péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

(Cp–Med), TH–H. Kaszálókon, füves helyekenközönséges vagy tömeges; Gym (ssp. friesianus(Jord.) Rouy et Fonc. – Kovács–Coldea1967). Nt. kukukvirág (Kk) | sárgavirág (It,Mf; Kajántó: Györffy 1935) | ? vadceller (Kk).Név nélkül ismert Dr-n, St-n és Tl-n.R. arvensis L. ! mezei boglárka; cornicei.Eua–Med, Th. Közönséges szántóföldi gyom.A termése alapján: var. tuberculatus (DC.)M, et K. (Ktsz); var. arvensis = var. spinulosusNeilr. (Dr, de nyilván másutt is).R. auricomus L. ! aranyos boglárka; buruianăde nouă daturi. Eua, H. Erdőkben közönségesés igen változékony, fenotipikus megjelenéserészben az időjárás függvénye (vö. Szabó1976).R. binatus Kit.; szabdaltlevelű boglárka.Eu, H. Erdőkben gyakori: Ct (Dl. Chicera),D, Nk, Kk (Fl. II, 577; l. még: Szabó 1976).R. bulbosus L.; gumóstövű boglárka. Eu,H. Szárazabb réteken, ritka: Gyv, Kk (CLA.Nyárády A. 1961); Cţ, Kf (in Festuco-Agrostietum– Csűrös).R. cassubicus L.; kereklevelű boglárka. Eu,H. Humuszban gazdag, üde talajokon, árnyékosrészeken (erdők, gyümölcsösök stb.) gyakori(az R. auricomus-szal és az R. binatus-szalösszevethető átmeneti alakok is; vö. még.Nyárády A. et al. 1966; Szabó 1976.R. ficaria L. ! = Ficaria verna Huds. p.p.;salátaboglárka; untişor. Eua, H–G. Üde talajúerdőkben kora tavasszal közönséges, néhol tömegesés általánosan ismert, többnyire azssp. ficaria (= Ficaria verna Huds.): M!; deaz ssp. bulbifer (Marsden–J.) Lawareé is. Nt.aranyversengő (Mf, Tl, Szászfenes) | erdejisaláta(J, Kp) | galambsaláta (Gy) | harangversengő(!) (Györgyfalva: Györffy 1935) | kereksajáta(Kf, Kszt–Zt) | kakuksaláta (Gy, T), kukuksaláta(Gyv, Jt, Mé, Szu, V, Va),kukuksajáta (Ny) | mezejisaláta (B; Kvár:Györffy 1935) | nyúlsaláta (Kk, Sz, Va), nyúlsajáta(Mk, Mv), nyúlsajáta (K, Zs) | saláta(B, Mf, Mó, Nk, Szu, Tl), saját (Gym) |salátavirág (Györgyfalva: Györffy 1935) | szaronkőttsaláta trágyás helyen nő – ezzel magyarázzáka nevet (Tl) | vadsajáta (Mb) || Ro.lăscúţă (Mi) | ńúlşо̨atо̨ (Dr) | şălátă (Bl, C, Sd) |şăláta cúculu (St) | şălátă d'e címp (D, N) |şăláta lu Iánci alkalmi, helyi név (Dr) | şălătúţă(Kk, Nk, Sd, Sz, Szu). Nr. Kora tavasszalfogyasztják, levesnek főzik, rántás nélkül, ecettel.– Levelét mintának használják tojásfestéshez.R. lingua L.; nádi boglárka. Eua, HH. Mocsarakban,a területen ritka: Andrásháza ésVista között a mocsárban.R. montanus Wield.; hegyi boglárka. Mészpadokon,ritka: Kszt–Zt–Mt. Horaiţa (Cs.Káptalan 1971).R. oreophilus M.B. = R. hornschuchii Hoppemészkövi boglárka. Alp – Karp – Balk – Kaukázus,H. A Ríszeg-tetőn tömeges, alaktanilagváltozatos, pl. f. trifida, f. nova (CLA. Szabó1971; vö. Fl. II, 597; de mészpadokon másuttis, pl. J, Zs–F).R. polyanthemos L.; sokvirágú boglárka;gălbănele. Med–Kz–Eu, H. Mezofil rétekenközönséges.R. repens L. ! kúszó boglárka; floare de leac.Eua–Cp, H. Nedves, árnyékos helyeken (gyepek,árkok, művelt területek stb.) közönségesvagy tömeges. Nt. békavirág (Szászlóna: Györffy1935).R. sardous Cr.; buborcsboglárka; jebriu.Eua, H. Üde, vizenyős talajú réteken, szántókongyakori: Bh (Czucza), Gyv–P (Nyárádymts. 1966), C (ssp. et var. sardous f. parvulusL.), Dr (idem, f. villosus Beck.).R. sceleratus L.; torzsikaboglárka; boglari.Cp, Th–TH. Vizenyős helyeken, árkokbanközönséges.R. trichophyllus Chaix ! = Batrachium trichophyllum(Chaix) Bossché; hínáros víziboglárka;bulbuci. Eua, HH. Tócsákban, állóvizekben,a területen nem gyakori: Nk (CLA.Nyárády A. 1967). Nt. Ro. conc (A).RAPHANUS L. (Brassicaceae)R. raphanistrum L. ! repcsényretek; ridichesălbatică. Med, Th. Közönséges és helyenkénttömeges gyom (Kszt határában, csapadékosévekben silózzák is!). Nt. aprórepcsën (Mó) lvadretek (It), vadretëk (Sz) || Ro. rápt'iţă (Bl,Fi, Kk).*R. sativus L. ! kerti retek; ridiche. Eu–Med(de részben ázsiai is !), Th. Közönséges kertizöldség. Nt. retek (Km, Km; Gy, Mf, Ml, Tl),retëk (Asz, Fsz). Tájfajták: jégcsapretek (Mó,Va); sörretek (Bh, F, It, Kk, Mé, Sz, V) || Ro.rădíchi (P), răd'íţ (D, Mi, N), ridíche (A, Dr),ridíchi (St). Tájfajták: (rădíţ) d'e toámnă(Mi). – Ritka írásos mintaként ismert a retkës.Vö. Péntek 1979. – Convar. (ssp) niger (Mill.)DC. ! téli retek; ridiche de iarná. Nt. feketeretek (It, J), fekete retëk (Bh, Kf, Mv, Ny) |téli retek (F, Kd, Kf, Kk, Mé, Ny, Sz, T, V,Va), téli retëk (K). Nr. A megtisztított és kivájtretekbe mézet vagy cukrot tesznek, állni hagyják,míg levet enged. Ezt isszák köhögés, tuberkulózis,szamárköhögés (pertussis) és asztmaesetén; epehajtó is. – Sárgaság esetén a retekbőlpoharat készítenek, egy aranygyűrűt tesznekbele, és rá arannyalversengőből főzöttteát. – Középlakon „galuskát” csinálnakbelőle, ezt adják a marhának emésztési zavaresetén. Vö. Kóczián et al. 1977. – Convar.(ssp) radicula (Pers.) DC. ! hónapos retek;ridiche de lună. Nt. hónapos retek (F, It, Kk,Mé, Sz), hónapos retëk (B, Kd, Kf, Mó, Ny, Va) |koraji retek (Kk, Ml) | piros (retek) (Bt, J,Ml, Mv, T, V) || Ro. rădíţ róşii (D, Dr, Mi)278