Va, Zs), szalmaróùzsa (It, K, Mó, Mv, Ny, Sz) lszalmavirág (J, kb, Mf, Nd, Tl, V) || Ro.flóri d'e páe (Kk, Mi, St) | papńe (N) |ruj d'e páe (Dr) | ruj uscát'e (Topa) | scăíţ(B). Nr. Hímzésmotívum újabb divatú kötényekdarázsolásában. Vö. Péntek 1979.HELICTOTRICHON Bess. ex Schult (Poaceae)H. pratense (L.) Pilg. = Avenochloa pratensis(L.) Holub; réti vadzab. Eua (Kont), H.Hegyi réteken: Gorbó, Mi (Fl. XII, 283;Nyárády 1941).H. pubescens (L.) Pilger = Avenochloa pubescens(Huds.) Holub; pelyhes vadzab. Kz–Eu–– Balk, H. Mezofil réteken ritka: Kb (F).XII, 280).HELIOPSIS Pers. (Asteraceae)*H. helianthoides Sweet var. scabra (Dunal.)Fern.= H.scabra Dunal; napszem. E–Am,H. Kerti díszvirág: Ny, Szászlóna.HELIOTROPIUM L. (Boraginaceae)H. europaeum L.; közönséges kunkor; vaniliesălbatică. Kz–Eu–Med, Th. Szántóföldeken,ritka: Np.HELLEBORINE l. EpipactisHELLEBORUS L. (Ranunculaceae)H. purpurascens W. et K. ! pirosló hunyor;spînz. Pont–Balk, H. Erdőkben, irtásrétekenközönséges, néhol tömeges: Kb, Mó, Sz (Fl.II, 424–6 – incl. f. baumgartenii (Kovács)Nyár.). Nt. fagyükerü paptöke (Szászfenes:Györffy 1935) | fо̄rasztófű (Kszt–Zt) | kígyófű(Bh, Gym, J, Jt, Kk, Kp, Kszt–Zt, MkMv, Sz, T, V, Va, Zs), kígyófű (Kf, Ny) |ökörszëm (Mk) | ördögfű (Kp) | paptök (J, Mé,Ny, V), paptöke | (Gy, Gyv, J, Jt, Kk, Mk,Mó, Nd, Sz, Szu, T). A gyökér : kígyófűgyökér(Gy, Szu), kígyófűgyükér (Bh, K, Tl, V) ||Ro. coáele pópii (A, B, C, Mi, N, St) | spîn(Fi), spîns (D, P), spînz (A, B, Be, Bi, Bl,C, Ct, Dr, Gym, Gyv, Kk, Mi, N, Sd, Sz). –Nem tisztázható minden esetben megnyugtatóan,hegy a név mikor vonatkozik csak agyökérre, mikor az egész növényre, ill. annaksajátos alakú termésére. Nr. Rendszerint tudják,hogy mérgező. Van, ahol virágnak isleszedik (J). Va-on kiskertben tartják. – Anépi gyógyászatban használatos sárgaságra:a gyökeret megmossák, megszárítják, majdapróra törik. Egy fél liter pálinkába kevésgyökeret tesznek, állni hagyják, majd leszűrik.Ebből fogyaszt a beteg naponta háromszoregy-egy kávéskanállal. – Általánosabban ismertabortív szerként. Veszélyes! Vö. Kovács1976. – Háború idején a katonai szolgálatalól való kibúvásra a gyökeret a lábukbahúzták, gyulladást okozott. – Általános használatimódja, bár ma már csak az idősebbek240tudnak róla, hogy állatok különböző, főkéntlégúti megbetegedése estén a tehén szügyébe(néha nyelvébe), disznó fülébe, ló szügyébehúzták a gyökeret. Vö. Kóczián et al. 1977,Dr. Kós 1979. 262. (A műveletet is különterminus jelöli: megkígyófüvez – a spînzi). –A gyökeret kenyérbélben a tyúk torkábateszik, ha vésztől tartanak (Mv).HELXINE Req. (Urticaceae)*H. soleirolii Req. ! párnafű. Korzika, Szardínia,H. Cserepes levéldlsz. Nt. családiboldogság(Zs) | házibéke (Kszt–Zt, T) | muha (E).Zs-ra Bh-ról került.HEMEROCALLIS L. (Liliaceae)*H. flava L. ! sárgaliliom; crin galben. Eua –Med, G. Kiskertekben (sárga virágú, illatos).Nt. sárgalilijom | tubarózsa (Gym) || Ro. cringálben (Gyv) | crin sălbát'ec (Gyv) | stînjeń(C), stînjiń (B, Be, Gym, Kk, Mi, P) | stînjińgálben (Cţ, E) | stînjenáş gálben (Ş).*H. fulva L. ! = H. lilio-asphodelus f. fulvusL.; tűzliliom; crin roşiatic. Ázsia, G. Kiskertekben,pirosas-narancssárga virágú, nem illatos;gyakori. Nt. kirájlilijom (E, Kk) | lilijom(Kk, Mé, Ml, T) | piroslilijom (Kk) | sárgalilijom(B, It, Kb, Mk, Nk, Szu) | tüzeslilijom(E, Gym, J, Jt, K, Kf, Kp, Kszt–Zt, Mé,Ml, Mó, Nk, Ny, Va, Zs) | tüzes-piroslilijom(Mv) || Ro. lilión (St) | lilióm róşu (Sz)stînjeń gálben (Dr, N), stînjiń gálbăn (Gym).HEPATICA Mill. (Ranunculaceae)H. nobilis Schreb. ! = Anemone hepatica L.;nemes májvirág; popîlnic iepuresc. Eua, H.Erdőkben közönséges, néhol tömeges (Sz: Fl.II, 520). Nt. erdejiiboja (B, Gyv, Jt, Kp, Nk),erdejiibója (J) | èrdejivijola (Kk) | iboja (Kf) |kékiboja (Mé) | kékilonka (Szászfenes: Györffy1935) | szőrösvijola (Mó) | tyúkszm (Szu) ||Ro. floricéle (Kk) | mńereúţă (B) | viorle (A,C) | vioreáa d'e pădúre (St). – A virágoskertbeis behozták (Zs).HERACLEUM L. (Apiaceae)H. sphondylium L. ! termetes medvetalp;brînca ursului. Eua–Med, TH–H. Magaskóróspatak menti társulásokban, élősövényekben,gyümölcsösökben, erdős helyeken közönséges.Nt. libaláb (Gym) | libalábufű (Mb) ||Ro. creástă (Bi) | urecha pórculu (Ct, Dr, Kk).Nr. Disznónak szedik.HERNIARIA L. (Caryophyllaceae)H. glabra L. ! kopasz porcika; feciorică.Eua (Med), Th–H. Apró, heverő szárú növény,homokos hordalékon, szórványos: C, Gy, Szászlóna,Kk (f. scabrescens Willk.).HESPERIS L. (Brassicaceae)H. sylvestris Cr. ! kacuros estike. Eua-Med,Th–TH. Erdőirtásokban, szórványos: C.
H. tristis L.; szomorú estike; mirodenie.Kz–Eu–Med, Th–TH. Füves helyeken,ritka: Kb (Nyárády 1941).HIBISCUS L. (Malvaceae)*H. syriacus L. ! törökrózsa; zămoşiţă deSiria. Ázsia, Ms. Kerti dísznövény, szórványos.(Bh, Kb stb.)H. trionum L.! varjúmák; zămoşiţă. Eua–Kozm, Th. Szántókon, tarlókon: E, Gyv, J,Kszt–Zt, Zs és másutt is.HIERACIUM L. (Asteraceae)H. aurantiacum L. ! rezes hölgymál; ruşuliţă.Eu, H (Cp). Hegyi réteken gyakori:Gy (var. carpathicola (NP.) Nyár. – Fl. X,248), Bh (var. subkajanense (Z.) Nyár.).H. auricula Lam.; füles hölgymál; opintic.Eua, H. Üde réteken gyakori, néhol tömeges.A területről az első adat Páter Gusztáv gyűjtésébőlvaló: Magyarnádas (CLA. 1901); Gorbó(var. albisquamosum Nyár. – Fl. X, 238); Kb,Gorbó (var. lampreilema (NP.) Nyár. f.subunicephalumNyár. – i.m.), Bh, Kb, Sz (var.auricula – i.m.).H. bauhinii Besser ! magas hölgymál; culcuşulvacii. Eua–Kont, H. Napos helyen,gyepekben közönséges: Bh (ssp. cryptomastix(NP.) Nyár. var. paniculosum Nyár. – Fl. X,269–83); Bh, Kb (ssp. magyaricum (NP.)Nyár. var. besserianum (Spreng.) Nyár. –i. m.); Bh (var. nigrisetum (NP.) Nyár. – i.m.);Gy (var. pseudokerneri (Z.) Nyár. – i.m.);Bh (var. magyaricum (NP.) Nyár. – i.m.);Kb (var. heotinum (NP.) Nyár. – i.m.); Bh(ssp. bauhini var. subauriculidiforme (Z.) Nyár.,var. sedeutrix (Rehm.) Nyár., var. monophyllum(NP.) Nyár., var. melachaetum (Tausch.) Nyár.);Bh, Kb (var. cymanthum (NP.) Nyár., var.macrum (NP.) Nyár.); Gy (var. radiocaule(Tausch.) Nyár.).H. borbasii Uechtr.; End, H. Sziklás helyeken,ritka: Pányiki-szoros (var. zanogae (Pax)Nyár. – Fl. X, 497).H. caespitosum Dum. = H. pratense Tausch.;réti hölgymál; vulturică. Kz–Eu–Pont, H.Réteken: Sz (Fl. X, 252–5).H. eymosum L.; csomós hölgymál. Eua,H. Gyepes, sziklás helyeken: Kb (var. et f.cymosum: Fl. X, 256–9), Gorbó (f. hirtumNP – i.m.).H. hoppeanum Schult.; zömök hölgymál;vulturică. Ec–Med, H. Köves, meszes, naposhelyeken: Gy (var. testimonale (NP.) Hay);Pányiki-szoros (var. macranthum (Ten); Szvar. vulpinum (Rehm.) Nyár.), Gy (var. leucolepis(Deg. et Z.) Nyár) – a Fl. X, 223–8adatai.H. lachenalii Gmel. = H. vulgatum Fries =H. sylvaticum Schrank; erdei hölgymál; vulturică.Eua, H. Erdős helyeken gyakori: Pányiki-szoros(Fl. X, 399), Gy (var. mediolatiformeNyár. et Soó).H. pavichii Heuff.; délvidéki hölgymál. Med –Balk, H. Sziklás helyeken, szórványos, determőhelyén tömegesen is: Pányiki-szorosbanKk és Be között.H. pilosella L. ! ezüstös hölgymál; vulturică.Eua–Cp, H. Leromlott sovány legelőkön közönséges:Gy (var. stenobium (NP.) Nyár.),Bh (var. tricholepium (NP.) Nyár.; var. holosteniforme(Rehm.) Nyár.); Kb (var. subvulgare(Z.) Nyár.; var. rigidipilum (NP.); Be (var.subparviflorum (NP.) Nyár.) – vö. Fl. X,228–37.H. piloselloides Vill.; flórenci hölgymál. Kz–Eu – Med, H. Köves helyeken, ritka: Kb –Bácsi-torok, Jád-völgye.H. porphyriticum Kern., End, H. Pányikiszoros(Fl. X, 493).H. sabaudum L. ! olasz hölgymál. Kz–Eu–Med, H. Bokros, irtásos helyeken, gyakori:Sz (Fl. X, 473); Gym, Kk, Nk (CLA. NyárádyA. 1961); Kf (Csűrös).H. sparsum (Friv.) Zahn. Eu, H. Be és Gyerőfalvaközött, Kszt–Zt (Csűrös).H. transsilvanicum Heuff. Balk – Dc, H.Erdős, sziklás helyeken, ritka: Pányiki-szoros(var. et f. transsilvanicum – Fl. X, 428–9);Kszt–Zt – Dl. Bogdana (Csűrös).H. umbellatum L.; ernyős hölgymál; iarbavulturului. Cp, H. Erdőszéleken, füves lejtőköngyakori: Pányiki-szoros (Fl. X, 464).Hieracium-hibridek a területről: H. x brachiatumBertol = bauhini x pilosa (J, Pányikiszoros),var. magyaricifolium (Z.) Nyár. (Bh),var. anopolium (NP.) Nyár. (Gy), var. ursulae(Kov. et Z.) Nyár. (Kb), f. gyaluense Nyár.(Gy), var. pseudobrachiatum (Cel.) Nyár. (Bh),f. longipilum (NP.) Nyár; H. X blyttianumFr. (Cţ), var. pyrranthes (NP.) Nyár. (Kb);H. auriculoides Láng = bauhini x echioides (Sz– Részeg-tető), var. tanyihrix (NP.) Nyár.(Szászlóna, Sz, Gym);H. x occidentale Nyár. =auricula x bauhini x echioides (Gy); H. xschultesii F. Sch. = auricula x pilosella (Pányiki-szoros);H. adraticum Naeg. = pilosellaX piloselloides (Bh – Fl. X, 302); leptophyton= H. bauhini x H. pilosella, var. leptophyton(P); var. pseudobauhinifolium (Nyár.et Zahn) Nyár. (Bh) | var spathulatum Nyár.et Újv. (Sz), var. epischistum (Z.) Nyár. (Gy);H. x koernickeanum NP. = auricula x bauhini(Gy – Fl. X, 346), var. koernickeanum (Magyarnádas,Ml – CLA. Máthé 1949), var.gumbinnense(NP.) Nyár. (E), var. bauhiniformeNyár. (Gy), var. abortistolonum Nyár. (Mi ésBerend között); H. X phaedrocheilon Zahn.Erdőszéleken: var. phaedrocheilon, var. nyárádyi(Prod.) Nyár., var. napocense Prod.241
- Page 1 and 2:
PÉNTEK JÁNOSSZABÓ ATTILAEMBER É
- Page 3 and 4:
ELŐSZÓÉletünk úgy alakult, hog
- Page 5 and 6:
BEVEZETÉSVisszatekintésA tudomán
- Page 7 and 8:
Etnobotanikai megközelítéssel (
- Page 9 and 10:
A rendszeres munkához szükséges
- Page 11 and 12:
1. ábra. Gyűjtési területünk h
- Page 13 and 14:
3. ábra. Gyűjtési alaptérképü
- Page 15 and 16:
2. táblázatKalotaszeg kultúrfló
- Page 17 and 18:
5. ábra. A különböző életform
- Page 19 and 20:
NépességKutatási területünknek
- Page 21 and 22:
eltartó képességén, a lakosság
- Page 23 and 24:
10. ábra. A terület földtani vá
- Page 25 and 26:
12. ábra. Földtani szelvény a do
- Page 27 and 28:
lépcső van, ezek a középső és
- Page 29 and 30:
14. ábra. A terület néhány font
- Page 31 and 32:
1. Adatközlő házaspár Jákótel
- Page 33 and 34:
7. Egerbegyi adatközlők8. Jegenye
- Page 35 and 36:
13. A dongói fennsík lekoptatottt
- Page 37 and 38:
20. Jellegzetes Nádas menti tájh
- Page 39 and 40:
26. A szűk völgyek nehezen megkö
- Page 41 and 42:
30. Melegkedvelő tölgyes-cseresta
- Page 43 and 44:
35. Égetéses legelőtisztítás (
- Page 45 and 46:
41. Az övezetalkotó fákként sz
- Page 47 and 48:
47. Zsombéksásos-tőzeges társul
- Page 49 and 50:
53. Színes virágpompájú pacsirt
- Page 51 and 52:
58. Gipszes, meszes padokon kialaku
- Page 53 and 54:
63. Keseknylevelű porcsinkeserűf
- Page 55 and 56:
69. Fekete üröm uralta varádics-
- Page 57 and 58:
74. Felhagyott agroterasz-rendszera
- Page 59 and 60:
80. Begyepesedett, keskeny padkáj
- Page 61 and 62:
88. Vadzabbal kevert változatos ge
- Page 63 and 64:
A NÖVÉNYTAKARÓKALOTASZEGNÖVÉNY
- Page 65 and 66:
különbözteti meg önálló nevek
- Page 67 and 68:
lett a történeti földrajzinév-a
- Page 69 and 70:
el arra járóknak válnak emlékez
- Page 71 and 72:
8. táblázatAz egyes növénynevek
- Page 73 and 74:
sulások leírása és jellemzése.
- Page 75 and 76:
3. Querco(petraeae)-Brachypodio-Cau
- Page 77 and 78:
2. Sphagno-Piceeturn (többnyire t
- Page 79 and 80:
szal a leggazdagabb, ilyenkor töme
- Page 81 and 82:
1970; Ehrendorfer 1973; Polunin 198
- Page 83 and 84:
Az Almás völgyében, Bábony kör
- Page 85 and 86:
18. ábra. Kocsánytalan tölgyes v
- Page 87 and 88:
Az égeresek társulástanl besorol
- Page 89 and 90:
a maradványfák révén jelzett, k
- Page 91 and 92:
Dongó határában, Kelecel és Ri
- Page 93 and 94:
ján írta le és adott tudományos
- Page 95 and 96:
Kardos peremizs-szarvas kocsord tá
- Page 97 and 98:
fejlődött állományok jellegzete
- Page 99 and 100:
A GYEPEKKalotaszeg területén az
- Page 101 and 102:
19. ábra. Csarabos-szőrfüves tá
- Page 103 and 104:
megjelenése enyhe sófelhalmozód
- Page 105 and 106:
20. ábra. Vöröscsenkeszes gyep s
- Page 107 and 108:
alakul ki, kisebb-nagyobb foltokban
- Page 109 and 110:
chis viciifolia) és tarka koronaf
- Page 111 and 112:
Csinos árvalányhajas társulás (
- Page 113 and 114:
Deres varjúháj-enyves aggófű t
- Page 115 and 116:
Dombividéki (félszáraz és szár
- Page 117 and 118:
Az úszó tündérrózsás társul
- Page 119 and 120:
menedéket. A legutóbbi időkben v
- Page 121 and 122:
Szíki kákás társulás (Schoenop
- Page 123 and 124:
pont, hogy a területen vágásnöv
- Page 125 and 126:
gyesek és gyertyánosok egykettőr
- Page 127 and 128:
szánthatóság utolsó fázisát j
- Page 129 and 130:
számos társulást jeleztek Nyugat
- Page 131 and 132:
Szúróslevelű gyomtársulások (O
- Page 133 and 134:
mosodás elsősorban erdei útjaink
- Page 135 and 136:
Szántási lépcsőnek vagy hagyom
- Page 137 and 138:
NÖVÉNYVILÁG ÉS NÉPI KULTÚRAGY
- Page 139 and 140:
társsal a csalán, a turbolya, a k
- Page 141 and 142:
ének a levét fogyasztották. A sa
- Page 143 and 144:
csak disznóval etették a kakascí
- Page 145 and 146:
9. táblázatNövényi eredetű ala
- Page 147 and 148:
10. táblázatA búzanemzetség fel
- Page 149 and 150:
25. ábra. Az alakor (Triticum mono
- Page 151 and 152:
26. ábra. Az alakor géneróziója
- Page 153 and 154:
A behozott próbák fajösszetétel
- Page 155 and 156:
hasonló hüvelyes növényeket (mi
- Page 157 and 158:
is. Európában a nemesítőket a h
- Page 159 and 160:
névvel jelölik az egyes babfajtá
- Page 161 and 162:
A burgonya népi terminológiája i
- Page 163 and 164:
sust, azaz a csicsókát jelölő p
- Page 165 and 166:
szívták (lopták) ki a hordóból
- Page 167 and 168:
archaikusat, a hagyományosat és a
- Page 169 and 170:
kerti oroszlánszáj (Antirrhinum m
- Page 171 and 172:
gebb szilágysági, a hidegebb Kapu
- Page 173 and 174:
(6) Meglehetősen nagy mennyiségi
- Page 175 and 176:
gyományokat őrző sírdíszeket.
- Page 177 and 178:
nított, vélt vagy valóságos hat
- Page 179 and 180:
tak. A görcsoldóként már említ
- Page 181 and 182:
ták. Valószínűleg ugyancsak a s
- Page 183 and 184:
tövis (Silybum marianum: Nk, Sz),
- Page 185 and 186:
cinale) gyökeret tesznek (Gy, Gym,
- Page 187 and 188:
is lemossák vele (Mv); a réti per
- Page 189 and 190:
Felfedezhetünk nem egy archaikus v
- Page 191 and 192:
94. A zöldpaszuly a zöldségpiac
- Page 193 and 194:
101. Konyhakerti vetőmagtartó lá
- Page 195 and 196:
108. Violás virágosládák tetőt
- Page 197 and 198:
116. Henye boroszlán (Daphne cneor
- Page 199 and 200:
120. Épülő faház, szakállszár
- Page 201 and 202:
125. Kender- és szénaszárítás
- Page 203 and 204:
130. Durván faragott kiskapu (Kalo
- Page 205 and 206:
136. Japánakác (Sophora japonica)
- Page 207 and 208:
140. Orvosi ziliz (Althaea officina
- Page 209 and 210:
144. Fazékban nevelt kígyókaktus
- Page 211 and 212:
148. Dísznövényként nevelt füg
- Page 213 and 214:
154. Tarka kosbor (Orchis tridentat
- Page 215 and 216:
darabot, a szuszékot bükkfából
- Page 217 and 218:
Madártésztát is szoktak sütni,
- Page 219 and 220:
JELEK, JELKÉPEK, HIEDELMEKA kultú
- Page 221 and 222:
ősi hitvilág rég széttöredezet
- Page 223 and 224:
A termékenységvarázslás eszköz
- Page 225 and 226:
ne kellemes asszociációkat kelten
- Page 227 and 228:
A NÉPI NÖVÉNYNEVEKA NÖVÉNYNEVE
- Page 229 and 230:
kascserge a ţolu lupului vagy lepe
- Page 231 and 232:
A kicsinyítő-becéző származék
- Page 233 and 234:
(csúcsos eper, kerek eper stb.), a
- Page 235 and 236:
Odúsfa-típus. Nem növénynév, e
- Page 237 and 238:
jából, és aztán fokozatosan fel
- Page 239 and 240:
víz mellett is gyakori, más, sár
- Page 241 and 242:
A népi növényismeret tehát itt
- Page 243 and 244: virítóbb, legfeltűnőbb színek
- Page 245 and 246: A növényekhez fűződő sokféle
- Page 247 and 248: A metaforák következő nagy csopo
- Page 249 and 250: acris’, a vadcsombord ’Thymus
- Page 251 and 252: AABIES Mill. (Pinaceae)A. alba Mill
- Page 253 and 254: kerti példányok nagyobb közinté
- Page 255 and 256: hagymával; fokhagymás beöntést
- Page 257 and 258: Nd). A többi ponton általában n
- Page 259 and 260: tekben, faluszéleken gyakori terme
- Page 261 and 262: ATHYRIUM Roth (Athyriaceae)A. filix
- Page 263 and 264: szőrös nyír; mesteacăn pufos. E
- Page 265 and 266: B. sterilis L. ! meddő rozsnok. Eu
- Page 267 and 268: C. sibirica L.; pongyola harangvir
- Page 269 and 270: ecta (Fleischer) A. et G.: Ct, Gym,
- Page 271 and 272: pannonica. Sz; C. x plecskaensis Ny
- Page 273 and 274: coreana em. hoc loco (simplices, se
- Page 275 and 276: COELOGLOSSUM Hartm. (Orchidaceae)C.
- Page 277 and 278: a terminológia is tükrözi ezt a
- Page 279 and 280: - A töklevél üreges szárából
- Page 281 and 282: DAPHNE L. (Thymelaeaceae)D. cneorum
- Page 283 and 284: DIPSACUS L. (Dipsaceae)D. fullonum
- Page 285 and 286: E. arvense L. ! mezei zsurló; barb
- Page 287 and 288: *E. marginata Pursh, jégvirág. E-
- Page 289 and 290: eper (It) | kapsonyeper (Gyv) | ker
- Page 291 and 292: G. palustre L.; mocsári galaj. Eua
- Page 293: GYPSOPHILA L. (Caryophyllaceae)*G.
- Page 297 and 298: HYPERICUM L. (Hypericaceae)H. elega
- Page 299 and 300: Zt); tökös dijó nagy termésű (
- Page 301 and 302: 1960 körülig, Va-on, Zs-on 1970-i
- Page 303 and 304: Hajdani jelentőségét az is bizon
- Page 305 and 306: *L. usitatissimum L.! termesztett l
- Page 307 and 308: MMAHONIA Nutt. (Berberidaceae)*M. a
- Page 309 and 310: (Bh) || Ro. lucérnă (Dr, N), luţ
- Page 311 and 312: epërfa (Bh, Gym, K, Kd, Kf, Kszt-Z
- Page 313 and 314: hány (Va) || Ro. tutún (Be, Ct, C
- Page 315 and 316: OROBANCHE L. (Orobanchaceae)O. alba
- Page 317 and 318: terjedésére nézve 1. Szabó-Pén
- Page 319 and 320: fajnál a változatos tájfajtákat
- Page 321 and 322: 11.01: akácpaszuj (Ny) | fehírsz
- Page 323 and 324: A hordós káposzta közé tették,
- Page 325 and 326: PLECTRANTHUS L'Hérit. (Lamiaceae)*
- Page 327 and 328: POTENTILLA L. (Rosaceae)P. alba L.
- Page 329 and 330: elü (Mb), mórabelü szilva piros
- Page 331 and 332: P. pyraster Burgsd. incl. P. achras
- Page 333 and 334: RAPISTRUM Crantz (Brassicaceae)R. p
- Page 335 and 336: van a rózsa-motívum különféle
- Page 337 and 338: gensis Sprib. = R. caesius x R. vul
- Page 339 and 340: illetve temetőben mint a meghalt k
- Page 341 and 342: hogy találkozzanak a legénnyel: ,
- Page 343 and 344: Közönséges gyom. Nt. lapisfű (N
- Page 345 and 346:
SORBUS L. (Rosaceae)Nt. barkócafa
- Page 347 and 348:
Ms. Bizonyára a területen is. - A
- Page 349 and 350:
THELYPTERIS Schmidel (Thelipteridac
- Page 351 and 352:
(*)T. pratense L. ! réti (vörös)
- Page 353 and 354:
ágásokon (kapun, utcaajtón stb.)
- Page 355 and 356:
ördögrakoja (Gyv, Mv) | ördögra
- Page 357 and 358:
tömeges: Kf, a Ríszeg alatti föl
- Page 359 and 360:
tak vele szeplő ellen (Mb). - Ha g
- Page 361 and 362:
(Sz!). Nt. duplafokszija (J) | kakt
- Page 363 and 364:
2. A MAGYAR NÉPI NÖVÉNYNEVEK JEG
- Page 365 and 366:
erek (vízparti) liget(erdő) (hely
- Page 367 and 368:
cirok Sorghum bicolorciróka 1. fű
- Page 369 and 370:
dohány Nicotiana rusticadohányvir
- Page 371 and 372:
fehér nárcisz Narcissus poeticusf
- Page 373 and 374:
gránátpuszulyka Phaseolus vulgari
- Page 375 and 376:
juhgomba RussulaJuliskafuszulyka Ph
- Page 377 and 378:
kígyókaktusz Aporocactus flagelli
- Page 379 and 380:
leveles kaktusz Phyllocactus ackerm
- Page 381 and 382:
moharózsa Rosa moschatamohos Sphag
- Page 383 and 384:
pelargónia Pelargonium zonale + P.
- Page 385 and 386:
ózsapaszuly Phaseolus vulgaris con
- Page 387 and 388:
százszorszép 1. Bellis perennis,
- Page 389 and 390:
töltenivaló [paprika] Capsicum an
- Page 391 and 392:
vérgyökér Sanguisorba officinali
- Page 393 and 394:
ube dulci Lathyrus tuberosusbujor O
- Page 395 and 396:
crudă Impatiens balsaminacrumple S
- Page 397 and 398:
lăcrămioare Convallaria majalisl
- Page 399 and 400:
ovăz Avena sahvaovăz turcesc Aven
- Page 401 and 402:
piţulofiu Lysimachia nummulariapiz
- Page 403 and 404:
stînjen albastru Iris germanicast
- Page 405 and 406:
RÖVIDÍTÉSEKA kutatópontok nevé
- Page 407 and 408:
Bokdam-Droogers 1975: Bokdani, J. -
- Page 409 and 410:
Hiepko-Schultze-Motel 1981: Hiepko,
- Page 411 and 412:
Nyárády 1941-44: Nyárády E. Gy.
- Page 413 and 414:
Soó 1949: Soó Rezső, Les associa
- Page 415 and 416:
LUMEA VEGETALĂ ŞI CULTURA TRADIŢ
- Page 417 and 418:
CUPRINSPrefaţăIntroducereDin isto
- Page 419 and 420:
CONTENTSPrefaceIntroductionHistory
- Page 421 and 422:
TARTALOMElőszóBevezetés (Sz. A.,