péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

kertészet alakult ki. A „virágtalan“ övezetekben, bár azok sem szűkölködnekdíszes növényekben, a dísznövényeket nem vonták be a termesztésbe.A mi kontinensünk a „virágos“ mezőgazdasági övezethez tartozik.A dísznövénytermesztés kultusza bizonyára ázsiai központokból terjedtel erre a vidékre, az ókorban elsősorban a Földközi-tenger medencéjénekkedvező éghajlati viszonyai között fejlődött tovább, és magas szintrejutott a római birodalomban. Az ókor dísznövényei többnyire kolostorkertekbenvészelték át a középkor évszázadait, majd a török virágkultuszfajaival és az újvilági dísznövényekkel kiegészülve, különösen areneszánsz korával kezdődően Közép-Európában is elterjedtek (vö. Rapaics1932, 1940/b).A mi kutatásunknak az volt a fő célja, hogy felderítse, milyen szerepeés súlya van a dísznövénynek a hagyományos paraszti életformában,milyen térbeli és időbeli változások jellemzik a dísznövénytermesztéstezen a területen. A felmérés tehát inkább általános, átfogó jellegű,emiatt kevésbé volt lehetőségünk minden kérdés és jelenség részletesvizsgálatára. Emiatt valamely adatnak a hiánya egyik vagy másik pontrólnem jelenti feltétlenül a faj hiányát is: lappanghatnak olyan fajok,amelyekről adatközlőinknek nem volt tudomásuk, vagy amelyek elkerültékfigyelmüket. Fordított eset is van: a viszonylag bőséges adatolásnéha inkább csak passzív ismeretet tükröz (pl. a levendula vagy a zsályaesetében), a fajra magára nem sikerült rábukkannunk. Sok esetbenaz ismeretek bizonytalanságát tükrözi egy-egy terminus több értelmű,illetőleg nyilvánvalóan téves használata, amikor pl. a színesviolá-ta Cheiranthus cheirire vonatkoztatják.KISKERTI ÉS CSEREPES VIRÁGOKDísznövénynek tekintettünk minden olyan fajt, amelyet a ház körülizöldterület kialakításában tudatosan felhasználnak, amellyel a lakásbelsejét díszítik, és amelyet elsősorban formájáért, színéért, illatáért vagya vele kapcsolatos kultikus szokásokért, hiedelmekért termesztenek. Azelhatárolás esetenként problematikus lehet, mert a dísznövények egyrészét gyógyításra is használják (pl. Aloe), konyhakerti növényeknek islehet díszítő szerepük (pl. Phaseolus coccineus), elvadult fajok gyommáválhatnak (pl. Solidago, Artemeisa annua stb.), vad fajok pedig dísznövénnyé.Így a vad flórából került a virágoskertekbe például a kúdusláb(Narcissus stellaris; E), a kíknefelejcs (Myosotis palustris; Gyv). a gyöngyvirág(Convallaria majalis; B), a szappanvirág (Saponaria officinalis; Zs),az erdei ibolya (Anemone hepatica; Zs), a pünköstirózsa (Trollius europaeus;Mó), a Joó ibolyája (Viola joói; St) stb.A terület dísznövényflórája több mint kétszáz fajt foglal magába,ami azt jelenti, hogy a Közép-Európában gyakori dísznövények mintegy50 százaléka képviselve van. Ilyen közönséges fajok pl. a következők:bazsarózsafajok (Paeonia), Boldogasszony tenyere (Chrysanthemumbalsamita), büdöske (Tagetes patula), a dáliafajták (Dahlia variabiliscv.), fukszia (Fuchsia hybrida), harangláb (Aquilegia vulgaris), kandillagólyaorr (Geranium macrorrhizum), kék nőszirom (Iris germanica),138