péntek jános szabó attila ember és növényvilág - Adatbank

különbözteti meg önálló nevekkel egymástól, és a földrajzi nevek ―konzervativizmusuk folytán ― meglehetősen jól őrzik a közelebbi vagytávolabbi múlt növényzetére vonatkozó emlékeket. A nagy növényföldrajziformációk jelölésére többnyire ma is az ott élő népek nyelvébőlkölcsönzött szakkifejezést használunk (tundra, tajga, pampa stb.). A geobotanikaiszakirodalom is használja egyes társulások vagy társulástípusoknépi elnevezéseit (vö. Soó 1964), a tudományos és népi elnevezésrendszermódszeres összehasonlítására azonban tudomásunk szerint mégnem került sor. Az ilyen elemzést talán ,,etnogeobotanikai”-nak nevezhetnők;tárgykörébe tartozik minden olyan történeti és jelenkori népimegfigyelés vagy adat, mely egy vizsgált terület mai vagy múltbeli növénytakarójáravonatkozik.Ami a módszer főbb korlátait illeti: akadnak például olyan, csak aföldrajzi nevekben megőrzött növénynevek, melyeknek a mai népi terminológiábannyomuk sincs, és fordítva, szinte csak találgatni lehet,hogy egyik-másik elterjedt, jellegzetes társulásalkotó növényfaj miértnem vált névadóvá. Óvatosságra int az is, hogy a névadás sokszor nemaz általánost, a jellegzetest, hanem az egyedit, kivételest részesíthetielőnyben.Kalotaszeg éghajlati és talajviszonyai között mindenekelőtt az erdőkalkotják a természetes potenciális vegetációt. Az első települések lakóiis jól beleilleszkedhettek még a természetes ökológiai rendszerekbe. Gyökeresmódosulással járt a mezőgazdaság megjelenése, az első agroökoszisztémákkialakulása. Ezek az utolsó természetes növényföldrajzi korszaknak,az ún. bükk-kornak (Lupşa 1971, Nyárády et al. 1966) a növénytakarójátbolygatták meg. A kialakuló, meglehetősen ingatag egyensúlyú,gyorsan leromló legelő- és szántóterületek elsősorban a bükk,kisebb résziben a fenyő- és tölgyerdők rovására terjeszkedtek. A folyamatota történeti helynévanyag alapján is ki lehet mutatni (6. táblázat).6. táblázatA bükkből alakult földrajzi nevek gyakorisága Kalotaszegen (a forrásokban egy helynévmellett általában több művelési mód is szerepel)MűvelésimódokXVIsz. %XVIIsz. %ÉvszázadokXVIIIsz. %XIXsz. %XXsz. %Összesensz. %Erdő 1 17 6 32 12+8 27 11+6 41 19+3 37 49+17 33Gyep ― 3 16 14 19 3 7 12 20 32 16Szántó ― 2 10 30 41 17 40 18 31 67 34Egyéb 5 83 8 42 10 13 5 12 7 12 35 17Összesen 6 100 19 100 66+8 100 36+6 100 56+3 100 83+17 100A névadás jellege és az írásos feljegyzések esetlegessége miatt a kiértékeléstegy-egy perióduson belül viszonyszámként és csak tájékoztatóértékűnek lehet tekinteni. Az alábbi százalékos kiértékelésben figyelmenkívül hagytuk az általában nem területre, hanem pl. patakra,kútra stb. vonatkozó neveket. A XVII. századig a Bükk megnevezések32%-a valóban erdőt jelölt, de már ekkor az ilyen nevű helyek 16%-a hol35