péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum L. ! henye boroszlán; tulichină.Eu, N–Ch. Kf és Sz között a Ríszëg-tetőntömeges, F határában is terem. Törvény védi!Nt. pirosvirág (Kp, Sz) | ríszegvirág (B), ríszegvirág(Jt, Kszt–Zt), ríszëgvirág (Bh, Kf,Ny) | veresvirág (F, Zs) | zsobokivirág (K) ||Ro. roşioáre (Nş, Sz). – Dr-n is ismerik, névnélkül. Nr. A ketesdiek konfirmálásra szedték.– Az utóbbi években hagyománnyá vált,hogy május 1–én a virág termőhelyén, a Ríszeg-tetőnösszegyűl a környékbeli fiatalság. –A növénynév és a földrajzi név viszonyábanfeltűnő, hogy a ríszëgvirág minden bizonnyala helyről kapta a nevét, ahol nő. Erre nézvel. Péntek–Szabó 1980. 148–9.D. mezereum L. ! farkasboroszlán; tulichină.Eua, N. Vegyeserdőkben (Dentario-Fagetum, Carpino-Fagetum) nem ritka, koratavasszal elsők közt virít. Mérgező! Nt.erdeji borostyán (Gy, J, Jt, Mk, Mó, Szu) |farkasborostyán (Mé, Ml, V, Szászfenes) | farkasvirág(K, Mb) | hangabarack (Kp) | kutyaborostyán(Kk, Mó) | mezeji borostyán (T) |piros borostyán (Kvár: Györffy 1935) | vadborostyán(Kb, Kk, Mf, Nd, Nk, Szu, Tl; Kvár:Györffy 1935), vadborosnyán (It) || Ro. boroşt'ánsălbát'ec (A, Kk, P) | lémnu cîńelui (Bl).– A kispetriek a Ríszëg-hëgyről ismerik. Dr-n,Kszt-Zt-n ismert, név nélkül, Sz-n tudjákróla, hogy mérgező. – Névadóként tűnik fölNk történeti és V jelenkori helynévanyagában.Vö. Péntek–Szabó 1980. 145.DATURA L. (Solanaceae)D. arborea L. ! cserjés maszlag. D–Am(Peru, Chile), Ms. Cseberben nevelt díszbokor,ritka: Sz. Nt. datura (Szu), dátura (Kb) datoja(E, Sz). – S-on is van. – A szaga az òrombafityeg – mondja a szucsági adatközlőnk.D. stramonium L. ! csattanó maszlag; ciumăfaie.Kozm, Tn. Nt. maszlag (Nk) | pukkantó(Szu) | szamártüvis (Nd) | tüvisdisznó (Kk, Szászfenes)| tüvisdisznó-búrján (J, Sz) || Ro. ciudafáa(Szu) | măsăláriţe (Kk). Termése: disznó(Nyr. XVIII, 576). Nr. Belefújtak a tölcsérébe,lőttek vele a gyerekek.DAUCUS L. (Apiaceae)D. carota L. ! murok; morcov. Eua–Med,TH. – ssp. carota; vadmurok; morcov sălbatic,ruşinea fetei. Közönséges gyom. Nt.vadmurok || Ro. mórcov sălbát'ic (B, Be, Gym,Gyv, Kk), mórcod sălbat'ic (Dr) | ruşinea fétii(Dr, Fi, N, Sz). Nr. Mindenütt ismert a mondás:,, Vadmuroknak nincs közzepe, | A leánynaknincs szígyne”. – A bábonyiak megfigyeléseszerint a virág közepe megfestette a kezet. –*Convar. (ssp) sativus (Hoffm.) Hay.; sárgarépa,kerti murok; morcov cultivat. Nt. murok.Tájfajták: cukormurok buta (=tompa) végevan (K); egérfarku murok tompa végű (Kd);fehér murok (T); nyári murok (Kk, Szu);piros murok (J, T); téli murok (Kk) || Ro.mórcov (A, Dr, Fi, P), (mórcod) (Mi, St),(mórcos) (D). Tájfajták: mórcov butáci tompavégű (Mi); mórcov d'e váră (P). Nr. A megreszeltgyökér levét isszák hasgörcsre (Bh). – Sárgaságesetén reszelt murkot adnak; szinténsárgaság ellen: kifúrták a murkot, abból itattáka beteget. – Sztánán a kifúrt murkot földbeásták, a beteg abba kellett hogy vizeljen. –A megreszelt murkot és krumplit tejjel keverveégésre teszik (Bh, Mk); a megreszelt murkotönmagában pattanásra. – Tehén kérődzésénekelősegítésére szintén murkot adtak. Vö. Kovács1976; Kóczián et al. 1977. – Nk határábanhelynévadó elem. Vö. Péntek –Szabó 1980.158.DELPHINIUM L. (Ranunculaceae) (excl.Consolida)*D. x cultorum Voss! magas szarkaláb;nemţişor. Eu (?), H. Kerti keverékfaj, ritkántermesztik: N. Nt. Danisàrkanytyu (J) | kíksàrkanytyu(K) | szàrkaláb (Mk, Mó, Mv, Ny) |szàrkavirág (Mé) | tejes szàrkaláb (Kk). – N-onvan, Marosvásárhelyről. – Kb-on is van, névnélkül.DENTARIA L. (Brassicaceae)D. bulbifera L. ! hagymás fogasír; colţişor.Eua, H–G. Üde talajú bükkösökben (Dentario-Fagetum)és gyertyános bükkösökben,gyertyános tölgyesekben közönséges: Ct (Fl.III, 279); Gyv–P (Nyárády A. mts. 1966).D. glandulosa W. et K. = Cardamine glanduliferaSchwarz.; ikrás fogasír; colţişor. Kárp,H–G. Bükkösökben, ritka: Sz – Ríszëg-tető;Kszt–Zt – Bogdana-tető (Csűrös).DESCHAMPSIA P.B. (Poaceae)D. caespitosa (L.) P.B. ! pázsitos (gyepes)sédbúza; tîrsă. Cp (Kozm?), H. Erdőirtásokban,vizenyős réteken közönséges.D. flexuosa (L.) Trin.; erdei (vanyiga) sédbúza;păiuş. Cp. H. Hegyvidéki erdőkben,irtásréteken, tőzegesekben gyakori, társulásalkotó(A, Be, Bl, Ct, Cţ, D, Dr, Fi, Gym, Kd,Mv, P, Sz).DESCURAINIA Webb. et Berth. (Brassicaceae)D. sophia (L.) Webb. ex Prantl! = sisymbriumsophia L.; sebforrasztófű. Eua, Th.Parlagokon, szemetes helyeken szórványos,helyenként tömeges (Gy).DIANTHUS L. (Caryophyllaceae).Nt. nímetszegfű (Tl), nímtszgfű (It) | nyáriszegfű (Nk) | szegfű (J, Kb, Mf, Sz, Szu),szgfű (Ml), szëgfű (B, K, Kf, Kp, Mk, Mv, Va) ||Ro. cocoşé (B, D, E, Gym, Kk, St, Sz) | cocoşéde grád'ínă (Mi) | [garoáfă] (Be, Bi, Kk,Mi, N, Sd) | gogoşé (D) | sacfíu (Sd) | sap-227