péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

tövis (Silybum marianum: Nk, Sz), fekete ebszőlő (Solanum nigrum: B),Boldogasszony tenyere (Tanacetum balsamita), martilapu (Tussilago farfara),szőlő (Vitis vinifera). A nyers paradicsomot is használják kelésre(Bh, Gym, J, Kk, Mb, Nk), a fásodó aloét (Aloe arborescens) kettévágvabedörzsölik vele a gennyes sebet (V). A cickafarkot (Achillea millefolium)kalapáccsal megtörve, szalonnával teszik kelevényre (Nk). A hagymát(Allium cepa) sülve helyezik kelésre, vagy pedig liszttel, tejjel, szappannal,cukorral gyúrják egybe. A nagy írnek nevezett, szintén kelésre, tályograalkalmazott keverékbe ugyancsak hagymát, bodzafa kéreg fehérjét,mézet, lenmaglisztet, szappant, fenyőszurkot főznek össze tejben vagytejfölben (J). A lenmagot (Linum) is tejjel összefőzve alkalmazzák.Kék pokolvarra a hagymaszagú szegecs (Alliaria petiolata) leveléthasználják (J). A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) levével is kenegetik.A kék iringónak (Eryngium planum) a szétmorzsolt, széttört virágais hasznosnak bizonyult. A hagymát pálinkában áztatják, aztán borítjákrá a kék pokolvarra, és egy kötéssel addig tartják rajta, míg szétnem oszlik. Rituális gesztusokkal húzták le fokhagymával (Allium sativum)a kék pokolvart (Ny). ― Daganatra főzték meg tejben az ínfüvet(Ajunga: Mi), ecetes-sós búzakorpával is borogatták.Szemölcsre általánosan használják a vérehulló fecskefű (Chelidoniummajus) tejnedvét: ezt csepegtetik rá. Ugyanígy járnak, el a kutyatejfajok(Euphorbia sp.) levével (Kk), valamint a tölgyfa levelén keletkezőgubacs (sömörögálma) levével. Az utánzó mágia jelenik meg az almaalkalmazásában: az almát, amellyel a szemölcsöt bedörzsölték, a csepegőalá ássák; azt tartják, amikor ez az almaroncsalék elrothad, a szemölcs isleesik. Gyógyító hatást tulajdonítanak a héjakút mácsonya (Dipsacus laciniatus)leveleinek alján és a fa odvában meggyűlt víznek (Mó).Reumás fájdalom csillapítására reszelt tormát (Armoracia rusticana)tesznek a beteg testrészre, vagy gőzölik szénamurvával és reszelt tormával(P). Fürdőt készítenek a reumás betegnek nyírfa (Betula) leveléből,erdei fenyő fiatal ágaiból (Pinus sylvestris: Gym), nagy csalánból (Urticadioica: Bh, Kszt-Zt), fehér zászpa (Veratrum album) herbájából (Középlak).Csalánnal veregetik is a beteg testrészt. Kender (Cannabis sativa)megmelegített herbájával borogatnak (Mv). Használják még a szamárbogáncs(Dipsacus laciniatus) magját (Dr) és a kontyvirágot (Arum maculatum:It, K). ― Gyulladásgátlóként szintén a reumás fájdalmat csillapítottákvadgesztenyevirággal (Aesculus hippocastanum), amelyét csípőspaprikával petróleumba tettek, és ezzel kenték a fájós részeket (Bh);őrölt vadgesztenyét és sasharasztot orvosi szeszbe vagy pálinkaszeszbetesznek (Mv). Diófa gyökerét vízbe áztatják, majd ezzel dörzsölik be areumás testrészt (J). Szintén gyulladáscsökkentő az azulént tartalmazóorvosi székfű (Matricaria chamomilla), ezen alapszik a növény sokfélefelhasználása. Teája közismerten jó fertőtlenítő szer: borogatnak vele, acsecsemő fürdővizébe teszik, bélfertőtlenítő, hüvelyöblítő stb.Fagyásra savanyú káposzta levelét használják: borogatják vele a fagyotttestrészt. ― Égésre megreszelt murkot és burgonyát tesznek tejjelkeverten (Bh, Mk). Borogatják, mossák az égett testrészt szilfa (Ulmus)kérgéből főzött teával (J). A szulák levelét zölden teszik égésre (Nk).Körösfőn olajjal kenték be a sebet, a kákabutyókát (Typha latifolia) szétszedték,rátették az olajos sebre.153