péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

kerti példányok nagyobb közintézményekbenBh-on.. E-en és új házakban (Nd).AESCULUS L. (Hippocastanaceae)*A. hippocastanum L. ! vadgesztenye; castanporcesc. Bal, H. Díszfa, a területen csak ültetvefordul elő. Nem kedvelik. Nt. gesztenyefa (B,Nm), gesztnyefa (Gy, Sz), gesztënyefa (K, Kd,Mb, Mv) | vadgesztenye (E, Kk, Kp, Va), vadgesztnye(Kszt–Zt, Ml), vadgesztenye (Bh,Mk,^Ny) || Ro. castáńe (B) | agustíńe (Be, Bi,P) aghistíńe (Gym, St). Nr. Reuma kezelésére:vadgesztenyevirágot és csípős paprikát tettekpetróleumba, ezzel kenték a fájós testrészt(Bh); tíz gesztenyét megőrölnek, tesznek hozzáöt jó nagy farkascsergét (Pteridium aquilinum),fél liter v. liter orvosi szeszt v. pálinkaszeszt.Fejfájásra is jónak tartják (Mv). Vö. Kócziánet al. 1977. – Azt tartják, a gesztenyefa véda villámcsapástól (E).AGERATUM L. (Asteraceae)*A. houstonianum Mill.; kenderpakóca; pufuleţi.Kz-Am Th. Nt. kíkboglár (Kp, Zs) |verbénija (Nk). Szegélyvirágnak ültetik, apalánt többnyire városi virágházakból (Bh,Kvár) származik.AGRIMONIA L. (Rosaceae)A. cupatoria L. ! patika párlófű; turtiţămare. Eua, H. Leromlott gyepekben, utakmentén közönséges. Nt. bojtorján (Mb) | katibòlha(Gy) | tüdőfű (Nd) | ?vadmájva (T).Gy-ban minden növényt katibolhának neveznek,amely beleakad a ruhába. Nr. Köhögéstőlfőznek teát a megszárított virágból (Gym).AGROPYRON Gaert. (Poaceae)A. caninum (L.) P. B. (= Roegneria caninaL.) Nevski); szálkás tarackbúza; pir pădureţ.Cp, H. Ritka (Gy).A. intermedium (Host.) P.B. (= Elytrigiaintermedia (Host.) Nevski); deres tarackbúza;pir. Eua, G. Száraz gyepekben, különösennapos agroteraszok oldalában gyakori (Dr,Kk, Nk).A. repens (L.) P.B. (= Elytrigia repens (L.)Desv. !); kúszó tarackbúza; pir. Kozm, G.Közönséges szántóföldi gyom, gyepekben ésutak mentén is mindenütt elterjedt. Nt. pèrjeNp, Szu, T, V, Va, Zs), prje (B, Nd), perjIt), përje (Gym, Kf, Kd, Mb, Mk, Sz),përjefű(K) || Ro. pt'ir, pir.A. trichophorum (Lk.) K. Richter (= A.intermedium ssp.). Előfordulása, mint az A.intermediumé, de ritkább; típusos alakban aJ környéki gipszeken gyakori.AGROSTEMMA L. (Caryophyllaceae)A. githago L. ! vetési konkoly; neghină.Kozm, Th. Vetésekben viszonylag ritkán (Kf,Kszt-Zt; Bh – Csűrös). Nt. konkoj || Ro. neghínă(Bi, C, Mi, N, St) | goángă (P) | coáncă(Be, Dr, Fi, Gym) | concói (Kk).AGROSTIS L. (Poaceae)A. canina L.; eb-tippan; bucăţel. Eua, H.Nedves réteken, lápokban.A. stolonifera agg. (L. s. l.) (= A. albaauct. ssp.); szélfű; iarba cîmpului. Kozm,H. Nedves, időszakosan elárasztott helyekengyakori; – ssp. stolonifera: gyakori; – ssp.gigantea Roth.: Gym, T.A. tenuis Sibth (= A. capillaris L.; cérnatippan;păiuş. Eua, H. Sovány gyepek éshegyi rétek leggyakoribb tömeges szénaképzőfüve a területen. Nt. fű || Ro. iárbă.AILANTHUS Desf. (Simarubaceae)*A. altissima (Mill.) Swingle ! bálványfa;cenuşer. MM–M. Kínai eredetű díszfa, hozzánka XIX. sz-ban került, terjedőben van,elvadul (Bh – temető). Nt. oláecet (T). Nr.Szólások: Savanyú, mint az oláecet. Háromkupa egy főzet (oláecet), abbul adok, csak boszszants(T). – A népi név valószínűleg azecetfa (Rhus typhina) leveléhez való hasonlósággalhozható kapcsolatba.AJUGA L. (Labiatae)A. chamaepitys (L.) Schreb; kalinca infű;tămîiţă de cîmp. Eua–Ec, Th. Szórványosanelőforduló gyom (Zs, B – CLA: Prodan 1936;Fl. VIII, 88).A. genevensis L.; közönséges infű; suliman.Eua, H. Bokros, füves helyeken gyakori (Kk;Gyv – lusus albiflora Syr.: CLA: Pázmány1962; Kf – Csűrös).A. reptans L. !; ostorindás infű; vineţică.Ec, H. Bokros, erdős helyeken, gyümölcsösökbenközönséges. Nt. atracél (Sz) | atracéllapu(M) | bibilevél (Gym) | mogyoróāja-fű(Ny) | tésztalapu (Mó) | vadbòrzsalík (It) || Ro.frúnză d'e st'ic (Fi) | iárba víńi (Mi). – Anépi terminológia nem különbözteti meg azA. reptanst és az A. genevensist. Nr. Sebre,kelésre teszik. Vö. Kovács 1976; Kóczián etal. 1977. – Tejben megfőzték kézdaganatra(Mi).ALCEA L. (Malvaceae)A. biennis Winterl (= Althaea pallida (W.et K.) Willd.); halvány ziliz; nalbă albă. Port-Med, H. A terület keleti részen szórványos(Kb, Mó, Nk – CLA: Prodan 1937; Fl.VI, 42).*A. ficifolia Sibth. et Sm. (= A. rosea var.sibthorpii Boiss.) Eu, H. A következő pontokon:Bl, Gyv, Kp.*A. rosea L. ! (= Althaea rosea); mályvarózsa;nalbă de grădină. Eu–Med ?, H. Bizonytalan(kínai ?) eredetű, nálunk a törököktőlmeghonosított dísznövény. A kiskertekben általános,nagyon változatos virágszínekkel, egészen199