péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

elü (Mb), mórabelü szilva piros belű (K); muskotájszílvamagvaváló (Bh); piros szílva (B,Kp, Sz, Szu, Va, Zs); rákóciszílva nagy, magvaváló(Bh, Kb, Kk, Mé, Mk); ròzsaszílva| J, Mé); sárga szílva (Bh, Kd, Kf, Mó); úriszilva (Kk: KalTsz); veres szílva (Bh, Bt, It),vërës szílva (K, Kd, Kf, Mb, Mk) || Ro. prun,prúńe. Tájfajták: albe (A, D, Dr), albi (N),ald'i (Mi); albúţă kerek, magvaváló (Be, Bi,Cţ); ciorăşti (A, Be, Dr, N); domńéşti (A);gálben (A, Be); gráse nagy, nem magvaválóA, Be, Bi, Dr); grăsúţe (Cţ); muscuréle koraiBe); oárzăńi (N); roşioáre apró (Be, Dr);trecátoáre korai (Be); ţîţa ói (Mi); vinéte italiéńe(Be). – Ssp. domestica f. hungarica (L.):Nt. berceceji (Gyv, Mó, Mv), bèrteceji (Kk);beszterceji || Ro. bístriţe (A, Be, Bi, Dr, St),bístriţi (Mi, N); bd'ístriţe (Cţ), ghístriţe (D,Dr). Nr. Fogyasztják nyersen; íznek főzikegy-két vékás üstben; befőttnek, kompótnak,pálinkának; aszalják is. – A szilvából éskenyérből erjesztett szilvacibere étvágyhozó(Mv). – A szilvaíz, a főtt vagy aszalt szilvahashajtó (Bh). – Szilvamustot tettek teába,étvágyhozóként. – A szilvapálinkát isszák vérnyomás,valamint vakbélgyulladás és étvágytalanságellen. – Étvágytalan disznónak szilvaciberétadnak. – A szilvamag motívumelőfordul muszulydarázson és írásos hímzésen.Vö. Péntek 1979. – Gyakori helynévadó elem(77 név). Vö. Péntek–Szabó 1980. 159.*P. domestica x P. spinosa: Sp.*P. fruticans Whe = P. spinosa x P. domesticassp. institia = P. spinosa var. macrocarpaWallr.: Kb – Bácsi-torok (f. cordataNyár. és f. cuneata Nyár. – Fl. IV, 880–3),Sp (CLA).P. fruticosa Pall.; csepleszmeggy; vişinel.Eua (Kauk), Ms. Élősövényekben, erdőszélekenszórványos: Kb (Prodan 1937; Fl. IV.848).P. padus L. ! = P. racemosa Lam. = Padusracemosa (Lam.) C.K. Schneid. = Cerasus padusLam. et Dc. = Prunus avium Mill.; zelnicemeggy;mălin. Eua, Ms–Mg. Patak mentiligetekben, élősövényekben, szórványosan. Nt.litánia (Szászfenes: Györffy 1935) | májusfa(Gy, It, Kp, Kszt–Zt, Ml, Sz, Szu, Vaj |március (Szu) | prunuc (Szászfenes: Györffy1935) | vadborostyán (Kszt–Zt) | víziszílva(Ml) || Ro. călín (Bi, Bl, Mi). A következőhelyeken találtuk meg: Szu-on udvarokon;Gy-ban a vár aljában; Sz-n a Szőlő-tetejin,Kp felé; Kp-ben volt az erdőn, most egy favan a malomnál; Mi-n a falu alsó részében;It-n csak a tanítónál van, a fát is, a nevét iső hozta Középlakról, oda Zsomborról kerülta bárói parkból. Nr. Májusfának állítják alegények; hársat is szoktak (Szu: Györffy1935).P persica Sieb. et Zucc. ! = Persica vulgariMill. = Amygdalus persica L.; őszibarack;piersic. Kínából származó, termesztésbenáltalánosan elterjedt, Ms.; convar. vulgaris(Maxim) em. hoc loco. Nt. őszibarack |baracfa (Ml). Tájfajták: duráncaji (F); duránckihúsos, nem magvaváló (Va); mandulabarackőszi, zöldes színű (Bh) || Ro. piérsic(Dr), piérsici (N, St), pérsîc (Mi), pt'érsic (Be).P. spinosa L. ! kökény; porumbar. Eua(Med–Cp), Ms. Napos domboldalakon, utakmentén közönséges, néhol tömeges (társulásalkotó);több alfaj is: ssp. spinosa, ssp. fruticans,ssp. dasyphylla: Sp. Nt. füldiszőlő tréfás,alkalmi név (Bh; Füld Kalotaszeg nyugatiperemén fekvő román falucska) | havasiszőlőtréfás, alkalmi név (Bh) | kökény (B,Mf, Ml, Mó, Nd, Szu, Tl, Va), kökiny (Fsz;Bt, Gy, Gym, It, Kb, Kk, Mé, V), kökin (T) ||Ro. cacadăr (A) | coţobréle (B, Be, Bi, Dr, Fi,N, St), croţobăl (Ct) | croţobé sălbátici (Gym) l[porumbél] (Fi, Mi). Nr. Ágaiból szúrós sövénytkészítettek; száraz tövissel hevítették a kemencétkenyérsütéskor. A gyerekek nyersenfogyasztják a gyümölcsét, miután megcsíptea dér. Aszalják is. – A megszárított levelekbőlvagy bogyókból vagy mindkettőből (Prunispinosae folium et fructus) teát főznek magasvérnyomás ellen. – A gyümölcsből készültbort alacsony vérnyomás ellen fogyasztják.Ugyanezt a bort használják vérszegénységellen. Vö. Kóczián et al. 1977. – A kéregalatti rész főzetével borogatták a fájós, dagadttestrészt. – A kökénybokor virágzása jelzi,hogy vetni lehet a kukoricát; azt is, hogy lelehet húzni másodszor a bort. – Szentgyörgynapelőtti éjfélkor a gazdák az utcaajtón tövisthúznak, hogy a boszorkány udvarukba be nemehessen s a marhát meg ne ronthassa. Aleveleskapu gombfájához is tövist kötnek. Vö.Jankó 1891. 192–3. – „Szerelmet lehet azáltalis gerjeszteni, ha holdfogytakor kőrisbogaratszúr az ember egy kökénybokor egyiktövisére és úiholdkor leszedvén a száraz bogarat,azt megtörve pálinkában megitatja az illetőszeméllyel, kit szerelemre akar késztetni”(Jankó 1891. 196–7). – Gyakori helynévadóelem. Vö. Péntek–Szabó 1980. 147–8.P. tenella Butsch! = P. nana Stokes =Amygdalus nana L.; törpe mandula. Eua –Kont (Pont–Pan), N. Száraz lejtőkön, ritka:Mó–Gyv (Gyerőfi-szöktető), Kp, Va, Zs. Nt.farkashársvirág (Zs) | pirosvirág (Kp).*P. triloba Lindl. = Amygdalus triloba(Lindl.) Ricker; szilvarózsa. Kína, N–Ms.Ritka díszcserje: It.PSEUDOLYSIMACHION l. VeronicaPSEUDOTSUGA Carr. (Pinaceae)*P. menziesii (Mirbel) Franco = P. taxifòlia(Poir.) Britton = P. douglasii (Lindl.) Carr.;duglászfenyő. É-Am (Sziklás-hegység), Mg.Újabban erdészek ültetik: Bt–Nd.275