassay a következőkben hívta fel afigyelmünket: ,,… nemegyszer tapasztaltam, hogy bár a szakirodalomazt ajánlja, talajcsuszamlásos területen nem kell teraszosítani, az ilyenhelyeken hagyományos technikával kialakított agroteraszok évtizedek(évszázadok?) óta állják a sarat, ellenben mihelyt nem műveljük ezeket,megindul a földcsuszamlás“ (1980, levélbeli közlés). Ezzel a megfigyelésselsaját kalotaszegi tapasztalataink is összhangban vannak. A táj képében― és ökológiájában ― tehát az agroteraszok rézsűinek folyamatosműveléssel fenntartott, legelő állatoktól megvédett növényzete fontosszerepet játszik.104