péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

P. lapathifolium L. ! = Persicaria lapathifolia(L.) S.P. Gray ssp. incanum (F.W. Schmidt)Schübel et Mart. = P. tomentosum Schrank;lapulevelű keserűfű; iarbă roşie. – ssp. lathifolium(incl. P. nodosum Pers.). Eua, Th.Nt. hunyòr (Gy, K, Mf, Nk) || Ro. árbăróşie (Fi) | límba şérpelu (Mi). Nr. Ették alevelét (Mi). – Tudják, hogy csípi a szájat(Fi).P. mite L. = Persicaria mitis (Schrank.)Dostal; szelíd keserűfű; buruiana viermilor.Eu, Th. Vizenyős helyeken közönséges.P. minus Huds. = Persicaria minor (Huds.)Opitz; keskenylevelű keserűfű. Kozm, Th.Árkok, pocsolyák partján, erdei utak menténszórványos.P. orientale L. ! karmazsinvirág; moţul curcanului.DK-Ázsia (Kína, India), Th. Kertidísznövény, szórványos, inkább a Nádas mentén.Nt. pújkaòr (It, Kb, Szu) | bìrtyókavirág(Mé) || Ro. ciúcur (St).P. persicaria L. ! = Persicaria maculata (Rafin.)Opitz, P. vulgaris Samp.; baracklevelűkeserűfű; iarbă roşie. Kozm, Th. Utak mentén,sáncokban, művelt területen közönséges, tömeges.POLYPODIUM L. (Polypodiaceae)P. vulgare agg. (P. interjectum Shivas = P.vulgare ssp. prionodes (Asch.) Rothm., P. vulgare)! édesgyökerű páfrány; feriguţă, iarbădulce. Kozm, H–G. Hegylábi erdőkben, sziklákongyakori: Gyalui-havasok (var. auritum(Willd.) Grinţ. – Fl. I, 150). Nt. fàrkascsrge(Kk), fàrkascsërge (Gym, Mk, Kf) | farkascsergő(It, Kk), fàrkascsërgő (Kszt–Zt) | mezeizsurló(Bh) | òdalborda (Mf) | ördögborda (E,Gy, K, Kp, Mé, Szu, V, Zs) | páfrány (Bh) ||Ro. férică (A, Be, Bl, Gym, Kk, P), férigă(Bi, C, Dr, Fi, N, St) | férică dúlce (B) | férişt'e(Ct) | leped'eú lúpulu (B, Ct) | mńericeáa(Cţ), mńérice (P) | ţólu lúpulu (Mi, N, Sd,St, Topa). – N-on különbséget tesznek aferigă és a ţolu lupului között, mondván, hogyaz előbbinek a szár alsó részén nincs levele.Nr. Mf-en szedik halotti koszorúnak. – A Jhelynévanyagában előforduló Cserge– elem talána farkascsergével áll kapcsolatban. Vö.Péntek–Szabó 1980. 145. L. még: Pteridium !POPULUS L. (Salicaceae)Nt. kalánfa (Gyv, Mv) | nyárfa | plopujfa(Gyv) || Ro. plop. – Cţ-en megfigyelték, hogyegészen fiatalon, amikor 10–15 cm magas,gyakran dudorok (,,boburi”) jelennek megrajta és elpusztítják. Nr. Kanalat készítenekbelőle a cigányok. – Felhasználják szerszámfaként:kaszanyélnek, szekérrúdnak és másszekéralkatrésznek, kerítéslécnek. Ha megszárítják,nagyon erős, asztalt is készítenek belőle,épülethez gerendának faragják ki. –Gyakori elem a terület helynévanyagában(171 név alkotásában játszik szerepet), falunévelemeként is előfordul (Nyárszó). Vö. Péntek –Szabó 1980. 140.P. alba L. ! fehér nyárfa; plop alb. Eua,Mg. Patakvöigyek mentén. Nt. fehír nyárfa(K) | pápëlfa (Kszt–Zt) || Ro. plop d'e ápă(Dr). Nr. Teknőt készítenek belőle a cigányok.*P. canadensis s.l. ! = P. nigra hibrida hort.kanadai nyár; plop negru hibrid. Kozm,Mg. Utak mentén közönséges. Nt. jegenye (fa)(Kp, Va) | jegnye(fa) (Kb), jegënyefa (Sz) |kanadaji nyárfa (Mb, Szu, V) | vìzi nyárfa(Kb) || Ro. plop d'e vále (N).P. nigra L. ! fekete nyárfa; plop negru.Med–Eua, Mg. Nt. jegenyenyárfa (B, Ml) ||Ro. plop d'e ápă (A, Cţ, Gym, P, St). – var.pyramidalis Spach. = var. italica (Mnch.) Duroi;jegenyenyárfa; plop piramidal. Nt. jegenye(fa) (Gy, Kp, Ml, Szu, V, Zs), jegenyefa)| (Eh, It, Kk), jegenyefa (Kd, Kf, Kszt–Zt, Mb, Mv, Ny, Sz) || Ro. plop d'e ápă (D).Nr. Teknőnek, fakanálnak használták a fáját,istállóba padlódeszkának. – Szálánvarrotthímzéseken régen ismert volt a jegenyés minta(Kf). Vö. Péntek 1979. – Helynévadó elemkéntis viszonylag gyakori. Falunévként aXIII. századtól vannak rá adataink. Vö. Péntek–Szabó1980. 140.P. tremula L. ! rezgő nyárfa; plop tremurător.Eua, Ms-Mg. Erdőkben, irtásokbanközönséges, tömeges; társulásalkotó, ill. fáciesalkotó(Gym: Chircă-Codlea 1967). Nt.èrdeji nyárfa (Gy, Kk, Ml, Va) | plop (B) |rezgő nyárfa (Bh, K, Kp, Mf, Nd), rezgőnyárfa (Ny) | rëzgős nyárfa (Kszt–Zt) || Ro.plop d'e pădúre (A, D, Dr, Gym, N, P) | plopsălbát'ec (Kk). Nr. Könnyű és erős fája miattfelhasználják építkezéshez (házhoz, istállóhoz,ólakhoz), mennyezet léceléséhez; orsó és kanális készül belőle.PORTULACA L. (Portulacaceae)*P. grandiflora Hook. ! kerti portula; agurijoară.D-Am, Th. Kerti dísznövény, szórványos.Nt. kűvirág (Gym) | porkolábocska (Sz)|portula (J, Kk, Mf, Szu, V), portura (Kb) |portulácska (K, Kf, Kk, Sz) || Ro. floáre d'epiátră (Mi) | turţéle d'e piátră (N). Elterjedésérenézve l. Szabó–Péntek 1980–4. térvázlatát.P. oleracca L. ! kövér porcsin; iarba grasă.Kozm, Th. Művelt területeken, utak mellettközönséges (ssp. oleracea). Nt. porkoláb (Sz).POTAM0GETON L. (Potamogetonaceae)P. crispus L.; bodros békaszőlő; paşă. Kozm,HH. Vizekben szórványos: a Szamosban Gyalunál(f. serrulatus Schrad. – Fl. XI, 63),Szászlóna.P. pusillus L.; apró békaszőlő. Kozm, HH.A Szamosban Gyalunál (Fl. XI, 71), a Sodorréten(CLA–Máthé 1955).272