péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

A. officinalis L.; orvosi ziliz; nalbă mare.Eua, H. Ligetes helyeken, utak mentén nemritka. Nt. májva (Bh) | májvarózsa (Kp, Mó,Zs) | rózsaszín vadmájva (Nk) || Ro. tuléi (Topa).Nr. A májvagyükér párnakenőcs volt:vízzel, liszttel főzték össze, keményítették velea párna vásznát (Kp).ALYSSUM L. (Brassicaceae)A. alyssoides L.; közönséges ternye; albiţă.Eua, Th–TH. Közönséges ruderális gyom,omlásos helyeken, kőfalakon jellegzetes éstömeges.A. murale W. et K., Balk (Submed), H.(E, Gy; Kk: Fl. III, 354, var. variabile Nyár.f. murale).AMARANTHUS L. (Amaranthaceae). Ntparéj (Bh, Mf, Mó, Sz, V, Va, Zs), paraj (Mb),paré (Mó, Nk) | piros páréj (K) || Ro. şt'irróşu (N).A. albus L.; fehér disznóparéj; ştir. Adv,Th. Észak-Amerikából behurcolt útszéli gyom,a Nádas menti falvakban (E, V) gyakori, aKapus mentén (Kk) ritkább.*A. caudatus L. ! csákós disznóparéj; moţulcurcanului. Adv (Art.), Th. Ősi, eredetilegmagvaiért termesztett növény, ma dísznövény(var. v. f. gibbosus Hort.). Az Almás völgyébengyakoribb, másutt szórványosan termesztik.Nt. bojtvirág (J) | elefántormánya (Sz) |kakastaréj (Kp) | pújkaór (F, Zs).A. crispus (Lesp. et Thév.) Terrac.; bodrosdisznóparéj; ştir creţ. Adv, (D–Am), Th.Argentinából származó út menti növény. TöbbNádas menti faluban (E, K, Na, Sz, Zs) jellegzetesút menti társulást alkot; másuttesetleges vagy ritka.(*)A. hybridus sp. agg, komplex fajcsoport.Trópusi, Th. A termesztésben főként díszként,ill. kertekben elvadultan fordulnak elő a pirosaslevelű formák (A. hybridus var. erythrostachysThell.), a zöld levelű formák (A. hybridusvar. hybridus) kapáskultúrák közönségesgyomnövényei. Az ssp. és var. cruentus (L.)Thell. egyéves, piros színű dísznövény. – A.hybridus var. erythrostachys Thell.: Nt. Borivirág(Kf) | pújkaòr (Kb).A. lividus L.; zöld disznóparéj; ştir verde.Kozm, Th. Valamikor termesztett, ma gyom.Vad változata (var. ascendens (Lois.) Thell.)a Gyalui havasok felé nem ritka (Gy, Gyv),termesztett formáját (var. oleraceus (L.) Thell.)a Fl. I, 603 az Erdélyi Szigethegység falvaibóljelzi.A. x ozanonii Thell. (= A. hybridus x A.retroflexus), a két leggyakoribb disznóparéjhibridje Kk-ról került elő.A. retroflexus L. ! dudvás disznóparéj; ştirsălbatic. AmN, (Adv), Th. Észak-amerikaieredetű gyomnövény, Erdélyben a múlt sz-banmár közönséges. Nt. Ro. iárba pórcului (Kk).Kk-on a m-ok is ismerik, tudják, hogy szeretia disznó. A paréj név elsősorban erre a fajravonatkozik.AMARYLLIS L. (Amaryllidaceae)*A. x hybrida hort.; amarillisz; crin roşu.AmS –C, (Adv), G. Gyakori, sok változatbantermesztett cserepes dísznövény (Kszt–Zt-nhatalmas, fehér-piros márványozott virágú formák).Nt. lilijom (Kb, Szu) | sás (Kk).AMORPHA L. (Fabaceae)*Amorpha fruticosa L.; kinincs (gyalogakác);salcîm mic. ÉAm, (Adv), Ms. Északamerikaiszármazású, eredetileg díszcserje, maelvadult (A, It, Kf, Nk).AMYGDALUS l. Persica, PrunusANACAMPTIS L.C. Rich. (Orchidaceae)A. pyramidalis (L.) L.C. Rich.; vitézvirág;bujor. Ec–Med, G. Gyepes, bokros helyekenszórványosan megtalálható (Kb). Nt. tükörvirág(F).ANAGALLIS L. (Primulaceae)A. arvensis L. (= A. phoenicea (Gouan)Scop.); mezei tikszem; scînteiuţă. Kozm, Th.Közönséges és gyakori gyom. Nt. Ro. busuiócucîmpului (Gym).A. foemina Mill. (= A. coerulea auct.). Azelőbbinél ritkább.ANANAS L. (Bromeliaceae)● A. comosus Merr.; ananász; ananas. Hírbőlismert trópusi gyümölcs. Nt. ananász (B,Kk).ANCHUSA L. (Boraginaceae)A. barrelieri (All.) Vitm. Pont–Med, H.:E, Kb, Magyarnádas; – var. angustifolia Guşul.:Gym, Zs (Fl. VII, 310).A. italica Retz.; olasz atracél; miruţa mare.Eu–Med, Th. Mézelő és dísznövény, elvadulvaút menti gyom (Bh, Kb: Fl. VII, 304).A. officinalis L.; orvosi atracél; limba boului.Ec, Th–H. Ruderális gyom, a területen szórványos (Mi).A. orientalis (L.) Rchb.; keleti atracél;miruţă orientală. Pont, TH. Bácsi-torok (Fl.VII,309).ANDROMEDA L. (Ericaceae)A. polifolia L.; tőzegrozmarin; ruginare. Cp,H. Csak a Kelecel melletti tőzeglápban.ANEMONE L. (Ranunculaceae)Anemone hepatica l. HepaticaA. ranunculoides L. ! bogláros szellőrózsa;păştiţă. Cp, G. Közönséges koratavaszi erdeivirág. Nt. sárga kukukvirág (B, Gyv, K, Mó,202