péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba Steph. ex Willd. = O. epithymumDC.; kakukkfojtó vajvirág; iarba cucului.Eua–Kont, H. Gyepekben, mezsgyékben gyakori:Kf (Csűrös). Nt. köszvényfű (Szászlóna:Györffy 1935).O. alsatiica Kirschl.; elzászi vajvirág. Eua,H. Ernyősök gyökerén élősködik: Gy (Fl.VIII, 68); Gym (Kovács–Coldea 1967).O. caryophyllacea Sm. = O. vulgaris Poir.;galajfojtó vajvirág; verigel. Eua–Med, H.Mezsgyékben, szórványos: Gy (Fl. VIII, 60).O. gracilis Sm. = O. crunta Bertol.; vérveresvajvirág; verigel. Eu–Med, H. Gyepekben,ritka: Gy (Fl. VIII, 48).O. lutea Baumg. = O. rubens Wallr.; sárgavajvirág; crăielici. Eu–Med, H. Pillangósokgyökerein élősködik, viszonylag gyakori: Sz(var. lutea f. lopholepsis Beck. – Fl. VIII,65).O. major L.; nagy vajvirág; crăielici. Eua,H. Gyepekben, fészkesek (főként Centaureafajok)gyökerén élősködik, nem ritka: Kb, Sz.O. purpurea Jacq. = O. coerulea Vill.; bíborosvajvirág; lupoaie. Eu–Med, Th. Gyepekben,szórványosan (élősködő): Ct, Sz (Fl.VIII, 45).O. ramosa L.; dohányfojtó vajvirág; lupoaie.SzubMed – Kz–Eu, Th (G). Nt. kíkvirág(K). A paradicsom tövén nő (K).ORTHANTHA l. OdontitesORYZA L. (Poaceae)● O. sativa L. ! rizs; orez. Kereskedelmiforgalomból ismert, általánosan használt. Nt.rizs || Ro. oréz | rişcáşă (St). Nr. Hasmenésrerizsnyákot készítenek. Vö. Kóczián et al. 1977.OXALIS L. (Oxalidaceae)O. acetosella L. ! erdei madársóska; rnăcrişuiepurelui. Cp, H (G). Savanyú humuszos erdőkbengyakori. Nt. kereksósnya (Zs) | nyúlsaláta(Gyv, Kk) | nyúlsòska (Szu), nyúlsósnya(It, Kszt–Zt), nyúlsòzsnya (B) | nyùlisòska(Ml) || Ro. macríşu domnésc (Mi) | macríşuépurelu(A, Be, D, Dr, Kk, St) macríşepurésc (Bl), macríşu epurésc (P, Sz). Nr.Nyersen fogyasztják a gyermekek. – Tejoltónakhasználják (P).*O. deppei Lodd. ! négylevelű-lóhere; trifoi.Mexikó, H. Cserepes dísznövény. Nt. lóher(Mf) | lòherevirág (Bt, E), lòherevirág (Mé) |lúcerna (Szu) || Ro. trifó (E).O. europaea Jord. in F.W. Sch.; sárga madársóska;măcrişorul iepurelui. Eu–Med, Th(H, G). Szántóföldi, kiskerti gyom, gyakori.OXYCOCCUS Adans l. VacciniumPPADUS l. Prunus*PAEONIA L. (Paeoniacaceae)Nt. bazsarózsa (B, Gym, Gyv, E, It, J, Jt,Kb, Kk, Kp, Kszt–Zt, Mb, Mé, Mk, Ml, Mó,Nd, Nk, Szu, T, V, Va), bazsarózsa (K, Mv) |nagyrózsa (Ny) | ? nyilistán (Mó: KalTsz) |pünköstirózsa (B, Tl, V), pünközsdirózsa (Mf),pünköstirózsa (Kf, Ny) | pünköstivirág (Bh) ||Ro. bójо̨rójo (Gyv, Kk), bújо̨rojо̨ (Kk) | flórid'e rusáli (Dr) | rójо̨bojо̨ (Gym), rújо̨bujо̨ (C) |ruj (Bi) | ruj d'e rusáli (B, Be, E, N, P, Sd,St). Nr. Bazsarózsa gyökeréből párlatot készítettekfogfájás ellen, jól bedörzsölték vele afogínyt és a megfelelő arcrészt. – Szentgyörgyvirágból(Primula veris) és pünköstirózsavirágbólsárgaság ellen főznek teát. Vö. Kovács1976. – A fenti nemzetségnevek elsősorbana leggyakrabban termesztett P. officinalisravonatkoznak, amely a jelzett pontokon mindenüttvan. A fajokat csak esetlegesen különböztetikmeg jelzős terminussal (l. a továbbiakat!).*P. arborea Donn. ! = P. suffruticosa cv.„Moutan”. K-Ázsia, N. Kiskertekben, ritka.t. tubarózsa (Mf).P. lactiflora Pall. ! = P. albiflora auct.; illatosbazsarózsa. K-Ázsia (Kína, Szibéria),H–G. Kiskertekben, szórványos. Nt. fehír bazsarózsa(Kszt–Zt, Mk), fejír bazsarózsa (Gym) |jószagu bazsarózsa (T) | tubarózsa (It, J, Mé,V) | úrnapivirág (Kb) || Ro. bajorójă rojosínă(Sz). – Űrnapkor szokott nyílni, innen a kisbácsinév.*P. officinalis L. ssp. officinalis! /= P. feminaauct.; piros bazsarózsa; bujor. D-Eu,Ny-Ázsia, H–G. Gyakori kerti dísznövény.Nt. bazsarózsa (Mf) | piros bazsarózsa (Gym,Gyv, Kszt–Zt, Mk, Ml, Mó) | pünközsdirózsa(Mf) | tubarózsa (Mf, V) || Ro. bajarójăróşie (Sz) | flóri d'e rusáli (Dr) | rúje d'erusáli (Mi, Ş). – Mf-en a piros a bazsarózsa,a rózsaszín a tubarózsa. Nr. A gyökeréből készültfőzettel irrigálnak fehérfolyás (Trichomonasvaginalis) ellen (J). Vö. Kóczián et al.1977. – Teát főznek belőle az asszonyokvérzés ellen (Ş).*P. tenuifolia L. ! keskenylevelű bazsarózsa;bujor de cîmp. Kont (BalK–Eua), G. Erdélyivad populációkból háziasítva. Nt. Kativirág(Kb). Kvárról hozták Kb-ba.261