péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

gos levendulát (Lavandula angustifolia) vagy diófalevelet (Juglans regia)tesznek. ― A gabonazsizsik (Calandra granaria), a gergelice távoltartásáraa hombár fenekére földi bodzát (Sambucus ebulus) vagy diólevele:tesznek.ÁLLATGYÓGYÁSZATAz állatok külső sérüléseinek gyógyításában alkalmazott növények,akárcsak az embergyógyászatban, csersavat, illó olajat, azulént, antibakteriálisanyagokat tartalmaznak. Sebre, kiütésre farkasalma (Aristolochiaclematitis) levelét teszik, gyakran a leveles ág főzetével borogatják. Ehhezhasonlóan lestyán (Levisticum officinale: Kszt-Zt, Mk) és lórom (Rumexcrispus) herbájából főzött teával mossák a sebet. Hasonló rendeltetésűteát főznek a pongyola pitypang (Taraxacum officinale), az orvosi székfű(Matricaria chamomilla: Mv) és a földi bodza (Sambucus ebulus) virágzatából.Lovak sebeinek kezelésére fenyőgyantát is alkalmaznak (Mv). Haa marhának „kilyukadt“, a nyelve, málélisztet kevertek mézzel, azzalgyógyították (Nk).Az emésztőrendszer zavarai közül sok gondot okoz a sertés étvágytalansága.Ennek kezelésére fokhagymát főznek meg avas csonttal ésecettel, azt adják moslékban, miközben ecetes lével le is mossák a betegállatot (Ksz-Zt, Mk). Hatásosnak tartották azt is, ha főtt paradicsomotöntenek az étvágytalan sertés szájába. Az erdei fenyő tobozát is avasszalonnával főzték össze (Bh). A szilvaciberét is étvágyhozónak tartják(Gym).Kérődzők emésztési zavarainak orvoslására lestyánt (Levisticum officinale)főznek össze avas hájjal (Gym) vagy keserűsóval (Mv). Két-háromliternyit öntenek be az állatba lenmag főzetéből (Gym). A kocsord(Peucedanum) főzetét is használják hasonló célra (J). Középlakon téliretekből csinálnak „galuskát“, ezt adják a marhának. Kérődzés megindításáraalkalmasnak tartják az erdei angelika (Angelica sylvestris) herbájánakfőzetét (Mv), a reszelt murkot (Duncus carota ssp. sativus: Kszt-Zt, Mk), a kukoricacsövet borító levelet (panusát). ― Heveny felfúvódásbanaz egyik eljárás az, hogy bodzafacsövet dugnak az állat végbelébe,és az oldalát dörzsölik (J). Fokhagymából muzsdéjt készítettek, ecettel,vízzel a felfúvódott állatba öntötték (Nk).Hashajtóként bivalynak savanyúkáposzta levét adják (J), máshol apiros kukorica lisztjét használják ugyanerre a célra (Mé). Bélhurutra,hasmenésre leggyakrabban korpát adnak: néha fenyőfaszénnel, megpörköltzabbal, akáclevéllel. A lórom magjából (Rumex) teát főznek, azzalkezelik a beteg állatot. Szintén hasmenésre, vérhasra alkalmazzák azéger (Alnus) kérgéből készült főzetet (Kszt-Zt, Mk), kismalacoknak azárpateát (Hordeum vulgare: Bh), bojtorján (Arctium) magjának főzetét(D), a fürtös bodza (Sambucus racemosa) bogyójából főzött teát .(D).A bogyókat megszárítják, télire is elteszik. Az orvosi székfű egész herbájátfőzik meg teának bélhurut gyógyítására (Bh). Sárgaság ellen afestő pipitér (Anthemis tinctoria) megfőzött levét adják üvegből (Mv),ugyanezt teszik az orbáncfűvel (Hypericum perforatum), a beteg állatot156