péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

mag. Eua–Med, Th. Élősövények mentén,mint az előbbi faj; közönséges.*TRADESCAXTIA L. (Commelinaceae)Nt. fojondár (B) | futó (Gym, Gyv, Kk, Kszt-Zt, Mf, Mk, Szu, V), futó (J, Mv) | futóvirág(Nk) | kofa (Kp) | lefutó (Va) | pletyka (Mó,V), plëtyka (K, Zsj | pletykafutó (T) | pletykanövény(Mé) || Ro. chingătoáre (A) | floáre cárese-nt'ind'e (St) | mireásă (Dr, P), mńireásă(Be) | muşcată cáre se-ntínde (Ş) | muşcată d'eápă (Mi) | păru fét'i (Bi, Cţ, D, Gym) || telegráf(C).*T. albiflora Kth. ! = T. viridis auct.; pletyka.Kz–Am, H. Gyakori cserepes dísznövény.*T. blossfeldiana Midbr. Kz–Am, H. Szórványosdísznövény (szobanövény): Bt, E, Kf,Np!*T. fulminensis Vell. Kz–Am, H. Cserepesdísznövény: Bh.*T. virginiana L. – T. brevicaulis Raf.;tradeszkancia; telegraf. E–Am, H. Kiskertekben,virágágyásokban, féívadon is, szórványos(Kf, V).TRAGOPOGON L. (Asteraceae)T. dubius Scop.; nagy bakszakáll; barbacaprei. Pont–Med, H. Füves helyeken, szórványosan:Gy; E (Nyárády A. 1961); KfCsipkés (Csűrös).T. orienalis L. ! = T. pratensis ssUp.; közönségesbakszakáll; iarba soarelui. Eua, TH.Kaszálókon gyakori vagy közönséges: Gyv, Kk(f. angustifolius verg. ad var. paralellus Nyár.);N (forma terratologica); Ct, Kf, Mv, S (Csűrös).Nt. bakszaka (Kszt–Zt, Mk) | baszkata (Sászfenes:Györffy 1935) | csuka (J) | édesfű (Szászlóna:Györffy 1935), édsfű (Gym), idesfű(Gyv, It), idësfű (Sz) | kukukté (Kf) | szasza(Jt) | szekeboka (Mv) | tejesbúrján (Kp, Mé, T),tejesbúrjány (B) | tejesfű (Bh, Gy, Mb, Ny, V) ||Ro. bazamóci (Fi) | cuc, cúci (Bi, Dr, Sz)arbă dúlce (Gym, Nş, St) | árba sóarelui (A, C,P) | árba li soáre (Be). Nr. Tavasszal a gyerekekeszik tejes szárát. Gyv-en emlékeznek rá,hogy gyomormérgezést, kézmerevedést okozott.– T. transsylvanicus Hayek = T. hayekii(Soó) Rich. sec. Fl. Eur. 4 324. ?TRAPA L. (Trapaceae)+ T. natans E.; sulyom; cornaci. Eua–Med,HH. Egykor valószínűleg a területen is termett.Nt. sujom. Csupán a történeti helynévanyagbanőrződött meg, gyakran népetimológiássólyom alakban. Vö. Péntek–Szabó 1980. 153–4.TRIFOLIUM L. (Fabaceae)Nt. here (Bh) | lóhèr (Mf, Mó) | lóhere (B, J,Va), lúhere (Mb, Mv, Nd) | trifòj (It, Kp, Va,Zs) | vadlùher (Mé) | vadlucerna (Szu) | vadtrifoj(Va) || Ro. floáre d'e lúhără (P) | lúhărăsălbát'ecă (A, C, D, P) | trifó (B, Be, Bi, Bl,Dr, Gym, N, Sz). – A herelevél, lóherelevélhímzéseken is előfordul díszítő motívumként.Vö. Péntek 1979.T. alpestre L. ! bérci here; trifoi. Eu (Pont)–Kauk, H. Kaszálókon gyakori.T. arvense E. ! herehura here; papanaşi.Eua–Med (másodlagosan Kozm), Th. Gyomtársulásokbansovány, mészben szegény talajonközönséges, néhol tömeges (Gyv–P). Nt.bagzó (It), bagzó (Kd) | bagzófű (Mb) | bojtvirág(Szászlóna: Györffy 1935) | ugorkabagzó(Kp, vSz), ugòrkabagzó (K, Kf, Mó) || Ro.coáele mîţulu (Mi) | lúhăr sălbátic (Bl) |mîţe (P) | táurii castravéţi (Sz). Nr. A virágzóuborkára dobták, mert úgy tartották, nagyobblesz tőle a termés. Úgy kellett hazavinni, hogyne menjenek át vele patakon.T. aureum Pollich = T. strepens Cr.; zörgőhere. Eua, Th–TH. Sovány gyepekben gyakori:Be, Cţ, Kk, P (Fl. V, 159); Gym (Kovács-Coldea 1867),T. campestre Schreb. ! mezei here; trifoiaşi.Eua–Med, Th. Gyepekben, gyomtársulásokbanközönséges.T. dubium Sibth.; kisebbik here. Eu–Med,Th. Gyepekben gyakori, néhol, pl. a Pányikiszorosbanhordalékon tömeges; Be, Kk, P(CLA. Nyárády A. 1953; Fl. V, 152).T. fragiferum L.; eperhere; talpa gîştei.Eua–Med, H. Nedves legelőkön, taposott réteken,hordaléktalajon szórványos.T. hybridum L.; korcs here. Eu–Med, H.Nedves réteken, havasi kaszálókon gyakori,néhol tömeges, pl. a Nádas mentén; It, J,Gyv – Vérvölgy; Körös árterülete S és Bhközött stb.(*)T. incarnatum L.; bíbor here; trifoi incarnat.Eu–Med, Kaukázus, Th. Termesztették,kivadult: Bh, E, Kb, Sz (Fl. V, 199;Nyárády 1941). Nt. bíbor here (Bh). – Nemtermesztik, de ismerik.T. medium L.; erdei (tekergős) here. Eua,H–G. Erdőszéleken, irtásréteken, omlásos helyekenközönséges: It, J, Gyv, Kk, Sz (var.medium); Bh – a temetőben sírokon megtűrtvadvirág; Kf, Kszt, Dl. Bogdana – a típusmellett var. sarosiense Hazsl. (Csűrös).T. montanum E.; hegyi here; trifoi alb.Eua, H. Kaszálókban közönséges, néhol tömeges:Cţ, Gyv, Kf, P stb.T. ochroleucon Huds.; vajszín here; trifoialb. Eu, H. Kaszálókon, erdőszéleken szórványos:Sz (Fl. V, 215), Kb (Prodan 1936), Gym(Chircă–Coldea 1967; Kovács–Coldea 1967).T. pannonicum Jacq. ! magyar here; trifoinegru. Kz–Eu (Kárp–Balk), H. Kaszálókon,erdőszéleken szórványos – néhol pl. Sztánaés Ordományos között tömeges: C, Gyv, Kk(Sátorhegy: Agrosteto-Festucetum rubrae), P,Kb, Szt, Sz (Fl. V, 216); Gym – Sub Tufe inNardetum strictae montanum; Dl. Bătărel (Kovács–Coldea1967).296