péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

I. britannica L. ! réti peremizs; solovîrvariţă.Eua, H. Réteken, utak mentén közönséges,kerítés mentén, temetőkben díszesebbvirág híján megtűrt (Bh – temető). Nt. sárgabìkavirág(K). Nr. A virágzatot teának főzikmeg sárgaság ellen. Sárgaság esetén az állatokatis ezzel gyógyítják. Vö. Kóczián et al.1977.I. conyza DC; erdei peremizs; moartea purecii.Eu (Med–Ec), H. Sziklás, bokros helyeken,szórványosan: A, D; Sz (Fl. IX, 285).I. ensfolia L. ! kardos peremizs; buruianăpentru vînt. Pont–Pan, H. Száraz gyepekben,meszes, gipszes padkákon, szórványos, néholtömeges: Dr, Gyv, Kk (f. oec. magna), I, F,Zs (f. oec. nana).I. hirta L.; borzas peremizs; floare galbenă.Eua, H. Száraz gyepekben, bokros helyeken,szórványosan: Gyv, J, Kb, Szu.I. salicina | ! fűzlevelű peremizs; cioroi.Eua, H. Száraz gyepekben szórványos: Gy,Gyv, I, J.*IPOMOEANt. dílinyìllo (B) | futóvirág (Va) | napranyíló(Mv) | paszùjvirág (Mv) || Ro. hólvură(C) | tolceráş (St) | zorle (Ct).*I. purpurea (L.) Lam.! = Pharbitis purpureaVoigt. = Convolvuliis purpureus L.; bíborhajnalka; zorele. D–Am, Th. Kerti dísznövény,gyakori. Nt. délinyilló (Mf, Ny) | délignyílo(Va), délignyilló (B, Kp, Szu), délignyíló(J), dílignyíló (Gyv, Kk, T, V), dílignyilló(It, Jt, Zs), dílignyilló (K) | fëlfojó(Kf) | flfutó (Mó) | kék-futòvirág (Nd) || Ro.délińilo (Kk), díligńilo (Gyv) | hólbură (Be) lhólbură d'e grădină (Mi) | lintúşt'i (P) | pípemńérie (Dr).?*I. tricolor Cav.! = I. rubro-coerulea; kékhajnalka. Trop–Am, Th. Mint az előbbi, csakkopasz. Példányát nem gyűjtöttünk.IRIS L. (Iridaceae)*I. germanica L.! kék nőszirom; stînjenei.Med eredetű, ma termesztésben Kozm, G.Kiskertekben gyakori és közismert. Nt. erdejililijom(T) | kakukvirág (Tl) | kéklilijom (B,B, J, Kb, Kszt–Zt, Mé, Mf, Ml, Nd, Szu,T, V, Szászfenes), kíklilijom (B, Bh, Gyv, It,Jt, Kf, Kk, Kp, Mb, Mk, Mó, Mv, Ny, Sz,Zs) | kìksás (Gym) | lilijom (Nk, V) || Rocuţît (Bi, Bl, D) | stînjeń (B, Bi, Cţ, Dr, Kk),stînjiń (N, Sd, St) | stînjen albăstrii (C, N),stînjiń albástru (Be, E, Gym, Gyv, P, Sz) Istînjeni mńéri (Mi) | stînjenáş (Sd), stînjenáşalbástru (Ş). Kivadult: It, Mó (a Gorbóivölgyben),Tl.I. graminea L. incl. I. pseudocyperus Schur.;pázsitos nőszirom; caşiţă. Kz–Bu–Med, G.Bokros, füves helyen, ritka: Mi (ssp. pseudocyperus(Schur)).I. hungarica W. et K.; magyar nőszirom.Dk–Kz–Eu, G. Napsütötte, déli fekvésűszénafüveken, ritka: Gyv, Nk, Sz.I. pseudocarus L.! sárga nőszirom; stînjenigalbeni. Eua–Med, G. Mocsaras rétekben,állóvizek partján gyakori, néhol tömeges (Nm.Kiskertbe is beültetik dísznövénynek (C, T).Nt. sárgakáka (Nd) | sárgalilijom (B, Bh, Gyv,Kszt–Zt, Mé, Mó, T, V, Szászfenes) | vízílilijom(Mó, Szu) || Ro. stînjăn (Mi) | stînjengálben (C), stînjiń gálben (B, Kk, P, St). Mó-na Tóban van, a Ballán.I. pumila L. ! apró nőszirom; răţişoare. Pont –Kont (Eua–Med), G. Déli fekvésű domboldalakon,mész- és gipszsziklákon szórványos:Kb, Gyv – Gyerőfi-szöktető, Mó – Medvehegy;| (var. lutea Ker.–Gawl, CLA. NyárádyA. 1967).I. ruthenica Ker.–Gawl. ! gyepes nőszirom;caşiţă. (K–Eu), Eua, G. Erdőszéleken, bokrosfüveshelyeken. Nt. kéklilijom (Gy, Mé, Nd,T), kíklilijom (Bh, Kszt–Zt, Mk, Mó, Mv).– Mó-n a Gyerőfi-szöktetőn, B-ban a szőlőben,Ny-n a Csinkón van.I. variegata L. ! tarka nőszirom; stînjenelpestriţ. Balk–DK–Eu (Pont–Kont), G. Szénafüveken:Kb (Hója – Fl. XI, 507). Nt. Ro.stînjenáş (J). A Groápa grădinii nevű helyennő.ISOPYRUM L. (Ranunculaceae)I. thalictroides L.; galambvirág; găinuşi.Eu–Med, H–G. Erdőkben, nem ritka: Gy,Sz (Fl. II, 436).JJUGLANS L. (Juglandaceae)*J. nigra L. ! fekete diófa; nuc american.E–Am, Mg. Szórványosan ültetik. Nt. amerikajidija (KM) | vaddijó (Kb, Va) || Ro. nucamericán (A). Kf-a N-ról ismert, ott van afaluban.*J. regia L. ! diófa, nuc. Eua–Med, Mg. Aterületen termesztett és a termesztésből kivadult,de azt sem lehet kizárni, hogy századokkalkorábban vad populációi is voltak. Nt.dijófa | dijófa (Ny, Sz). Tájfajták: borkándidijó nagy a termése (Nk); fás dijó (Bh, Kp),fás dijó (Ny); köves dijó nehezen törik atermés héja (Szu); libdijó nagy termésű (Mó);rucadijó közepes nagyságú a termése (Mó);tengëri dijó nagy termésű (Bh, It, K, Kszt–244