péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

― Culto-Phleetum pr-atensis― Culto-Festucetum (pratensis, arundinaceae)― Culto-Trifolietum (pratensis) cf. al. Trifolio-Medicaginion (!)― Culto-Medicaginetum― Culto-OnobrychietumVIZES TERÜLETEK NÖVÉNYZETELebegő és legyökerező hínárokA lebegő hínárokat (Lemnetea társulásosztály) a területen két, a legyökerezőhínárokat (Potametea társulásosztály) öt ma is előforduló éshárom eltűnt társulás képviseli. Ezek a hínártársulások itt még a szokásosnális egyszerűbb felépítésűek, többnyire mozaikjellegű, meglehetősenalkalmi, kis felületet borító és a növényzet összességéhez viszonyítvajelentéktelen faj együttesek.A békalencsés lebegő hínárt (Lemnetum minoris) a víz felszínénelszaporodó kis békalencse (lemnetosum minoris) vagy keresztes békalencse(lemnetosum trisulcae) jelzi. A társulásban hol az egyik, hol amásik faj az uralkodó. A fajokkal, illetve a társulással kapcsolatos kérdésekkérdőívünkben nem szerepeltek.Békalencsés-rencés lebegő hínár (Lemno-Utricularietum) kialakulásáhozmár állandóbb jellegű állóvíz, mocsaras tó, morotva szükséges.Nyárády és munkatársai (1966) jelezték a Les-tető mocsaraiból.Víziboglárka-mocsárhúros hínár (Bartachio trichophyllo-Callitrichetumcophocarpae): tulajdonképpen átmeneti társulás a lerögzült hínárvegetációés az iszapvegetáció között. Vízben lebegve fejlődik ki, de atócsa kiszáradása után a nedves iszapon is megél. Az uralkodó fajokalapján szokás még külön víziboglárka (Ranunculetum aquatilis) és mocsárhúr(Callitrichetum polymorphae) társulásokra bontani. Többé-kevésbéállandó vizű gödrökben, hepékben erdős-gyepes részeken bárhol kialakulhat(vö. Soó 1949: Gyalu, Méra).Hegyi tócsahúros-mocsárhúros társulás (Callitrichetum polymorphae„montanum“ = Peplo-Callitrichetum): tulajdonképpen már nem hínár,hanem iszaptársulás. A kiszáradó, bolygatott vizű gödrökben, pl. bivalyokdagonyázó helyein alakul ki a hegylábi legelőkön, ahol terjedéséta pocsolyáról pocsolyára dagonyázó állatok segítik. Jellegzetes faja ahegyi tócsahúr (Peplis portula).Átokhínáros-békaszőlős társulás (Myriophylleto-Potametum): csak avidrakeserűfüves változatát (polygonetosum amphibii) találtuk a Szamosmorotváiban Szászfenes és Gyalu között (vö. még Soó 1949 tab. 2. 6―7.felv.).Fodroslevelű békaszőlős társulás (Potamentum crispi): a Kis-Szamosmedrében Gyalu és Kolozsvár között.Vidrakeserűfüves társulás (Polygonetum natantis): mivel az átokhínáros-békaszőlőstársulás jellemző fajait a területen nem találtuk, azáltalunk megfigyelt tiszta vidrakeserűfüves állományok besorolásánál ezta társulásnevet tekintjük helyesnek. Ez a társulás is kétéltű: hínárnövényzetkéntés iszapnövényzetként egyaránt megél (Gyalu, Lómező, Hajtás-völgy,Kisbács stb.).86