péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

GGAGEA Salisb. (Liliaceae)G. arvensis (Pers.) Dumort.; mezei tyúktaréj;scînteuţă. Kz–Bu–Med, G. Réteken,művelt területeken, ritka: Kb (Fl. XI, 179).G. lutea (L.) Ker.–Gawl. ! sárga tyúktaréj;laptele pasăreí. Eua, G. Lomberdőkben közönséges,helyenként tömeges koratavaszi virág.Nt. tyúkvirág (Sz) | vadcsillagvirág (K).GAILLARDIA Fougeroux (Asteraceae)*G. aristata Pursh! sárga kokárdavirág;fluturei. E–Am, Th. Termesztett dísznövény,ritka: Ny.GALANTHUS L. (Amaryllidaceae)G. nivalis L. ! hóvirág; ghiocel. Ec–Med,G. Gyakori, koratavaszi erdei (gyepekben erdőirtásttanúsító) hagymás növény. Termesztettis kiskertekben. Nt. hazuga (Györgyfalva: Györffy1935) | hóvirág (B, Bh, Gy, Gym, Gyv,It, J, Kk, Kp, Mé, Mf, Mk, Mó, Nd, Szu,T, Tl, V, Va; Szászfenes), hóvirág (Jt, K,Kf, Kszt–Zt, Mv, Ny, Sz) | klokocel (Mk:KalTsz) || Ro. clocoţăl (A. B, Kk, P) | clocoţăld'e pádúre (Bl) | clocoţăl d'e ród'ină (Bl) |ghiocél (A, Be, Bi, C, Ct, D, Dr, Fl, Gym,Mi, N, Sd).GALEOBDOLON l. LamiastrumGALEOPSIS L. (Lamiaceae)Nt. kendërfű (Mv, Ny) | vadkendr (Bh) ||Ro. cîńepcioára (Mi) | cînept'éaa (A, Bl, D).Nr. A gyökere jó a jószágnak (Mi) (?).G. angustifolia (Ehrh.) Hoffm. ! = G. ladanumssp. angustifolia; keskenylevelű kenderkefű;faţa mîţei. Bn, Th. Vetésekben, tarlókongyakori (Bh, Dr, Kk, T). Nt. unalombúrjány(Nk) | Ro. cînăpt'eáa (Fi, P). Nr. Nk-on azttartják, hogy amelyik leány szedi, megunjáka legények.G. bifida Boenn.; csorbásajkú kenderkefű.Eua, Th. Erdőszéleken, élősövényekben, árnyashelyeken: Bh, Cţ, Dr.G. ladanum L. = G. latifolia Hoffm.; piroskenderkefű; ţapoşnic. Eua, Th. Vetésekben,erdőszéleken gyakori.G. pubescens Bess.; pelyhes kenderkefű,zabră. Eu, Th. Cserjésekben, mezőkön nemritka.G. speciosa Mill. ! pompás kenderkefű; cînepiţă,zeabră. Eua, Th. Üde, árnyas termőhelyeken(erdőszél, patakpart, élősövény) gyakori.G. tetrahit L,. ! tarka kenderkefű; lungurică.Eua, Th. Gabonavetésekben, ruderális helyeken.Típusos alakban nem gyakori a területen:Kb (Nyárády 1941). Nt. vadkender (Va),vadkendër (Gym) || Ro. cîńept'eáa (Gym) |cîńept'oáră (B).GALINSOGA Ruitz. et Pav. (Asteraceae)G. ciliata (Rafin.) Blake! = G. quadriradiauaauct. = G. aristulata Bickn. borzas gombvirág,busuioc de cîmp. D-Am, Th. Szórványosanelőforduló gyom. Kváron először 1933-banészlelték (Homeiu, Bull. Grăd. Bot. Cluj XIII,49); észleléseink alapján elsősorban a Kalotamentén van terjedőben. – A népi növényismeretnem különbözteti meg a következőfajtól!G. parviflora Cav. ! kicsiny gombvirág; slăbănog,busuioc de cîmp. Kz–Am, Th. Műveltterületen, ruderális helyeken közönséges gyomnövény.Nt. amerikaibúrján (Szu) | hadibúrján(Mó, Nk), hadibúrjány (Kk, Szu) | paprikabúrján(Tl) | pipebùrján (V) | sztalinbúrján(Mó) | újbúrjány (Va)| vadbiszijók (Mb), vadbiszijók(K) || Ro. buruánă grásă (Fi) | busuóc(Kk) | busuóc bolúnd (St). – A nevek nagyrészét az motiválja, hogy a háború alatt ésezt követően terjedt el a növény. Nr. Szedika disznónak, marhának (St).GALIUM L. (Rubiaceae) l. még: Cruciai,AsperulaG. aparine L. ! ragadós galaj; turiţă. Eua,Th. Vetésekben (gabonában), élősövényekben,bokros helyeken közönséges gyom. Nt. ragadáj|| Ro. răcoíńă (Bl) | răgădá (B, Gym,N), răgădáe (A, Be, Bi, Dr,Fi, Kk, Mi, P,St). – Az akaszkodó horgokat viselő, ill. azezekhez hasonló galajfajokat a népi terminológianem különíti el, a legtöbbjükre az előbbinevek érvényesek.G. boreale L.; északi galaj. Kz–Eu, H.Mezofil szénafüveken, szórványosan: Kb (Hója– Fl, VIII, 577).G. flavescens Borb.;sárgás galaj. DK–Kz–G. cruciata l. Cruciata levipesG. glaucum L. = Asperula glauca (L.) Bess.= Asperula galoides auct.; szürke müge; sînzienede toamnă. Kz–Bu–Med (Kaukázusbanis), H. Napos domboldalakon, gyepekben,bokros helyeken: Gyv, Gym, Kf, Nk, Sz,Zs; Bh (Fl. VIII, 583).G. mollugo L. ! közönséges galaj; sînzienealbe; drăgaică. Eua, H. Réteken, bokros helyekenközönséges és változatos: ssp. mollugo= G. mollugo L. s. str. = G. elatum Thuill. cumsp. div.: It, J (Nyárády A. 1967) és másuttis; ssp. erectum (Huds.) Briq. = G. albumMill. = G. mollugo auct. p.p. – sziklás, szikárabbtermőhelyeken: Mv, N, Sz, Zs. Nt.ragadáj (Gy, Nk, V).G. odoratum (L.) Scop. = Asperula odorataL. szagos müge; vinariţă. Eua–Med,H. Termékeny talajú erdőkben, facies-képző:J (CLA. Nyárády A. 1967).236