péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

fejlődött állományok jellegzetesek, de előfordul a társulás a Nádas menténis Bogártelkénél vagy a sárdi völgyben.Acsalapu-Teleki virág társulást (Petasiti-Telekietum) a területennem találtunk. A Teleki virág által jellegzett, de acsalapu nélküli, inkábbpeszternákban gazdag állományai, amelyekhez hasonlókat PázmányDénes jelzett a Szamos völgyéből (1971), a sztánai állomás környékénfordulnak elő.Erdeikáka társulás (Scirpetum sylvatici). Az erdeikáka állományokvidékünkön a nádasoktól függetlenül, patakkísérő növényzetként is jelentkeznek.Szélesség- és hosszúságbeli kiterjedésük változó, foltokbanis felbukkannak, de többnyire szegélyjellegűek. A társulásban hol azerdeikáka (scirpetosum, pl. Vista, Kisréti-völgy), hol a szürke aszat (pl.a jegenyei állomás alatt a Budulló és az Eperjesi-patak torkolatánál,itt a Cirsium tataricum is) vagy éppen a deréce, a fűzike vagy a szittyóa társuralkodó, átmenetet képezve a következő társulások felé. A fiatalállományokat kaszálják, és többnyire bivalyokkal etetik fel, vagy alomnakhasználják.Mocsári deréce-békaszittyó társulás (Epilobio palustri-Juncetum effusi).A tágabb értelemben felfogott társulásba belefoglaltuk azokat azállományokat is, amelyekben a réti füzény (Lythrum salicaria) faciesalkotó.Ebbe a társulásba tömöríthetők azok a cönózisok, melyekben avízigényes derécefajok uralkodnak (Epilobium palustre, E. hirsutum, E.parviflorum stb., pl. Inaktelke), vagy a békaszittyó (epilobietosum, juncetosum),illetőleg az erdeikáka (scirpetosum), a patakszéli szamárkenyér(echinopetosum) ― pl. Vista határában a Kisréti-völgyben ― vagya sédkender (eupatorietosum) tömeges. Ebbe a társulásba sorolhatók betöbbnyire a hosszúlevelű menta (Mentha longifolia) által uralt együttesekis. A különböző szerzők szinte valamennyi változatot önálló társulásnévvelis leírták. A növényegyüttes valamilyen formában mindenközség határában megfigyelhető a kaszálókat átszelő patakok mentén.Köpeny- és sövénytársulásokSövényszulák társulás (Cuscuto-Calystegietum). A sövényszulák ésa komlós aranka társulása a nagyobb folyók árterein a füzesek peremétborítja. Területünkön a két faj együtt csak a Kis-Szamos mentén kerültelő Gyalu határában és tovább a Kapus-patak menti füzesekben.Többé-kevésbé összefüggő sövényszulákfátyol borítja a Nádas mentén,a Körös és a Kalota völgyében lévő füzeseket. Tájképileg nagyon jellegzetesséválhat a sövényszulák a falvak élősövényeiben is. A társulásgazdaságilag jelentéktelen.Baraboly társulás (Chaerophylletum bulbosi): nem jellegzetes szegélytársulás,inkább laza foltokban borítja a füzesek szélét és különösenaz élősövények menti kevésbé bolygatott zugokat. Egykor csemegénektermelték ki, ma csak a gyermekek fogyasztják. Magas-Kalotaszeg kivételévelmindenütt gyakran felbukkan.Nagy csalán-podagrafű társulás (Urtico-Aegopodietum). Humuszbangazdag talajon az erőszéleken, kerítések, utak mentén mindenütt kialakulhat.67