péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

E. arvense L. ! mezei zsurló; barba ursului.Kozm G(H), Ártéri szántókon, mezofil gyepekben,suvadásos, omlásos helyeken közönségesgyom.E. hiemale L.; téli zsurló; pipirig de munte.Eua, H. Nedves, árnyékos helyeken, szórványos.E. palustre L. ! mocsári zsurló; barba ursuluide bahne. Cp, H. Vizenyős, mocsaras helyekenközönséges, néhol tömeges: Bh, Kf, S(Csűrös).E. sylvaticum L.; erdei zsurló; ruşinea ursului.Cp, H. Tőzegesekben, forrásos helyeken,szórványos: Cţ, Bl, P (Fl. I, 48).E. telmateja Ehrh. ! = E. maximum Lam.;óriás zsurló; coada calului, părul porcului.Kozm, H. Patakok mentén, hűvös erdőszéleken,szórványosan: Bl, Ct, Cţ, D, Fi, Gy, Kk,Mk, P, Sz, V.ERAGROSTIS Host. (Poaceae)E. pilosa (L.) P.B.; szőrös tőtippan.Kozm, Th. Utak mentén: Kk (Fl. XII, 348).E. poaeoides (poioides ?) P.B. = E. minorHost; kisebb tőtippan. Cp, Th. Vasúti töltések,utak mentén gyakori gyomnövény.ERECHTITES Raf. (Asteraceae)E. hieraciifolia (L.) Rafin ex DC.; amerikaikeresztlapu. Am, Th. Szórványos, inkább aterület keleti részén: C, E, Mi, Kb (Fl. IX,503).ERIGERON L. (Asteraceae) incl. StenactisE. acris L. ! = E. acer L.; bóbitás küllőrojt;bunghişor. Cp, Th–H. Ruderális helyeken,szórványos: Mi (var. acris – Fl. IX, 216).E. annuus (L.) Pers. = Stenactis annua (L.)Nees, fehér seprence. Az ssp. annuus és az ssp.strigosus (Mühlb.) Wagen. = S. ramosa (Walter)Britton. E –Am, Th. Bokros helyeken és irtásokbangyakori, inkább az ssp. strigosus: C,Ct, E, Gym, Kf, Mó, Sz.E. canadensis L. ! betyárkóró; bătrîniş. E –Am, Th. Szántókon, omlásos, erodált oldalakon,szórványos, de néhol tömeges (Nk – bányakitermeléshányóin).ERIOFHORUM L. (Cyperaceae)E. angustifolium Honckey! keskenylevelűgyapjúsás; bumbăcariţă. Cp (és D–Afr), H.Mocsaras, forrásos helyeken szórványos: It.E. latifolium Hoppe ! széleslevelű gyapjúsás;bumbăcariţă. Cp, H. Forrásos, mocsaras rétekengyakori, néhol tömeges (Be, Mó). Az alábbinépi nevek erre a fajra vonatkoznak, de a népinövényismeret az egyes fajokat nem különítiel. Nt. bojtosvirág (Szu) | bojtvirág (Tl) | gyapotvirág(Mv) | kecskeszakál (Gyv, It, Mó, Nd,Nk), keskeszakál (Gym) | sásvirág (Mv) | sejembojt(Sz, Zs), sejmbojt (Kp), sejëmbojt (Mk) |(sejëmvirág) | (Gym) | zsidószakál (Kk) || Ro.ciúcur (St) | bárba cáprii (Bi, Gym) | árbă d'eápă (C) | lîna cúculu (Fi). Nr. Vázába teszik,egész évben megőrzik, megszárítva.E. vaginatum L.; gyepes gyapjúsás. Cp, H.Tőzeglápokban: Cţ, Fi.ERODIUM L'Hérit. (Geraniaceae)E. cicutarium (L.) L'Hérit! bürök gémorr;pliscul cocorului. Kozm, Th–TH. Művelt területeken,utak mentén közönséges.EROPHILA DC. (Brassicaceae)E. verna (L.) Chevall. ! = Draba verna L.;tavaszi daravirág; flămînzică. Eua–Cp, Th.Gyepekben, művelt és ruderális területekenkora tavasszal szórványos, néhol tömeges; –var. stenocarpa (Jord.) Nyár.: Ct. (Fl. III,375).ERUCASTRUM (DC.) C. Presl (Brassicaceae)E. nasturtiifolium (Poir.) O.E. Schulz; nyurgaszál.Kz–Eu–Med, Th–TH. Az E környékigipszeken gyakori, néhol tömeges, ittbizonyára több más, sajátos növénnyel (Gypsophilafastigiata, Echinops ritro, Crepis neglectastb.) reliktáris faj: E, It, Gyv, J, N, Gălăşeni.ERYNGIUM L. (Apiaceae)E. campestre L. ! mezei iringó; rostogol.E – Eu – Pont – Kont, H. Leromlott legelőkön,utak mentén közönséges. Nt. bokrostüvis(It) | ördögbocskor (B, Va, Zs) | lapis szamártüvis(Kk) | szamártüvis (Gyv, It, Kf, Mb,Mé, Mó, Nd, Ny, V) | tüvis (Gy), tövis (T) ||Ro. sca rusăsc (Be). Nr. Termőágat díszítettekbelőle: (ezüst)diót szúrtak a tüskéjébe, felakasztottáka gerendára (It, Mb, Zs). – Tüvisbokrottettek a kapura, ha megellett a tehén,hogy ne vigye el a boszorkány a tejét (Mb).E. planum L. ! kék iringó; spin vînăt. Eua–Kont–Pont, H. Leromlott legelőkön, utakmentén, helyenként gyakori: Bh, It, Kd, Mb,Mi, Zs, Pányiki-szoros, Jt, a Kalota menténKszt–Zt-ig. Nt. kék iringó (Mb) | kékszamártüvis(Kk, Kp), kíkszamártüvis (Jt, Nd) | kéktüvis(Sz, Tl), kíktüvis (Nk, T, Zs) | szamártüvis(Gy, Gyv, Kf, Mó, Ny, Tl, V, Va), szamártövis(T) | szamárköhögési tüvis (B) | tüvisvirág(Mf) || Ro. scá mńéri (N) | sca d'e spăriát(B) | spin d'e túsă (Gyv) | st'in tărcát (Be).Nr. A virágzatot vagy a herbát főzik meg teának,édesítik; köptető; köhögés, szamárköhögéskezelésére használják, esetleg szamártejjel(általános az egész területen). – Szétmorzsolt,széttört virágját kék pokolvarra használják. –Hamuját gyerekek fertőző ekcémájára hintették(Be). – Füstölték vele a csecsemőt,amikor álmában felsírt (Zs). Vö. Kovács 1976;Kóczián et al. 1977.E. x kalotaszegense Papp et Ujv. = E. campestrex E. planum, kalotaszegi iringó: Pányiki-szoros(Scripta Mus. Trans. 1944, 8;Fl. VI, 347).231