péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

pont, hogy a területen vágásnövényzet gyakorlatilag csak emberi hatásrajön létre.A hagyományos földművelés, a közlekedés, az állattartás, a hulladékhalmozáskövetkeztében a falvakban és a falvak között olyan növényegyüttesekkeletkeztek, amelyek egyébként a vidék természetes növényzetébőlhiányoznak.Területileg a legnagyobb, emberi hatásra kialakuló növényzet az évrőlévre változó helyzetű, de több év átlagában meglehetősen állandótermesztett növénytakaró. Ennek megjelenése és eltűnése egy adottévben és egy adott területen teljes egészében az emberi munkától függ,mai dinamikája hosszas fejlődési folyamat eredménye (vö. Gaál 1978).A termesztett növényt kísérő, de évről évre ugyanazon a szántóföldönmaradó gyomfajok ― a többnyire monokultúrában termesztett, nem társulásalkotótermesztett növénnyel ellentétben ― már többé-kevésbé szabályszerűentársulnak, kölcsönösen feltételezik vagy kizárják egymás jelenlétét.Létük ellentétes a földművelő szándékával és érdekeivel, de eza lét ― paradox módon ― éppen a földművelésnek köszönhető. A szántóföldigyomok együtt fejlődtek és fejlődnek a földműveléssel. A hagyományosnépi élet évszázados vagy éppen évezredes léptéket biztosította koevolúciónak, és lehetővé tette gyomtársulások létrejöttét. A modernmezőgazdaság a gépesítéssel, kemizálással csak évtizedes léptéket ad, dea gyomfajok koevolúciója már ebben a rövid időszakban is megfigyelhető.Minderre itt csak azért emlékeztetünk, mert a gyomok csodálatraméltó alkalmazkodási és biológiai evolúciós képessége példázza és magyarázzaa hagyományos földművelés gyomtársulásképző szerepét.Emberi hatásokat feltételeznek, de rendszerint az ember szándékaellenére terjednek az út menti taposott és még inkább a taposatlangyomtársulások, a pionír- és romtársulások fajegyüttesei.Szigorúan vett antropogén vegetáció akkor alakul ki, ha 1. a természetesnövénytakaró teljesen megsemmisül; 2. az emberi beavatkozásrendszeres vagy folyamatos (pl. szántás, taposás stb.); 3. a területet azúj feltételekhez alkalmazkodni képes, de a természetes flórában egyébkéntis meglévő fajok foglalják el.E feltételek egyidejű megvalósulása azért fontos, mert bizonyosemberi hatás a terület valamennyi társulását éri, így tágabb értelembena teljes mai növénytakaró „antropogén“.Az emberi hatásra kialakult növényzet tudományos leírása, rendszerezésenem minden szempontból kielégítő: megoldatlan például a hagyományostermesztési feltételekhez és más emberi hatásokhoz alkalmazkodottgyomegyüttesek (társulások) kauzális vizsgálata. Jóformánteljesen hiányoznak a hagyományos társulások sorsát az új körülményekközött figyelemmel kísérő közlések. A két szélsőséges álláspont, a gyomtársulásoklétének teljes tagadása, illetve minden uralkodóvá vált gyomfaj-populációteljes jogú növénytársulásként való elismerése a valóságmegközelítését, tudományos leírását teszi lehetetlenné. A két véglet közöttminden lehetséges átmeneti álláspont elképzelhető, és a szakirodalombantöbbnyire fel is ismerhető.Tény, hogy a domesztikáció során emberi hatásra nemcsak a termesztettnövény szabadult ki abból a természetes társulástani környezetből,amelyben vadnövényként élt évmilliókon át (jóval az ember meg-93