(B, Kp, Sz, Va), tengeri (P, It, Np), tengeri(Zs) | törökbúza (Bt, Kk, Mé, Ml, Szu, T, Tl,V), töröbúza (Kb, Mf, Mó) || Ro. cucurúz (A,Be, Bi, Cţ, Dr, Mi, Nş, P, St) | măla (A,Mi, Cţ, Fi, D). – A begyűjtött próbák, illetveaz adatközlők leírásai alapján a tájfajták akövetkező convarietasokba sorolhatók: – Convar.saccharata (Körn.) Grebensc.; csemegekukorica; porumb zaharat. Nt. horpaszszemü(Va). – Convar. indurata (Sturt.) Harsberg= convar. vulgaris Körn.; keményszemű kukorica.Nt. csinkántin (B, Bh, Bt, F, It, Kp,Mk, T), csinkánti (Mó, Ny, Szu); kerekszemü(Kk, Va), kerekszëmü (Mb); ? muroktengri(It); muroktörökbúza (Mé); nyóc'soros (Ny,Szu, Va); piros törökbúza (Mé); száznapos(T, V) || Ro. cucurúz róşu (A). – Convar.microsperma: provar. oryzoides Körn; rizsszeműkukorica. Nt. búzakukurica (Kf); fehér-(B, P, Mé, Ml, Va), fejér– (Kk), fehír– (It,Kf, Ny); hegyes (Kk), hëgyës (Mk, Ny); kakastengeri(Va); rizskása– törökbúza (Ml); szúróstengri (F, It); szúròs törökbúza (Mé) || Ro.cucurúz alb (Dr, Nş), cucurúz alghi (A); cucurúzclonţáni (Dr); cucurúz d'e cocóş (A, Nş, P);– provar. gracillima Körn.; gyöngyszeműkukorica. – Convar. dentiformis Körn.; lófogúkukorica. Nt. júfogu (Kk); lófogu (Bh,Ml, Mó, Va), lúfogu (B, It, Kf, Kk, Mb, Mk,T, V); lószmü (P); tizenkétsoros (Va) || Ro.d'int'e d'e cal (St); d'ínt'ele cálulu (Be); dínţilecálulu (Bi, Dr). Egyéb: cucuruz or zeńiţi(Bi); dobroşán (A); oarzăn (Nş), orzălúţ (St).Köztermesztésben többnyire az ebből az alakkörbőlkifejlesztett hibridek vannak, a szövetkezetiés állami gazdaságokban (HD 101 –Fundulea, HS 1054 – Turda; Hd 122 –Turda). – Convar. aorista: indurata + dentiformis,korán érő hibridfajták (HD 95 – Suceava;HD 96 – Fundulea; HD 115 – Turda).Nr. A tejes kukoricát sütik, főzik. – Akukoricahántóról l. Jankó 1891. 185. – Apanusából az 50–es években lábtörlőt, szatyortkötöttek. – Ugyanezt betették a mosni valóruha közé, avval együtt dörzsölték, jobbanmegtisztult a ruha (Kk). – A kórét fák kötözéséreis használják, egyébként takarmánykéntfeletették. – A kukoricaszemeket megfőzikcukros vízben, úgy eszik. Vízkeresztkorígy ették cukorral a főtt fehér kukoricát. Afehér kukorica kásájából készítették a töltöttkáposztát. Búzaliszthez is keverték; a kásátönmagában is megfőzték, fogyasztották. – Anépi gyógyászatban: kukoricaszemből főzötttea cukorral vagy mézzel köhögéscsillapító,köptető; a kukoricahaj (Maydis stigma) megszárítva,megfőzve teának magas vérnyomásesetén használatos; ugyanez húgyhajtó, vizeletfertőtlenítő,vesetisztító is. – Hűléses, náthásbeteggel szemes kukorica főtt levét itatják;kukoricacsutka-teát is fogyasztanak, cukornélkül. A náthás beteget néha máléliszttelfüstölik. – A pattogatott kakast gyomorsavközömbösítésére használják. – Sótalan melegpuliszkával kötötték be a megdagadt fogat. –A fájós fülre is meleg puliszkát tettek. –Kukoricalisztet megszitáltak, megpergeltek, hintőporkénthasználták. – Piros kukoricát megpergeltek,megőrölték, azzal hintették be aszeplős vagy pattanásos helyeket. – Pergeltmáléliszttel hintették be a sebet. – Mérgezéshezkukoricalisztet kevertek zászpával. –Panusát adnak a szarvasmarhának szájfájásellen (T); kérődzés megállásakor (Kszt–Zt,Mk, Nk). – Ha megreked az állat, Peucedanumotfőznek meg piros kukoricával, avaszsírral, ezt öntik a beteg állatba (J, Mé). –Ha a marhának kilyukadt a nyelve, málélisztetkevertek szímmízzel, azzal gyógyították(Nk). – Kíkköves (= rézgálicos) máléliszt szájéskörömfájásra állatnak. Vö. Kovács 1976;Kóczián et al. 1977. – A gyerekek kocsánymuzsikát,málépuskát készítenek. Vö. Faragó1946. 63. – Hímzések díszítőmotívumaként isfeltűnik. Vö. Péntek 1979. – Helynévadóelem Nk határában. Vö. Péntek–Szabó 1980.159. Monográfia: Balassa 1960.ZEBRINA Schinzl. (Commelinaceae)*Z. pendula Schinzl. ! = Tradescantia zebrinahort., Commelina zebrina hort.; ámpolnavirág;atîrnătoare. Kz–Am, H. Cserepes dísznövény.Nt. futó (Gym, Gyv, Kb, Kk, Kszt–Zt, Mf,Nd, Szu), futó (E, J, Kf, Mv, Sz) | kofa (Kp) |plëtyka (It, Jt, K, Kf, Ny) | tàrkapletyka(T) || Ro. păru fét'i (Bi, Cţ, D, Gym) | telegráf(C). Nr. Azt tartják, nem hoz szerencsét.Kezd kipusztulni (Gym).ZERNA l. BromusZINNIA L. (Asteraceae)*Z. elegans Jacq. ! pompás rézvirág; cîrciumăreasă.Kz–Am (Mexikó), Th. Termesztettdísznövény, gyakori. Nt. cínia (Mó, Szu) |dámakonty (Mé) | koronarózsa (Sz) | koronavirág(Kb, Mf, Szu) | legényrózsa (T), leginrózsa(Mk) | mënyecskerózsa (Mk, Ny) | mënyeskevirág(K) | Pistakalap (F, Kp, Va, Zs) |szípleginy (Gyv, Kk) | törökkonty (V) | törökkorona(E, J) | zsidóvirág (K) || Ro. burícubábé (St, Sîncrai–Almaşului) | crîşmăreása(Be) | domńişoáre (Mi, Topa) | sépleghin (Kk).Nr. A sárga virágot nem nagyon szeretik(Gyv). – Ny-n a mezőre is kitették a palántot.– Bh-on, Va-on a temetőben van. –Mk-re Bh-ról hozták. – Elterjedésére nézvel. Szabó–Péntek 1980 – 3. térvázlat.ZYGOCACTUS Schum. (Cactaceae)*Z. truncatus Schum ! = Epiphyllum truncatumHaw.; karácsonyi kaktusz. D-Am, Ep(H). Termesztett, cserepes dísznövény, gyakori306
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kaktusz (Kb, Kk,Kszt–Zt, Mf, Ny, V, Zs) | karácsonyi kaktusz(B, Gyv, It, Jt, Kb, Kk, Mó, Szu, T),karácsonyi kaptusz (K, Sz) | kaptusz (Ml) |krècsunyica (Jt) | krëcsunyik (E) || Ro. craciuńeásă(Be) | crăciuńiţă (Dr) | muşcată d'eghiáţă (Ş)GOMBÁKA népi gombaismeret és a tudományos gombaismeret nem állítható párhuzamba, mint amagasabb rendű növények ismerete. Az ,,etnomikológia” kizárólag haszonszempontokra van tekintettel:az elnevezések azokra a fajokra, fajcsoportokra vagy nemzetségekre vonatkoznak, amelyekgyakoriak, feltűnőek és ehetőként biztosan megkülönböztethetők. Ami nem tartozik bele ezekbea csoportokba, az mérges vagy bolond gomba nemre és fajra való tekintet nélkül. A kétféle ismeretnekezt a jelentős mértékű eltérését azzal is jelöltük, hogy a következőkben a fajoktudományos elnevezése mellől elhagytuk a társneveket és a szerzőneveket, ezzel is utalva a kétnevezéktan összemérhetetlenségére.AGARICUSA. campestris ! csiperke; ciupercă. Nt. csipèrke(Mé, Ml, Mó, Nd, Sz, Tl, Szászfenes),csipërke (K, Kf, Mb, Ny), csipirke (Ml) | csipòrka(Kd) | csüpörke (Kk) | csuporka (K, Kd,Kszt–Zt, Mk) | csupèrka (B, Sz, Va), csuprka(T), csupërka (Gym, Mv) ] ganécsupòrka(Kp) | ganégomba (M, Nd, Zs), ganégomba(Mó, Ny) | réti csupèrka (B) || Ro. buréţi d'egunoíşte (Gym) | ciupércă (Ct, Gym, Mi, Sd) |ciupérci d'e gunó (Be, C, P) | ciupérci d'egunoíşte (Dr, St) | gunoíşte (D). Mindenüttjól ismert gombafaj. Fogyasztják nyersen,sülve, paprikásnak főzve.A. gambosus. Nt. Szentgyörgy-gomba (Szászfenes:Györffy 1935).AMANITAA. caesarea; császárgomba; bureţi gălbişori.Nt. császárgomba (B). – Van Köblös felé!A. muscaria! légyölő galóca; bureţi pestriţi.Nt. légygomba (Mv) | rókagomba (Ny) | tehéngomba(Ml) || Ro. búza vácii (Be, D).ARMILLARIELLAA. mellea ! gyűrűs tölcsérgomba; ghebe. Nt.Ro. buréţi d'e cioátă (Mi).BOLETUSNt. disznógomba (Mé) | hiriba (B, Bh, J,Kk, Mó, Nd, Sz, T, Va), hiribe (Ml), hiribi(Mb, Szászfenes) | hiribagomba (K), hiribegomba(Mé), hiripgomba (Tl), hiribgomba (Kf) |kenyérgomba (J, Mé), kenyírgomba (Gym, V),kënyírgomba (Kszt–Zt) | mijókgomba (Zs) |pitánka (Mk) | pitërka (Gym) | tehéngomba(Mv) | tinóri (Ny) || Ro. hiríbă (B, C, Mi,Nş, P, Sd, St) | pitárcă (A, Be, Dr, Nş), pt'itárcă(Gym) | pitărci (Cţ). Nr. Levesnek megis szárítják (T), némely helyeken télire megaszalják(Kk, Nk).B. edulis! ízletes vargánya; mînătarcă. Nt.Ro. pitărci (D).B. satanas ! sátántinoru; hrib ţigănesc. Nt.Ro. pitárcă bolúndă (D).B. scaber l. LeccinumBOVISTAB. plumbea; szürke pöfeteg; prahaghiţă. Nt.lófing (Mv). Nr. Porát vágásra, sebre teszik,a bőrivel betakarják. Vö. Kóczián et ai. 1977.CALVATIA l. LangermanniaCANTHARELLUSC. cibarius ! sárga rókagomba; burete galben.Nt. csirkegomba (Gym, Kszt–Zt, Nd, Ny,T, Zs) | rókagomba (Bh, J, Mb, V) | sárgagomba(B, Bh, K, Kd, Kf, Kk, Kp, Kszt–Zt,Mb, Mé, Mó, Mv, Sz, Szu, TI, V) | sárga rókagomba(Szászfenes: Györffy 1935) | zsidógomba(Kp) || Ro. bibiléţ (Be), bebeléf (A) | buréte! róşu (D) | buréţi cra (Nş) | buréţi domńéşt'i (P) |buréţi galbeni (Bi, Ct, Cţ, Dr, Nş) | domńişóri(Gym) | gălbănúţ (St) | ńemţişóri (Mi, Sd) |úrigombo̧ (C).COPRINUSC. atramentarius ! ráncos tintagomba; popenchi.Nt. ganégomba (Kk).C. comatus; gyapjas tintagomba; popenchi.Nt. ganégomba (Kk) || Ro. buréte d'e gunó(Mi).GALACTINIA l. PezizaHYPHOLOMANt. fagomba (Kk, T) | fájigomba (Nd). Általánoselnevezés.LACTARILSNt. csípősgomba (B) | keserügomba (Asz, Fsz,Nm, Km; Ml, TI, Szászlóna) || Ro. buréţi usturó| «usturó». Nr. Sütik megsózva, túróval.L. deliciosus ! rizike; rîşcov. Nt. csípősgomba(T) | kenyérgomba (B, Bh, Kp, Sz, Tl, Zs),kënyérgomba (Mb), kënyírgomba (Kf) || Ro. bu-307
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244:
virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246:
A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248:
A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250:
acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252:
AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254:
kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256:
hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258:
Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260:
tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262:
ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264:
szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266:
B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268:
C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270:
ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272:
pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274:
coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276:
COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278:
a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280:
- A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282:
DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284:
DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286:
E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288:
*E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290:
eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292:
G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293 and 294:
GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 295 and 296:
H. tristis L.; szomorú estike; mir
- Page 297 and 298:
HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300:
Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302:
1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304:
Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306:
*L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308:
MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346: SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348: Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350: THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352: (*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354: ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356: ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358: tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359: tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 363 and 364: 2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366: erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368: cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370: dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372: fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374: gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376: juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378: kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380: leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382: moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384: pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386: ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388: százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390: töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392: vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394: ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396: crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398: lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400: ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402: piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404: stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406: RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408: Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410: Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,