péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | kerti eper (B,Kp, Nd, T, Va) | ótott eper (Bh, Bt, J, Nd,Zs) | szamóca (Bh, Mf, Mk) || Ro. căpşúń (Bi,Dr, Fi, Sd, St) | pomńíţă d'e grăd'ínă (Mi) |pomńíţe altoíte (N).F. moschata Duch. = F. elatior Ehrh.; kertiszamóca; căpşuni. Eu, H. Egykor termesztésbenvolt, ma kivadult poliploid.F. vesca L. ! erdei szamóca; fragi de pădure.Eua–Med, H, Erdőszéleken, irtásokban közönséges.Nt. csúcsos eper (Va) | erdei eper (Bt,Gy. J. Nk), erdeji epër (Mk) | lányeper (Mé),lejányeper (Mf, Nd, Tl, Sz), ljányeper (It,T), lëjáneper (V), lejányepr (Gyv, Kb, Mó,Nk, Szu), lëjányeper (Kk, Kp), lëjányepr(Zs), lëjányepër (Jt, Kf, Mb) | kerek eper (Va),kerek epër (Bh, K) | pumi epër (Ny) || Ro.căpşúń (C, Gym) | pomíţă (B, Be, Bi, Bl, Cţ,D, P, Sz), pomńíţă (A, N), pomíţe (Fi, Kk,Sz) | pomńíţă d'e pădúre (Mi, Sd). Nr. Fűszálrafűzik, amikor szedik (Fi). – Gyökerének teájátvérszegénység ellen használják. Vö. Kócziánet al. 1977.F. viridis Duch. ! = F. collina Ehrh.; csattogószamóca; fragi de cîmp. Eua, H. Naposdomboldalakon, gyepekben közönséges. Nt.dúceper (It), dúcepër (Bh, It, Kd, Kf, Mb, Mk,Ny, Zs) ! dúci epër (K, Kszt–Zt) | fijueper(Bt, It, Jt, Kk, Kp, Mf, Nd, Sz, T, Tl, V),fijuepër (Gyv, Jt, Mó, Nk, Szu) | fűeper (B,Gy, Kk, Mé) | fűji eper (Kb) | këpsuny (Gym)||Ro. căpşún (A, B, Bl, Cţ, D, N, P, St, Sz),căpşúń (Bi, D, Kk, N) | frăgúţă (Gym, Mi) |pomíţe (Fi), pomńíţe (Dr) | pomńíţă d'e cîmp(C, Sd).FRANGULA Mill. (Rhamnaceae)F. alnus Mill. ! = Rhamnus frangula L.; kutyabenge;cruşin. Eua, Ms. Patak menti erdőkben,vizenyős réteken, mocsaras helyen: Kf –Ordományos. Nt. bàrkòcafa (Nd) | kutyafa(Gyv, Nk) || Ro. sînjer (Mi).FRAXINUSNt. büdös kőrösfa (Kszt–Zt, Mk, Mv) |ërdeji kőrösfa (Kszt–Zt).F. excelsior L. ! magas kőris; frasin. Eua,Mg. Sziklaerdőkben, élősövényekben, kerítésekbengyakori. Nt. kőrisfa (Gy, Kb, Mé, Ml,Szu, V), kőrizsfa (Mb), kőrösfa (B, Bh, It,Kd, Kf, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mf, Mk, Mó, Mv,Nd, Ny, Sz, T, Va), kőrösfa (K); fehér kőris(az adatközlő csak hallott róla: Szu) || Ro.frásîn, frácsîn. Nr. Kemény, erős, szerszámfánaknagyon alkalmas, drága fának tartják.Készítenek belőle szekéralkatrészeket (szekérrudat,kerékagyat, tengelyt), szerszámnyelet,favillát; bútornak is jó, de nehéz fényezni. –Kőrisfa-hamulúggal kezelik a rühös juhot.Vö. Ifj. Kós 1947. 20. – Helynévadó elemkéntis kétségtelenül előfordul, bár a Körösvíznévtől nem választható el minden esetbenmegnyugtatóan. Vö. Péntek–Szabó 1980. 139.FRITILLARIA L. (Liliaceae)*F. imperialis L. ! császárkorona; lalea pestriţă.Ny-Himalája és Afganisztán (Konstantinápolyból1575–ben került először Bécsbe),G. Kiskertekben, ritka: Szu (var. imperialis,kellemetlen szagú). Nt. császárkorona (Ny) |kativirág (Kb).F. montana Hoppe = F. tenella auct.; nápickockásliliom; lalea pestriţă. Pont-illir, G. Gyepekben,irtásréteken szórványos. Nt. hízóka(Tl) | vadharangvirág (Kszt–Zt) || Ro. cojócucúculu (Mi). – Mi-n a Rîtu babii, la Vorjoaianevű határrészeken nő.FUCHSIA L. (Onagraceae)*F. hybrida Voss /= F. magellanica x F. fulgens= F. speciosa hort. D-Am fajokból kialakítotthibridfajták, H. Gyakori cserepes dísznövények,igen nagy formagazdagságban (E,Kk, Mf, Nk!). Nt. csüngő fukszija (Gym),csüngő fokszija (J) | csüngős fukszija (Gyv,Kf, Kp, Nd, Sz), csüngős fokszija (Jt) | fukszija(B, E, Gyv, Kb, Kk, Mé, Mf, Nd, Nk,Ny, T, Va), fokszija (It, Kszt–Zt, Mk, Ml,Mó, Mv, V, Zs), fukszi (Szu) || Ro. clocoţáă(Cţ) | clocoţăl (Be) | clocoţă (Bi, D) | fucsíe(B, C, Dr, Kk, N, Sd, Sz), focsíe (P, St) |focsíe cu clocoţă (P) | fúcsíe cu clópot (Gym) |fucsíe plîngătáre (Sd) | muşcátă cu ciucăláe(Ş) | muşcată cu clopoţă (Mi). Nr. – Sok voltkörülötte a rovar, ezért nem szerették (Kszt-Zt). – Levelét dísznek teszik tortára (Ny). –Nyersen sebre teszik a levelét (P).FUMARIA L. (Papaveraceae)F. rostellata Knaf.; csőrös füstike; fumăriţă.Kz–Eu – Pont – Balk, Th. Szórványosanelőforduló gyomnövény: Kb (CLA. Szabó1969), Szászlóna (CLA. Pázmány 1968).F. schleicheri Soyer-Willemet; Schleicherfüstike;fumariţa. Kz–Eu – Pont–Med, Th.Gyomnövény, gyakori: Bh – Bodon és Barthamalma (Czucza), Kb (CLA. Pázmány 1971),Nădăşel (Fl. III, 101), Szászlóna (CLA. NyárádyA. 1969).F. vaillantii Loisl.; szürke füstike; fumariţă.Eua, Th. Szórványosan előforduló gyomnövény:Nădăşel (Fl. III, 100).235