péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

*E. marginata Pursh, jégvirág. E–Am, Th.Díszvirág, szórványosan árokparton is: Kb,Kp. Nt. angyàlvirág (Kp) | fátyòlvirág (Va) |jégvirág (T). – Va-ra Hídalmásról került.E. platyphyllos L. ! nagylevelű kutyatej;laptele cîinelui. Eu–Med, Th. Árkok mentén,kiskertekben, szántóföldön közönséges; ssp.platyphyllos: Mé, Ny.E. salicifolia Host.; fűzfalevelű kutyatej;alior. Pont–Med, H. Kapus mentén szórványosan:Nk (az ülepítők körül).E. seguieriana Neck. = E. gerardiana Jacq.;pusztai kutyatej; laptele cucului. Eua, H.Napsütötte domboldalakon, a területen ritka:F, Zs,E. villosa W. et K.; bozontos kutyatej. Eua,H. Nedves réteken, ritka: Mi (Fl. II, 310).E. virgata W. et K.! vesszős kutyatej,laptele cucului. Eua (Eu–Balk–Kis-Ázsia),H. Napos, száraz lejtőkön, szórványosan: Bh(Tekintő – Czucza), Gyv, Nk (Gyerőfi-szöktető).Euphorbia-hibridek: E. paradoxa (Schur)Podp. = E. esula x E. salicifolia: Gorbó –Fl. II, 360).EUPHRASIA L. (Scrophulariaceae)E. rostkoviana Hayne! orvosi szemvidító;silur. Eu, Th. Gyepekben gyakori félparazita(Ct, Cţ, Gyv, Fi, Kf, de másutt is).E. stricta Host. = E. ericetorum Jord. = E.tatarica sensu Wetst. p.p. és E. pumila Kern. =E. brevipila Burn.; közönséges szemvidító;silur. Eu, Th. Gyepekben, legelőkön közönségesés tömeges félparazita.EVONYMUS l. EuonymusFFAGOPYRUM Mill. (Polygonaceae) excl.Fallopia* + F. esculentum Moench. ! = F. sagittatumGilib. = F. vulgare Nees; közönséges pohánka;hrişcă. Ázsia, Európában adv., Th. A területenegykor termesztették. Nt. hajdina (T) || Ro. hólbură(St).* + F. tataricum (L.) Gaertn., tatár pohánka;hrişcă tătărească. Kz–Ázsia, Th. Mint az előbbi!A terület déli határa közeléből szántóföldigyomként jelenzék (Fl. I, 474).FAGUS L. (Fagaceae)F. sylvatica L. ! bükkfa; fag. Eu, Mg. Egykora terület fő erdőalkotó fája (vö. Péntek–Szabó1980. 138), ma inkább csak maradványerdők(B, Bh, J, Mb, Mó, Sz, Kf), ill. nagy erdők(Cţ, Kszt–Zt, Ny, P), vegyeserdők vannak.A D környéki fennsík völgyeiben bükkösmaradványcserjések. Társulásalkotó (Abieto-Fagetum, Dentario-Fagetum; Carpino-Fagetum).Nt. bükk(fa), (bikfa) || Ro. fag. Termése:bükkmakk | zsír (Gym) | bükfazsír (Gy) || Ro.jir. Nr. A bükkfaerdőket (általában) tűzifánaktarolták le. Építőanyagként ritkán használatos.– Különféle szerszámokat, szekéralkatrészeket,esztovátát, szuszékot készítettek belőle.Kf-n kazetták készítéséhez használták, vázákatis esztergáltak belőle. – A makkját szedtéka disznónak, makkoltattak is az erdőn, bárazt tartották róla, hogy az embernek fejfájástokoz, és a disznót is elszédíti. Étolajat is készítettekbelőle: megpergelték, megőrölték,malomban kipréselték. Soványan eresztett:2–3 fa alól szedtek össze egy fél zsák makkot,ebből 1–2 l olaj lett. Étkezésre, palacsintasütéshezhasználták (Kk). – Tavasszal a levelétették a gyerekek (P). – A bükkfaszén hasmenésrehasználatos (Kszt–Zt, Mk). Vö. Kócziánet al. 1977. – A zöld bükkág májusfánakis használatos, némely falvakban templomdíszítésrekonfirmáláskor. – Ismert a bükkfavirics:tavasszal megcsapolták a fát, kifúrták,bürökkel kiszívták a nedvét. Levelérőlették a babót (Mikiola fagii okozta gubacs). –Rendkívül gyakori helynévadó elem. Az egyikfalunak is névadója: Magyarbikal (első előfordulása1249–ből: Terra Bekaly), r. Bicalat.Vö. Péntek–Szabó 1980. 138.FALCARIA Fabr. (Apiaceae)F. sioides (Wib.) Aschers. ! = F. vulgarisBernh. = F. rioini Host.; sarlófű; dornic.Eua, TH. Márgás napsütötte szántókon, mezsgyékbenszórványos: Kf.FALLOPIA Adans. (Polygonaceae)F. convolvulus (L.) A. Löve ! = Pclygonumconvolvulus (L.) H. Gross. = Bilderdykia convolvulus(L.) Dum. = Fagopyrum convolvulusL.; szulákpohánka; hrişcă urcătoare. Cp, Th.Művelt területeken közönséges, néha tömeges.Nt. győtén (T, Va), győtény (Mó), győtiny(Kf, Nd, Nk), győtin (Kk) || Ro. hirán (P) |úră (Be, P).F. dumetorum (L.) Holub – Bilderdykia dumetorum(L.) Dum.; sövénypohánka; hrişcădeasă. Eua–Cp, Th. Kb, Gy.FERULAGO Koch (Apiaceae)F. sylvatica (Bess.) Rchb.! mézgabürök;mărar păsăresc. (D–Eu) Pont–Med, H. Irtás-233