péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

2. Sphagno-Piceeturn (többnyire töredékes, kitermelés miatt pusztuló állományok).3. Culto-Piceetum (többnyire duglaszfenyővel és vörösfenyővel vegyesen).BükkösökKalotaszeg délnyugati részének zonális erdőtársulásait a nem túl távolimúltban a bükkerdők alkották (ezt a földrajzi nevek is igazolják:vö. 35. 1.). A lucfenyvesek mellett ezek az erdők károsodtak leginkábba népi erdőkiélés következtében.A kárpáti bükkerdők társuláscsoportjának szép, de az általunk kutatottterületen ugyancsak károsodott, irtott asszociációja a szívlevelű nadálytövesbükkös (Symphyto cordato-Fagetum). Újabban ebbe a társulásbasorolják azokat az erdélyi bükkösöket is, amelyeket a régebbi szakirodalombanikrás fogasírral társult bükkösként (Dentario glandulosae-Fagetum) írtak le (Boşcaiu et al. 1982, in: Preda―Boşcaiu 1982). Ezena néven jelezték a társulást a Kő-hegyről (Horaiţa) és a Bogdanáról Csűrösés munkatársai 1969-ben. A Symphyto cordato-Fagetumokban a koronaszintbena bükk mellett a hegyi és platánlevelű juhar, a gyertyán(Carpinus betulus), a berkenye (Sorbus aucuparia) és vadcseresznye (Cerasusavium) gyakoribb, az aljnövényzetben az ikrás fogasír (Dentariaglandulosa), a moldvai sisakvirág (Aconitum moldavicum), a szívlevelűnadálytő (Symphytum cordatum), hegyi zergevirág (Lilium martagon)és más kísérőfajok jellegzetesek. Ennek a társulásnak a maradványaivaltalálkozhatunk kelet felé a zárt patakvölgyek, szakadékos vízmosásokaljában, pl. Körösfő határában a Borzikában (társulásfragmentumok).Hegyvidéki tüdőfüves―jegenyefenyős bükkösök (Pulmonario-rubro-Abieti-Fagetum)csak a terület nyugati peremvidékén, Kalotaszentkirályés Mogyorókereke határában, a Tomoldok-hegy északi lejtőin alakultakki, illetőleg maradtak fenn a mai napig (Csűrös et al. 1969). Etársulás fragmentumai ugyancsak megfigyelhetők a Pányiki-szorosbanés tovább Gesztrágy felett (17. ábra) viszonylag igen alacsony, 4―500 mközötti tengerszint feletti magasságban. A koronaszintben a Bogdana lejtőina jegenyefenyő (Abies alba), a Pányiki-szorosban a bükk (Fagus sylvatica)az uralkodó, mellettük a hegyi és platánlevelű juhar (Acer platanoidesés A. pseudoplatanus), a rezgő nyár (Populus tremula), a berkenye(Sorbus torminalis) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea)gyakori. Cserjeszintben a galagonya (Crataegus monogyna), a lonc (Loniceraxylosteum), a vadrózsa (Rosa arvalis) és a vadegres (Ribes grossularia),a gyepszintben a humuszgazdag mull-flóra jellemző fajai agyakoriak. A gyepfajok között jellegzetes az erdélyi lucosok kísérőnövénye,az erdélyi hölgymál (Hieracium transsilvanicum), a piros tüdőfű17. ábra. Jegenyefenyves vegyeserdő szerkezeteKalotaszentkirály határában (Tomoldok) déli(I). és északi (II). kitettségben; egyéb magyarázata 18. ábrán. (Csűrös et al. 1969).47